időjárás 2°C Taksony 2022. november 29.
logo

Romániai kormányszakadás: utánuk a vízözön

Csinta Samu
2019.09.01. 08:00
Romániai kormányszakadás: utánuk a vízözön

Bár a romániai kormányválság kirobbanása után a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, az ALDE kilépésével a szociáldemokrata kormánykoalíció elveszítette parlamenti többségét, Viorica Dancila miniszterelnök úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és bejelenti: a PSD egymagában is folytatja a kormányzást. Ennek szellemében máris leendő ügyvivő tárcavezetők nevét dobja be a köztudatba, nem sorolom, minek megjegyezni őket arra a kis időre.

A PSD–ALDE-kormány ugyanis gyakorlatilag már a május 26-i európai parlamenti (EP-) választások eredményhirdetésének pillanatában megbukott. Számszakilag még nem, de a 22,5 százalékos támogatottság már ama bizonyos selyemzsinór közeljövőbeli kézbesítését vetítette elő. Főleg, hogy másnap beigazolódott a konspirációs forgatókönyv: a „független” igazságszolgáltatás a választások ismeretében meghozta az amúgy a többség által egyetlen normálisnak tartott ítéletet, jogerősen rácsok mögé juttatva a PSD elnökét, a nagy bábmester Liviu Dragneát. Egyáltalán nem mellékes apróság: többszöri halasztás után épp az EP-választásokat követő délelőttre tűzték ki az immár kötelezően döntésre ítélt tárgyalást. Hadd döntsön előbb a nép, fordították le rögtön az elemzők, és alig keveredett túlzás ebbe az okoskodásba. Az aktusba még nem roggyant bele közvetlenül a kormány, aládúcolásként egy ideig ott volt az ALDE gerendája.

Mégsem jósoltak hosszú életet az újabb bűvészmutatványnak, holott legalább két érv szólt a Dancila-kabinet talpon maradása mellett. Az egyik a november 10-i elnökválasztásra való készülődés, ami minden energiát felemészt, hiszen annak végkimenetele alapvetően megszabja majd a további belpolitikai csillagjárást. A másik pedig, hogy egyelőre egyetlen ellenzékben lévő pártnak sem akaródzik a hátára venni az évek során nagyon súlyosra hízott adósságzsákot. Ennek megfelelően igencsak felkészületlenül érné őket egy esetleges azonnali kihívás.

Ennek ellenére most mégis dőlni látszik a fa. Calin Popescu-Tariceanu, az ALDE elnöke a kormányegyüttműködés folytatásának feltételeként két héttel ezelőtt szólította fel Viorica Dancilát a kabinet összetételének és programjának megújítására, a kormányfő azonban elutasította az ultimátumot. Sokakkal együtt bizonyára úgy gondolkodott, hogy elegendő lesz némi ráncfelvarrás is, de tévedett: a korábbi miniszterelnök annyira veszélyesnek ítélte a fedélzet megbillenését, hogy a pillanatnyi előnyökkel szemben inkább a süllyedő hajóról való távozást választotta.

Az ALDE-sek jobbra fordulásának – bár a klasszikus ideológiáktól mentes román politikai közéletben az irány sem egyértelmű – igazi gyökerei természetesen ugyancsak a közelgő elnökválasztásban keresendők. A kormánykoalícióban azt követően keletkezett feszültség, miután a PSD jelezte: nem volt hajlandó elfogadni közös államfőjelöltjeként a közvélemény-kutatások szerint a Dancilánál jóval népszerűbb Tariceanut, és saját elnökjelöltet indít a Dragnea rács mögé kerülése után a PSD elnöki tisztét is megöröklő kormányfő személyében. Az ALDE-vezér persze cáfolja ezt az okfejtést, pártja döntésének elvszerűségét bizonyítandó bejelentette, visszalép az elnökjelöltségtől, és a korábbi miniszterelnök, Victor Ponta vezette Pro Romania párttal köt választási szövetséget, és a függetlenként induló Mircea Diaconu színművészt, volt európai parlamenti képviselőt támogatja a novemberi államfőválasztáson.

Részlet Viorica Dancila sajtónyilatkozatából: a PSD-nek viszont változatlanul „nagyon fontos, hogy mi történik Romániával, a politikai döntéseken, érdekeken túl a pártra hárul a felelősség, hogy biztosítsa az ország stabilitását”. Jelen állás szerint a parlamenti helyeknek csaknem 45 százalékával még mindig rendelkező szociáldemokraták kisebbségi kormányzással próbálkoznak, miközben az EP-választásokat megnyerő, Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) előrehozott választásokat sürget. És már jelezte is, hogy kész bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, ha valós esélyt lát a kormány megbuktatásához szükséges többség kialakítására.

A Dancila-kabinet megbuktatásához immár valamennyi ellenzéki parlamenti pártnak össze kell fognia, így újra felértékelődhet a PSD mögül az úzvölgyi sírgyalázás után, még az EP-választások előtt kihátráló RMDSZ szerepe. Kelemen Hunor szövetségi elnök sietett is emlékeztetni a közvéleményt, miszerint a magyar érdekképviselet már korábban megvonta a kormánytól a parlamenti támogatást, és szavazatával támogatta az ellenzék tavaszi ülésszakban beterjesztett, akkor még eredménytelennek bizonyult bizalmatlansági indítványát. Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba, és nem is támogatja azt, szögezte le Kelemen Hunor. Egy újabb bizalmatlansági indítványt pedig csak abban az esetben támogatna, ha a kezdeményező PNL képes megbízható parlamenti többséget, valamint megvalósítható kormányprogramot felmutatni.

A balhét azonban senkinek sem akaródzik elvinni. Az utódkormány ugyanis veszélyes tartalmú hátizsákot lesz kénytelen átvenni a PSD-kabinettől: a kormány több éve növekvő összegű kölcsönökből finanszírozza a béreket és nyugdíjakat, befektetéseknek nyomuk sincs, a költségvetés hiánya pedig veszélyesen közelít az öt százalékhoz. Ezért aztán vajmi kevés esélye van előre hozott választások rendezésének, annál is inkább, mivel arra a leggyorsabb üzemmódban sem lehetne sort keríteni december vége, január eleje előtt.

Egyelőre egyetlen meghódítandó csúcs magaslik mindenki előtt: az államelnöki pozíció. Hogy mögötte pazar kilátás nyílik-e vagy feneketlen szakadék? Arról egyelőre csak óvatos sejtések vannak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.