A HVG megint manipulált

Bizonyíthatóan nem a rasszizmus az amerikai társadalmi problémák végső oka.

Washington, 2020. június 23. Rendõrök és tüntetõk dulakodnak, miután a tiltakozók le akarták dönteni Andrew Jackson volt amerikai elnök lovas szobrát a washingtoni Lafayette Parkban 2020. június 22-én. Az amerikai George Floyd május 25-i halála után kirobbant, világszerte tartó tüntetéssorozat egyik meghatározó eleme a köztéri szobrok ledöntése, megrongálása vagy elszállítása. A szobrok elleni akciók mutatják, hogy újra felizzott a vita a gyarmatosító és rabszolgatartó múlttal való szembenézésrõl. MTI/EPA/Michael Reynolds Fotó: Michael Reynolds Forrás: MTI/EPA

2020. március 13-án Kentucky állam legnagyobb városában, Louisville-ben a rendőrök kábítószert keresve (végül nem találva) behatoltak a 26 éves Breonna Taylor fekete nő házába. Lövöldözés tört ki. Az első lövést engedéllyel tartott fegyverével a nő barátja adta le, megsebesítve egy rendőrt, míg a rendőrök 36 lövést adtak le, ebből a nőt hat érte s meghalt. Az állam és a város, így a városi rendőrsége is demokrata vezetésű, míg az állam főügyésze – e tisztség választott – republikánus. Daniel Jay Cameron főügyész, aki az állam egész területére kiterjedő hatáskörrel az első fekete tisztviselő (és mint főügyész 1948 óta az első republikánus) szeptember 24-én bejelentette a vádesküdtszék (mely kollektív testület) javaslatával megegyező döntését.

A több hónapos nyomozás során feltárt adatok alapján nem látta megalapozottnak, hogy a három eljáró rendőrtiszt ellen gyilkosságért vádat emeljen. Csupán egyikük ellen emeltek vádat gondatlan veszélyeztetésért. (Pánikba esve nem célzott lövéseket adott le – a rendőr csak célzott lövéseket adhat le –, bár nem tett kárt senkiben, a halálos lövések nem ő fegyveréből származtak.) A vádesküdtszék bizonyítottnak látta, hogy a rendőrök önvédelemből, ezért jogosan lőttek, a nő barátja ellen gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. A rendőröket később elbocsátották, ami nem volt más, mint behódolás a „közhangulatnak”.

A rendőrök a rájuk vonatkozó szabályok szerint jártak el, ám e szabályokat, illetve az akcióra küldésük szabályait felülvizsgálták és módosították. (Például betiltották a kopogtatás nélküli házkutatásokat.) Nem történt rendőri visszaélés, még kevésbé feketék elleni rasszista túlkapás. Ami történt, az egy tragikus rendőrszakmai malőr, amiért a város 12 millió dolláros kártérítést fizetett Breonna Taylor családjának.

Csatlós Hanna, illetve a HVG szerint „cinikus és álszent az a rendszer, amelyben Taylor halálának ügyét kezelik”.

Ez rágalom: Kentucky állam – történetesen fekete – főügyészének, illetve az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának rágalmazása.

2020. augusztus 23-án „Jacob Blake hátába eresztett közvetlen közelről hét golyót egy veterán rendőr, miután a férfi megpróbált az autójába ülni és elhajtani előle. Az esetet ugyancsak bárki vissza tudja nézni YouTube-on.” A történetet magam e hasábokon feldolgoztam (Jacob Blake-től Baranyi Krisztináig, 2021. január 11.).

Wisconsin állam Kenosha nevű városában a rendőrök sokkolóval kétszer is sikertelen kísérletet tettek a megállítására, a vezetőülés ajtaját kinyitó és beszállni készülő Blake trikóját megfogva is eredménytelenül próbálták visszatartani. Ekkor pillantották meg a kést. A lehetőségeik elfogytak és lőttek. Ezzel nem pusztán lefegyvereztek egy körözött és letartóztatásának ellenszegülő személyt, hanem megakadályozták egy autó és három gyermek elrablását. (Az autó tulajdonosa a gyermekek anyja, s bár a gyermekek az övéi, a nő távoltartási végzést kért ellene.) A kerületi ügyész 2021. január 5-én jelentette be, hogy a lövéseket indokoltnak minősítették, ezért az azokat leadó rendőrtiszt ellen nem emelnek vádat. Azt Jacob Blake is megúszta: novemberben vádalkut kötött az ügyésszel, aki elállt a szexuális erőszak vádjától, ám Blake elismerte a garázdaságot.

„Az Egyesült Államokban 2020-ban több mint ezer embert öltek meg a rendőrök, és bár az amerikai társadalomnak csupán 13 százalékát teszik ki az afroamerikaiak, a rendőrök által lelőtt emberek 28 százaléka fekete” – írja egy gagyi honlapra hivatkozva.

A gyilkosok ölnek, míg a rendőrök feladatuk ellátása során erőszak alkalmazására – beleértve lőfegyver használatát – kényszerülhetnek, aminek kimenetele akár halál is lehet. Ezt emberölésnek mondani manipuláció. Az, hogy a feketék lakosságarányukhoz képest több mint kétszer többen halnak meg rendőri intézkedés közben, sok mindent elmond az amerikai társadalomról, de semmit nem mond a rasszizmusról. Az igazság minden egyes esetben konkrét, s nem statisztikai tény.

