Chrudinák Alajos emlékezete

Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt.

A Magyar Televízió legendás közel-keleti tudósítója, az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségének egykori vezetője, a Panoráma egykori főszerkesztője március 29-én lett volna 83 éves. Hosszú küzdelem után március 11-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt. Sokoldalú egyéniség volt, aki tehetségével és több mint százhetven dokumentumfilmjével kivívta a szakma és a világ közvéleményének elismerését.

Chrudinák Alajosnak a meg nem alkuvás, az igazságérzet határozott egyéniségéből és jelleméből fakadt, hiszen már egyetemista korában sem bírta elviselni az igazságtalanságot. Ez így volt 1956-ban is, amikor moszkvai egyetemistaként a magyar nagykövetség előtt többedmagával tiltakozott a magyar szabadságharc katonai leverése ellen. Ezért nem folytathatta a tanulmányait, 1957-ben Magyarország összes egyeteméről kitiltották.

Sőt: csaknem egy évig ült börtönben. Később az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanult, majd tanított, illetve a Magyar Rádió, valamint a Magyar Televízió munkatársa lett. A Közel-Keleten, valamint a szocialista világban készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban 1980-ban Arany Nimfa-díjjal ismerték el munkásságát.

Rendszeresen készített interjút arab, palesztin és izraeli vezetőkkel, például Jasszer Arafattal, a PFSZ egykori vezetőjével, Menáhem Begin, Simon Peresz és Ariel Saron egykori izraeli miniszterelnökökkel, valamint Moammer Kadhafi ­líbiai ezredessel és másokkal. Chrudinák állandó életveszélyben volt, többször a frontvonalakban, fegyverropogások és bombázások kellős közepén készítette riportjait. Antiszemitizmussal, anticionizmussal vádolták, annak ellenére, hogy a palesztin–izraeli konfliktusban – mint ahogy minden riportjában – mindkét felet megszólaltatta.

Aki félt tőle, az igazságtól félt. Riporteri munkájának kiemelkedő és egyedülálló szakmai-politikai sikere, hogy az arab világban több népcsoport köszönheti Chrudináknak és filmjeinek önállósága, függetlensége megteremtését.

A Panoráma a rendszerváltozást megelőző években, illetve a rendszerváltozás idején és után a Magyar Televízió legnézettebb műsora volt. Népszerűségét annak köszönhette, hogy Chrudinák új stílust teremtett: az objektív, nyílt és őszinte televíziózást, amelyben ismeretlen fogalom volt a mellébeszélés. Ha a műsor valakit kritizált, mindig megkérdezte a másik felet is. Olyan kiváló munkatársai voltak akkor a Panorámának, mint Sugár András, Kalmár György, Szaniszló Ferenc, Járai Judit, Szellő István és mások.

A Panoráma stábjai mindig felkészülten és hittel indultak a Felvidékre, Erdélybe, Székelyföldre, a Vajdaságba, a Kárpátaljára, hogy feltárják a többségi nemzetek magyarellenes intézkedéseit és bemutassák a határon túli magyarok valós életét Magyarország és a világ közvéleményének. Akkoriban hatalmas sikere és hatása volt például a Václav Havellel és az Alexander Dubčekkel készített Panoráma-interjúnak. Ekkor indokolatlan – és az egyes országok kommunista pártjai által irányított – sajtókampány és ingerült nyilatkozatháború indult a Panoráma és Chrudinák személye ellen, aki a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején persona non grata volt Romániában és Csehszlovákiában.

A Panorámának – benne a Tőkés László temesvári református lelkésszel készített interjúnak – óriási hatása volt egész Magyarországon és a határon túli magyarság körében. Tőkés ugyanis vállalta azt, hogy megtöri a félelem, a hallgatás falát. Chrudinák pedig vállalta, hogy a támadások ellenére megteszi az első lépéseket a romániai magyarság „felszabadítására”. Óriási kockázatot vállalt ezzel a Panoráma és főszerkesztője, de végül jelentős mértékben befolyásolták a romániai politikai változásokat. Nem beszélve arról, hogy az 1989-es romániai forradalom idején elsőként a Panoráma közvetítette a Ceauşescu-per filmfelvételeit.

1992-ben ismét rágalomhadjárat indult Chrudinák ellen, az MTV elnöke leváltotta posztjáról, majd egy munkaügyi bírósági határozattal visszakerült a főszerkesztői székbe. A csatát megnyerte ugyan, hiszen a bíróság Chrudináknak adott igazat, de igazságérzete, könyörtelen őszintesége és szókimondása miatt 1994-ben a Horn-kormány Jordániába száműzte tudósítóként.

A kilencvenes években járta a Kárpát-medence magyarok által lakott vidékeit (legtöbbet a Felvidéken volt), több könyvbemutatón és egyéb rendezvényen tartott érdekfeszítő előadást. 2000-ben visszavonult és feleségével Nógrád megyébe, Mátracserpusztára költözött.

Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.”

A szerző külpolitikai újságíró, Chrudinák Alajos és a Panoráma egykori munkatársa