Vissza a múltba

Az emberek többsége – fejben és a valóságban is – még mindig a szocializmusban él.

A kedvezőtlen üzleti környezet kikényszerítette a szocializmusból örökölt ügyeskedő és kiskapukereső mentalitás továbbélését is. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy az emberek többsége – fejben és egyre inkább a valóságban is – még mindig a szocializmusban él. Nincs valódi tapasztalat arról, hogyan is működik a kapitalizmus, mit csinál a vállalkozó. A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb rákfenéje, hogy erre rá is erősített, hiszen a késő kádári rendszert idézően tényleg szinte csak haveri cégek kapják az uniós és állami támogatásokat. A nagy karrierek is – lásd Mészáros Lőrinc üstökösszerű emelkedését – a politikai, netán rokoni-baráti kapcsolatokon alapulnak, és a valódi piaci kereslet helyett az állami megrendelés adja a lendületet.

Így érthetőbb az a riasztó szám is, hogy a magyar fiatalok kevesebb mint hat százaléka merne vállalkozást indítani. Kínában ez az arány közel 70 százalék! Pedig ott bevallottan színtiszta kommunizmus van, csak kellő pragmatizmussal nyakon öntve, így nem nyomják el a vállalkozó szellemet. Ami idehaza folyik, nemcsak azért gond, mert igazságtalan, hanem azért is, mert korlátozza a versenyt, s közben megakadályozza, hogy a valóban életképes cégek kitörhessenek, és egészséges gazdaság alakulhasson ki, amely képes a megújulásra, a korszerűsödésre.

Mindezek következménye, hogy a magyar társadalom meggyűlölt egy olyan rendszert – a kapitalizmust –, amelyben tulajdonképpen egy percet sem élt. S hogy az emberek még véletlenül se gondolkodjanak a kelleténél többet a miérteken, annak érdekében Orbán Viktor rendszeresen megmutatja: kit is kell éppen gyűlölni.