Eurázsia korszakát éljük

Közös célunk a hosszú távon fenntartható fejlődés, amelynek sikeres megvalósításához összehangolt nemzetközi együttműködés szükséges.

Peking, 2012. február 6. Felirat a pekingi nemzetközi repülõtér 2-es terminálján, ahol szerepel a Malév és a Hainan Airlines közösen üzemeltetett, 2012. február 6-án hajnalban induló 6071-es járata. A Hainan elindította a budapesti közvetlen járatot. MTI Fotó: Trebitsch Péter Fotó: Trebitsch Péter

Eurázsia mára a legfontosabb kereskedelmi együttműködési és az integrációs, vagyis az egységesülési törekvések bölcsőjévé vált. Habár eltérő karakterisztikákkal rendelkező országok eltérő módszerek mentén valósítják meg ezeket a folyamatokat, a cél közös: egy hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés megteremtése, erősítése és fokozása, amelynek alapja a széles körű együttműködés és nyitottság. Ezért is nevezi egyre több szakértő ezt a folyamatot eurázsiai kornak, a globalizáció második korszakának, amelyben, habár határaink elhalványulnak, az együttműködésben megmaradnak a kulturális és civilizációs sajátosságok.

Az integrációs folyamatok középpontjába mára a kereskedelem és a befektetések kerültek. A térség nagyhatalmai – Kína, Oroszország és Törökország – igyekeznek összehangolni az együttműködéssel kapcsolatos kezdeményezéseiket amellett, hogy természetesen bizonyos fokú verseny is kialakul közöttük. A közös piaccal rendelkező, 2014-ben létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió – Oroszországgal az élén – szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik a másik regionális nagyhatalommal, Kínával, a feltörekvő Vietnammal és a közelmúltban sikeresen aláírt megállapodásnak köszönhetően Szingapúrral is. Emellett azonban számos más országgal – Szerbiá­tól Törökországon és Iránon át egészen Indonéziáig – zajlanak tárgyalások arról, hogy a kereskedelmi akadályok lebontása révén erősödjön a szabadkereskedelem, amely kikövezi az utat a további területeken történő együttműködés előtt.

Kína szintén terjeszkedő stratégiát dolgozott ki a transzkontinentális integráció megvalósítása érdekében, hiszen a 2013-ban meghirdetett egy övezet, egy út (One Belt One Road, OBOR), ma használatos nevén az övezet és út kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) a valaha volt legátfogóbb, legambiciózusabb fejlesztési program. A BRI célja, hogy a selyemút koncepciójának felélesztésével, főként az infra­struktúra fejlesztése és a befektetések révén megerősítse az összeköttetést és összekapcsoltságot Európa és Ázsia között, nemcsak a gazdaság és a kereskedelem, hanem a fenntartható zöldpolitikák, a digitalizáció, a tudomány, az oktatás és a kultúra terén is.

Az egyesülési törekvések fokozódása tehát kétségtelen, hiszen e két fő csapásirány mellett számos regionális együttműködési platform és sokoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodás született a térségben az utóbbi időszakban, amelyek száma folyamatosan bővül. ­Eurázsia ennek következtében fokozatosan válik a szabadkereskedelem védőbástyájává, amelynek különösen nagy jelentősége van az USA hazai piacot védő kereskedelempolitikájának tükrében. A legfontosabb kezdeményezés, a BRI – amellett, hogy a többpólusú világrendet és a transzeurázsiai együttműködést hirdeti – különösen nagy hangsúlyt fektet az érintett országok saját fejlesztési stratégiáinak és a selyemút prioritásainak rugalmas összehangolására. A BRI így egy olyan keretrendszerként is szolgál Eurázsiában, amelyben a kisebb, regionális együttműködések is fennmaradhatnak, az átfogó integrációs kezdeményezések így régiók felett átívelő együttműködést alkothatnak a térségben.

A fent vázolt integrációs folyamatoknak köszönhetően a XXI. századra egyértelművé vált, hogy egy új világrend kialakulása van folyamatban, amelynek középpontjában Eurázsia áll. Napjaink geopolitikai, gazdasági, technológiai, innovációs és társadalmi átalakulásai alapjaiban változtatják meg a jövőt, új kihívások elé állítják a jelent. Közös célunk a már említett hosszú távon fenntartható fejlődés, amelynek sikeres megvalósításához összehangolt nemzetközi együttműködés szükséges, amit nemcsak gazdasági, pénzügyi, jogi, társadalomtudományi, hanem geopolitikai szempontból is vizsgálni kell.

Magyarország számára az együttműködésre épülő eurázsiai koncepció pozitív hatású, hiszen az ország – ezzel együtt a V4 és a kelet-közép-európai régió – stratégiai elhelyezkedéséből kifolyólag a folyamatok aktív részesévé, formálójává válhat.

A történelem során – gondoljunk csak az ókori hatalmakra vagy a felfedezések korára – a stratégiai előnyök egyik legfontosabb forrása a tengeri hatalom volt, amely a kereskedelem és a külpolitika terén is meghatározta egy-egy korszak hatalmi viszonyait. Ezzel szemben Eurázsia szárazföldi egysége, a mintegy 9000 kilométer hosszú, egybefüggő földterületen fekvő kontinens felemelkedése és az ebből fakadó hosszú távú együttműködés megerősödése Magyarország és a kelet-közép-euró­pai térség számára is új korszakot és lehetőségeket hozhat.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója és szakértője