időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Szurkoljunk Merznek, mert ő a kisebbik rossz!

Vida Ákos
2021.01.15. 16:48
Szurkoljunk Merznek, mert ő a kisebbik rossz!

Manfred Weber vitriolos és gyűlölködő hangnemével szemben Merz józan és gyakorlatias politikusként lát még tárgyalási alapot a Fidesszel és vele a magyar külpolitika, főleg a gazdasági téren kiváló német–magyar kapcsolatok tükrében, sokkal könnyebben térhet vissza a normális kétoldalú kapcsolatok mezejére, mint az Merkellel valaha is lehetséges lett volna.

Hárman pályáznak ma és holnap a legnagyobb német párt, a CDU elnöki székére, amelyen Angela Merkel – miután a párt főtitkáraként a pártadományok miatti botrány miatt megbuktatta Helmut Kohlt – 18 évig ült. Őt 2018 decemberében egy másik nő követte, Annegret Kramp-Karrenbauer, aki soha sem tudott felnőni a feladathoz, és saját sikertelenségét belátva tavaly télen be is dobta a törülközőt.

Azóta a CDU fejetlenül ugyan, de még mindig a legerősebb párt Németországban, és a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint 35-37 százalékkal magasan vezet a többi előtt. A második helyen álló zöldek csak fele annyi támogatottsággal rendelkeznek. Ebben a kényelmesnek tűnő helyzetben, a koronajárvány közepette egy virtuális, digitális pártkongresszuson kell 1001 küldötteknek három jelentkező közül megválasztani az új pártelnököt. A pályázók a korszellemmel szemben mindhárman férfiak: Armin Laschet (59), aki jelenleg Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Norbert Röttgen (55), aki a német parlament külpolitikai bizottságának elnöke és Friedrich Merz (65), aki a legtapasztaltabb mindhármuk közül, és a párt maradék polgári-konzervatív szárnyának támogatását élvezi.

A CDU Nőunió (FU) csoportja szeretett volna ismét egy női pályázót is a versenybe küldeni, de azután inkább úgy döntöttek, hogy inkább Friedrich Merz ellen összpontosítanak, akit Angela Merkel mindenképpen ki akar üttetni a nyeregből. Annette Widmann-Mauz, aki a de facto pártelnök Merkel balkeze és a Nőunió elnöke, valamint a kancelláriahivatal migrációs, menekültügyi és integrációs megbízottja, Armin Laschet és Norbert Röttgen mellett korteskedik. Ezzel az ajánlással nagy felhördülést okozott a csoport konzervatív hölgyei körében, akik Merz támogatói. Az elnök asszony, aki Merkel willkommen-politikájának legfontosabb végrehajtói közé tartozik, önkényesen, de minden valószínűséggel Merkel sugallatára kürtölte szét a preferált pályázók neveit. Merkel csak e két marionettbábuban látja eddigi bevándorlási politikája folytatásának garanciáját.

Velük ellentétben Friedrich Merz már 2002 óta Merkel egyik legerősebb ellenlábasa, miután őt a későbbi kancellár asszony 2002-ben leváltotta parlamenti frakcióvezetői pozíciójáról. Azután hosszú évekig szóba sem álltak egymással. Míg Merkel Németország társadalmát, politikai, kulturális életét erősen balra tolta el, addig Merz ügyvédi karrierjét építgette nagy sikerrel, számos nagyvállalat felügyelőbizottságának lett az elnöke, és tíz évig az Atlantik-Brücke (Atlanti híd) nevű Amerika-barát politika németországi elősegítésén tevékenykedő, nagy befolyású lobbiegyesület elnöke volt.

Legutolsó állása a világ legnagyobb befektetési alapjának, a BlackRock németországi kirendeltségének felügyelőbizottságában betöltött elnöki pozíciója volt. Erről akkor mondott le, amikor a CDU konzervatív szárnya meggyőzte, hogy Merkel bejelentett visszalépése után térjen vissza a politikába, és mentse meg a pártot a teljes liberalizálódástól. Azóta megszerezte a párt fiataljait tömörítő Junge Union, az adenaueri és kohli konzervatív értékrendet képviselő Werte Union támogatását, és a jelenleg semmilyen hivatalt sem viselő Merz széles szurkoló bázisnak örvend a párt tagjainak körében is.

Két versenytársával ellentétben, akik egyértelműen a zöldekkel kívánnak koalícióra lépni, de Laschet a szabad demokratákat (FDP) is szeretné bevenni egy későbbi kormányba, Merz semmilyen preferenciát sem említett, hogy kivel szövetkezne az őszi választások után.

