Az elmúlt harminc évben országaink hatalmas ugrást tettek egy erős konkurenciát jelentő gazdaság létrehozásával, amely sikeresen versenyez a nyugati piacokkal. Az elmúlt években gazdasági növekedésünk meghaladta az EU átlagát, mely 2,1 százalék volt, szemben a visegrádi csoport 3,8 százalékával. Az EU-hoz mérten a V4 országai alacsony munkanélküliségi rátával büszkélkedhetnek, mely 2020 decemberében nem haladta meg az uniós átlagot, Csehországban és Lengyelországban pedig a legalacsonyabb volt az unióban. A V4-országok az EU külkereskedelmi forgalmának csaknem 15 százalékáért felelnek, erős szavazattal és hanggal bírnak az unión belüli vitákban.
A V4 azonban nem csak politika. Tökéletes példája ennek a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF), amely 2000-ben kezdte meg működését, és a csoport egyik legjelentősebb eredménye. Kezdetektől kulcsfontosságú szerepet tölt be: társadalmainkat közelebb hozza egymáshoz, erősíti a kölcsönös megértést és közös sorsunk tudatát. 2000-től a Nemzetközi Visegrádi Alap több mint 2400 ösztöndíjat finanszírozott meg diákjainknak, csaknem hatezer terv megvalósítását segítette a négy országban és a keleti partnerségi, valamint a nyugat-balkáni országokban is, melyek a V4 tapasztataiból akarnak meríteni.
Az Európában is kitört világjárvány kiemelten megmutatta a jószomszédi együttműködés fontosságát a válsághelyzetek leküzdéséhez. A Covid–19-járvány mindannyiunk számára nehéz időszaka alatt nemegyszer bebizonyosodott, hogy igaz barátság létezik országaink között. Az információ és know-how megosztása, az orvosi eszközök küldése a csoport országai között vagy a V4-ek járványügyi koordinációs központjának a létrehozása csak néhány olyan lehetőség, amely elősegíti e fenyegetés kordában tartását és összehangolja tevékenységünket a járvány elleni küzdelemben.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!