Ha a HVG és újságírója úgy járna el, ahogy régimódi hitem szerint a szakmai tisztesség megkívánná, rátalált volna – hogy csak egy példát említsek – az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának nagy tekintélyű folyóiratában David J. Johnson, Trevor Tress, Nicole Burkel, Carley Taylor és Joseph Cesario tanulmányára („Officer characteristics and racial disparities in fatal officer-involved shootings”, PNAS, 2019. augusztus 6., 15 877–15 882. oldal). E tanulmány 2015. évi adatokon vizsgálta, hogy van-e „faji diszparitás” a halálos végű rendőri fegyverhasználatban. A valódi kérdés persze az volt, hogy bizonyítható-e, miszerint fehér rendőrök rasszizmusuk okán előszeretettel lődöznek le feketéket. A 917 esetről állt rendelkezésre teljes körű adat (501 fehér, 245 fekete és 171 hispán – a tényleges szám valamivel magasabb).

Nem tudtak bizonyítani, ám kevés „faji diszparitást” találtak. Így a fehér áldozatok átlagos életkora 40 év, míg a feketéké és hispánoké jócskán alacsonyabb, 33-33 év. A fehérek 16 százaléka (79 fő) bizonyíthatóan öngyilkossági szándékkal provokálta ki a lövést, ez a hispánok esetén tíz százalék (17 fő), míg feketék esetén csupán három százalék (nyolc fő). Csekély volt a különbség abban a tekintetben, hogy az áldozatnál volt-e fegyver: fehérek 91 százalék (457 fő), feketék 86 százalék (210 fő), hispánok 90 százalék (154 fő). Abban nem volt különbség, hogy a rendőrre támadtak: fehérek 95 százalék (474 fő), feketék 93 százalék (229 fő), hispánok 94 százalék (160 fő). Mindebből annyi szűrhető le, hogy a feketék inkább támadnak fegyvertelenül a rendőrre úgy, hogy eközben kevésbé kívánják saját halálukat. Mint a fergusoni esetben. Nincs olyan tudományos szintű kutatás, mely szerint az Egyesült Államok rendőreinek fegyverhasználata rasszalapon elfogult lenne.

2020. május 29-én a demokrata vezetésű Minnesota állam demokrata vezetésű Minneapolis városának demokrata vezetésű rendőrségének intézkedése következtében meghalt egy George Floyd nevű 46 éves fekete férfi, miután több percig a nyakán térdelt Derek Chauvin fehér rendőrtiszt. A rendőröket egy boltos riasztotta, akinek hamis pénzzel fizetett, zavartan viselkedett, arra különösen alkalmatlannak látszott, hogy autóját maga vezetve – melynek volánjához visszaült – távozzon a helyszínről. Augusztus elején került nyilvánosságra a kiérkező négy rendőr testkameráinak teljes felvétele, ami jócskán megváltoztatja a történtekről addig a sajtó által kialakított képet. A magas és erős testalkatú Floyd ellenállt a rendőri intézkedésnek, csak nagy nehezen tudták autójából kirángatni, megbilincselni és a rendőrautóba tuszkolni. Ám kimászott a másik ajtón.

A rendőrök számára nyilvánvalóvá vált, hogy orvosi segítségre szorul, felajánlották, hogy rendőrautóval kórházba viszik, amit elutasított, ezért mentőt hívtak. Ekkor Chauvin két okból is úgy döntött, hogy földre fekteti és a rendőri intézkedésnek ellenállók megfékezésére bevett és a rendőröknek tanított módon földre fekteti és a nyakára térdel. (A nyakra térdelés csak a külső szemlélőnek tűnik brutálisnak, valójában viszonylag kis erőfeszítést igénylő hatékony módja az érintett további ellenállása feladásra bírásának.) Az egyik, hogy attól tartott, Floyd kísérletet tesz a kitörésre, a másik, hogy a rendőrségi csatornán befutott az információ, hogy veszélyes emberről van szó, aki fegyveres rablásért öt évet börtönben ült.

Az elhíresült „nem kapok levegőt” először akkor hangzott el, amikor még nem volt a földön, vagyis az rosszullétére utalt. Mint kiderült, szívbeteg volt, koronavírusos volt, mentális problémával küzdött, vérében nagy mennyiségben kábítószer-használatra utaló nyomokat találtak. És nem beszéltek vele lekezelően, megvetően.

Mind a négy rendőrt elbocsátották a rendőrségtől. Derek Chauvint letartóztatták, egymillió dolláros óvadék ellenében került szabadlábra. Pere március elején kezdődött.

A kulcskérdés, hogy Floyd halálát Chauvin okozta-e, vagy puszta véletlen, hogy a rossz fizikai-mentális állapotban lévő ember épp akkor halt meg. A másik három rendőrt bűnpártolással vádolják, perük előre láthatólag augusztus végén kezdődik. Nagyon meg lennék lepve, ha nem mentenék fel őket.

Szögezzük le: az Egyesült Államokban olyasmi, hogy strukturális rasszizmus – a fehérek által a feketék társadalmi és gazdasági felemelkedése elé állított szisztematikus akadály – nem létezik. Az 1960-as évek közepe-vége óta biztosan nem. Ami létezik, az egy nagyon mély társadalmi válság, mely miatt megállt a feketék felemelkedése, a fehérek harmada pedig lecsúszóban van.

Ezzel csupán a történelem ismétli önmagát, de félő, hogy tragédia után nem bohózat, hanem még nagyobb tragédia következik.

A szerző közgazdász, szociológus

(A borítóképen rendőrök és tüntetők dulakodnak, miután a tiltakozók le akarták dönteni Andrew Jackson volt amerikai elnök lovas szobrát a washingtoni Lafayette parkban 2020. június 22-én. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)