A politikai kampány, a pártpolitikai készülődés természetesen már Európa-szerte javában zajlik. Azonos pártcsaládhoz tartozó különféle tagállamok prominensei lobbizni próbálnak egymás érdekeiért, az elkövetkező hetekben pedig ennek még nyilván számos új változata is lesz. Szinte minden mozzanat arról tanúskodik, hogy az Európába irányuló migrációs hullámok közepette a kontinens és a nemzetállamok sorsa összefügg. Immár történelmi tapasztalat ugyanakkor, hogy a tagállamok szuverenitását a közösség keretei között sem érdemes megkérdőjelezni. Az uniós választások és az egyes országokban zajló események, fejlemények ezt várhatóan megerősítik majd.
A jövőről, s ebben az Országgyűlés most kezdődő ülésszakának feladatairól szólva jelenleg az állapítható meg, hogy a törvényhozás fontos társadalompolitikai döntés meghozatala előtt áll. Ennek alapja Orbán Viktor miniszterelnök február 10-i évértékelő beszédének hétpontos programja. Ezt persze lehet úgy értelmezni – ahogyan sokan meg is teszik –, hogy a javaslat nem egyéb, mint egyszerű szociális jellegű, családsegítő elképzelés, ám valójában sokkal többről van szó. Akik itthon vagy külföldön csupán szociális vagy demográfiai célú intézkedéssorozatot látnak benne, azokból a rosszindulat, a sárga irigység beszél.
„Mi nem kaptunk, ők kapnak” – hajtogatják egyesek. S ez annyiban igaz is, hogy a korábbi eladósodott magyar társadalom nagyon keveset engedhetett meg magának, kormányai pedig sokszor még azt sem teljesítették, amit lehetett volna. Gondolhatunk itt mindenekelőtt a bölcsődei helyekre és a nyelvtanítás eddigi anomáliáira – a hasonló gondok megoldásán javarészt már túl kellene lennünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!