Romániai kormányszakadás: utánuk a vízözön

Az ALDE kilépésével a baloldali kormánykoalíció elveszítette parlamenti többségét, Viorica Dancila miniszterelnök úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és bejelenti: a PSD egymagában is folytatja a kormányzást.

Az ALDE-sek jobbra fordulásának – bár a klasszikus ideológiáktól mentes román politikai közéletben az irány sem egyértelmű – igazi gyökerei természetesen ugyancsak a közelgő elnökválasztásban keresendők. A kormánykoalícióban azt követően keletkezett feszültség, miután a PSD jelezte: nem volt hajlandó elfogadni közös államfőjelöltjeként a közvélemény-kutatások szerint a Dancilánál jóval népszerűbb Tariceanut, és saját elnökjelöltet indít a Dragnea rács mögé kerülése után a PSD elnöki tisztét is megöröklő kormányfő személyében. Az ALDE-vezér persze cáfolja ezt az okfejtést, pártja döntésének elvszerűségét bizonyítandó bejelentette, visszalép az elnökjelöltségtől, és a korábbi miniszterelnök, Victor Ponta vezette Pro Romania párttal köt választási szövetséget, és a függetlenként induló Mircea Diaconu színművészt, volt európai parlamenti képviselőt támogatja a novemberi államfőválasztáson.

Részlet Viorica Dancila sajtónyilatkozatából: a PSD-nek viszont változatlanul „nagyon fontos, hogy mi történik Romániával, a politikai döntéseken, érdekeken túl a pártra hárul a felelősség, hogy biztosítsa az ország stabilitását”. Jelen állás szerint a parlamenti helyeknek csaknem 45 százalékával még mindig rendelkező szociáldemokraták kisebbségi kormányzással próbálkoznak, miközben az EP-választásokat megnyerő, Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) előrehozott választásokat sürget. És már jelezte is, hogy kész bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, ha valós esélyt lát a kormány megbuktatásához szükséges többség kialakítására.

A Dancila-kabinet megbuktatásához immár valamennyi ellenzéki parlamenti pártnak össze kell fognia, így újra felértékelődhet a PSD mögül az úzvölgyi sírgyalázás után, még az EP-választások előtt kihátráló RMDSZ szerepe. Kelemen Hunor szövetségi elnök sietett is emlékeztetni a közvéleményt, miszerint a magyar érdekképviselet már korábban megvonta a kormánytól a parlamenti támogatást, és szavazatával támogatta az ellenzék tavaszi ülésszakban beterjesztett, akkor még eredménytelennek bizonyult bizalmatlansági indítványát. Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba, és nem is támogatja azt, szögezte le Kelemen Hunor. Egy újabb bizalmatlansági indítványt pedig csak abban az esetben támogatna, ha a kezdeményező PNL képes megbízható parlamenti többséget, valamint megvalósítható kormányprogramot felmutatni.

A balhét azonban senkinek sem akaródzik elvinni. Az utódkormány ugyanis veszélyes tartalmú hátizsákot lesz kénytelen átvenni a PSD-kabinettől: a kormány több éve növekvő összegű kölcsönökből finanszírozza a béreket és nyugdíjakat, befektetéseknek nyomuk sincs, a költségvetés hiánya pedig veszélyesen közelít az öt százalékhoz. Ezért aztán vajmi kevés esélye van előre hozott választások rendezésének, annál is inkább, mivel arra a leggyorsabb üzemmódban sem lehetne sort keríteni december vége, január eleje előtt.

Egyelőre egyetlen meghódítandó csúcs magaslik mindenki előtt: az államelnöki pozíció. Hogy mögötte pazar kilátás nyílik-e vagy feneketlen szakadék? Arról egyelőre csak óvatos sejtések vannak.