Chrudinák Alajos emlékezete

Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt.

A Panoráma a rendszerváltozást megelőző években, illetve a rendszerváltozás idején és után a Magyar Televízió legnézettebb műsora volt. Népszerűségét annak köszönhette, hogy Chrudinák új stílust teremtett: az objektív, nyílt és őszinte televíziózást, amelyben ismeretlen fogalom volt a mellébeszélés. Ha a műsor valakit kritizált, mindig megkérdezte a másik felet is. Olyan kiváló munkatársai voltak akkor a Panorámának, mint Sugár András, Kalmár György, Szaniszló Ferenc, Járai Judit, Szellő István és mások.

A Panoráma stábjai mindig felkészülten és hittel indultak a Felvidékre, Erdélybe, Székelyföldre, a Vajdaságba, a Kárpátaljára, hogy feltárják a többségi nemzetek magyarellenes intézkedéseit és bemutassák a határon túli magyarok valós életét Magyarország és a világ közvéleményének. Akkoriban hatalmas sikere és hatása volt például a Václav Havellel és az Alexander Dubčekkel készített Panoráma-interjúnak. Ekkor indokolatlan – és az egyes országok kommunista pártjai által irányított – sajtókampány és ingerült nyilatkozatháború indult a Panoráma és Chrudinák személye ellen, aki a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején persona non grata volt Romániában és Csehszlovákiában.

A Panorámának – benne a Tőkés László temesvári református lelkésszel készített interjúnak – óriási hatása volt egész Magyarországon és a határon túli magyarság körében. Tőkés ugyanis vállalta azt, hogy megtöri a félelem, a hallgatás falát. Chrudinák pedig vállalta, hogy a támadások ellenére megteszi az első lépéseket a romániai magyarság „felszabadítására”. Óriási kockázatot vállalt ezzel a Panoráma és főszerkesztője, de végül jelentős mértékben befolyásolták a romániai politikai változásokat. Nem beszélve arról, hogy az 1989-es romániai forradalom idején elsőként a Panoráma közvetítette a Ceauşescu-per filmfelvételeit.

1992-ben ismét rágalomhadjárat indult Chrudinák ellen, az MTV elnöke leváltotta posztjáról, majd egy munkaügyi bírósági határozattal visszakerült a főszerkesztői székbe. A csatát megnyerte ugyan, hiszen a bíróság Chrudináknak adott igazat, de igazságérzete, könyörtelen őszintesége és szókimondása miatt 1994-ben a Horn-kormány Jordániába száműzte tudósítóként.

A kilencvenes években járta a Kárpát-medence magyarok által lakott vidékeit (legtöbbet a Felvidéken volt), több könyvbemutatón és egyéb rendezvényen tartott érdekfeszítő előadást. 2000-ben visszavonult és feleségével Nógrád megyébe, Mátracserpusztára költözött.

Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.”

A szerző külpolitikai újságíró, Chrudinák Alajos és a Panoráma egykori munkatársa