A pusztító járvány legyőzése után a piacokért kell megküzdeni

A koronavírus okozta hatalmas károk egyik következményeként szép lassan átrendeződik a világgazdaság szerkezete.

Forrás: unsplash

Miközben hatalmas károkat okoznak világszinten a koronavírus gazdasági következményei, addig szép lassan át is rendeződik a világgazdaság szerkezete. S miután Magyarország kivitelorientált gazdasággal rendelkezik, vagyis exportgazdaság vagyunk, mi sem aktuálisabb, mint néhány területen a folyamatos újratervezés. Cseppet sem mellesleg akár nyertesei is lehetünk annak, hogy felborul a globális gazdaság eddigi rendje.

De nézzük a részleteket!

A koronavírus okozta sokk után Európa, az Európai Unió gazdaságai ráébredtek arra, hogy mit is jelent a gyakorlatban az úgynevezett hosszú láncok működési problémája. Természetesen azokról a termelési láncokról van szó, amelyek a tervezéstől az értékesítésig tartó folyamat egyes elemeit a világ különböző pontjain helyezik el. Vegyünk néhány példát: a 2020 tavaszán kirobbant járvány miatt egy időre a kínai alkatrészek szállítása elmaradt, amely a nagy autógyárak működését jelentősen korlátozta. A probléma egy-két hét leforgása alatt rendszerszintűvé vált, amire a tervezéskor nem is gondoltak. Szemben a 2008-as világgazdasági krízissel, itt nem az Egyesült Államokból átszivárgó pénzügyi krachról beszélünk, hanem a termelési folyamatok megzavarásáról, amely nem pusztán a pénzügyi szektort érinti, hanem az egész reálgazdaságot padlóra küldheti.

Sajnos a kitettséget már tavaly erősen megérezhettük, tekintettel arra, hogy nálunk is sok az összeszerelő üzem. Ha pedig nem érkeznek meg a részegységek, akkor leállhat a termelés.

A kialakult bizonytalanságra piaci válasz fog érkezni a nem túl távoli jövőben: másféle szerkezeti rendszert fognak kiépíteni a termelési láncok, nagyobb biztonságra törekedve. Mondjuk ki nyíltan: a távol-keleti gyártási helyszínek áthelyeződhetnek. A közép-európai térség pedig ideális a nyugati (nyugat-európai és amerikai) tőkének. A nyugat-európai országokhoz mérve a földrajzi közelség jelképes: Budapest, Pozsony, Prága és Varsó pár óra alatt autópályán vagy vasúton elérhető, nincsenek túl nagy kulturális különbségek, és rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő is, nem beszélve a relatív olcsó iparterületekről és a befektési, adókedvezményekről.

A világgazdasági rend megborulását támogatja a Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági háború, valamint a britek teljes kiválása az unióból. A német autóipar számára mind-mind rizikófaktor piac és alkatrész-beszállítás szempontjából, a nagy járműgyárak megingása pedig térségünket is erősen érintené. Miként az a tavalyi exportszámokon is tetten érhető. Nem is beszélve a régóta gyengélkedő olaszokról, amely ugyancsak fontos tétel számunkra, de egész Európára nézve is kockázatokat rejt. A járvány miatt padlóra került ágazatok – idegenforgalom, turizmus, vendéglátás és szolgáltatások, légi közlekedés – pedig már át is rajzolták kontinensünk gazdasági térképét.

Új fejlemény az is, hogy a vendégmunkások az egészségügyi helyzet miatt nem akkora „volumenben” vállalhatnak munkát külföldön, mint korábban, s ez vonatkozik honfitársainkra is. A cégeknek azonban orvosolni kell ezt a munkaerőhiányt, tekintettel arra, hogy az eddigi erőteljes növekedést számos vállalat olcsó, más országokból származó munkaerővel oldotta meg. Nagy kérdés az is, hogy minden céget meg kell-e menteni, s automatikusan járjanak az állami vagy uniós támogatások. Ráadásul nálunk a probléma kettős: míg a nyugat-európai országokban erősek a kis- és közepes vállalkozások, a magyarországi kkv-szektorban számos olyan vállalkozás lehet, amelyeknek innovatív, piaci elvárásoknak megfelelő tervei vannak, tőkehiány miatt képtelenek fennmaradni. Mindent összefoglalva: felborult, s egyszersmind át is alakul a világgazdaság.

Mi, magyarok akkor lehetünk a nyertesei a folyamatnak, ha továbbra is tőkevonzók maradunk, adórendszerünk kedvező lesz a befektetői környezetnek, és a hazai kis- és közepes vállalkozások feltőkésítése mielőbb megtörténik és hatékonnyá, versenyképesebbé válik ez a szektor is. Földrajzi elhelyezkedésünkből pedig még többet kell profitálnunk, amire a rendelkezésre álló infrastruktúra óriási előny. Autópályák tekintetében a csúcson vagyunk, és a jelenleg is zajló építkezések tovább erősítik a hálózatot. Kár lenne elhallgatni, hogy soha ennyi sztrádaszakasz nem épült még, mint az Orbán-kormányok alatt. S valószínűleg soha ennyi útszakaszt nem fejlesztettek még hazánkban, mint amennyit 2010 óta.

Természetesen első körben a járványt kell legyőzni. Utána jöhet a csata vagy a harc a nemzetközi piacokon a nemzetközi piacokért.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A borítókép forrása: unsplash