Az Atlantik-Brücke vezető pozíciójában eltöltött tíz év után nem meglepő, hogy Merz Amerika-barát és az egységes európai álom meggyőződéses támogatója. Jó taktikai és marketingérzékkel tavaly novemberben – az eredetileg decemberre tervezett kongresszus előtt – jelent meg 260 oldalas könyve Új idők. Új felelősség. Demokrácia és szociális piacgazdaság a XXI. században címmel. Ez volt Merz motivációs írása a pártelnöki székért benyújtott pályázatához. Az RND hírügynökség kritikája szerint Merz a következő politikai krédóval lépett a porondra: nem támogatja az országos népszavazások gondolatát, de szorgalmazná a közterületeken a videokamerák elhelyezését, megengedné a génmódosított növények termesztését (ez nem csoda, hiszen korábbi munkaadója, a BlackRock jelentős mezőgazdasági beruházási alappal is rendelkezik), az atomerőművek újraindítását ugyan nem forszírozza, de nyitott a magfúziós energiatermelésre.

A nyugdíjkorhatárt rugalmasan kezelné, de az állam szociális kiadásait kordában tartaná. Programjának legfontosabb eleme az – ami szintén a BlackRocknak használna –, hogy meggyőzze a németeket, hogy a nyugdíjas éveikre félretett megtakarításaikat részvényekbe fektessék. Ez a BlackRock világszerte egyik legsikeresebb, de egyben sokat kritizált és vitatott befektetési stratégiája, hogy a kisembereknek is lehetővé teszik az iSharesnek nevezett megtakarítások felhalmozását.

A BlackRock alapító elnöke, Larry Fink korábban Rothschildéknál és a világ legnagyobb ingatlancégénél, a The Blackstone Groupnál dolgozott, és azóta is szoros üzleti kapcsolatban áll velük. Politikusokat vesz fel a cégeibe vezető pozícióba, majd pár év múlva, amikor politikai irányítókká válnak, akkor az illető országokban a nyugdíjalapok hirtelen elkezdenek BlackRock-termékekbe beruházni. Ez történt Mexikóban is, ahol miután a baloldali Manuel López Obrador lett az elnök, a legtöbb nyugdíjalapot ma már a BlackRock kezeli. Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Joe Biden készülő kormányában is felbukkant már számos BlackRock-alkalmazott.

Friedrich Merz az egyik legjobb ügynöke lehet, ha megválasztják a CDU elnökévé, és ősszel esetleg német kancellárnak is. Akkor az egyre idősödő Németország erősen veszélyeztetett állami nyugdíjrendszerét a részvényalapú megtakarítások kötelezővé tételével menthetik meg, ami persze a BlackRock malmára hajtaná a vizet.

De mit jelentene Magyarországnak egy CDU-elnök Merz? Erre még nincs egyértelmű válasz. A Bild napilapnak pár napja adott interjújában Merz az újságíró kérdésére, hogy új CDU-főnökként az egyik fontos európai kérdésben, hogy a Fidesz bent maradhat-e az Európai Néppártban, hogyan döntene, azt válaszolta: „A jelenlegi felfüggesztést az EPP-ben jónak tartom. De ha semmi alapvető változás sem következik be, és a Fidesztől nem jön egy erős jelzés arra, hogy közeledne a többi konzervatív párthoz, akkor a párt nem fog tudni visszatérni a normális tagi státuszába. Én azt szeretném, hogy a Fidesz maradjon bent az EPP-ben, de ehhez Orbánnak kell lépnie.”

Ezt a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy Manfred Weber vitriolos és gyűlölködő hangnemével szemben Merz józan és gyakorlatias politikusként lát még tárgyalási alapot a Fidesszel, és vele a magyar külpolitika, főleg a gazdasági téren kiváló német–magyar kapcsolatok tükrében, sokkal könnyebben térhet vissza a normális kétoldalú kapcsolatok mezejére, mint az Merkellel valaha is lehetséges lett volna. Merz és Orbán között pragmatikus alapokon nyugvó reálpolitikai együttműködés is elképzelhető. Tehát nekünk a balliberális zöldek felé kacsingató és a Merkel pórázán lihegő migránsbarát Laschet, illetve az esélytelen Röttgen helyett a megoldásorientált és konzervatív Friedrich Merz mindenképpen jobb választás lenne.

A szerző újságíró (München)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.