A Föld éghajlatának „megmentői” úgy akarják elejét venni egy hipotetikus katasztrófának, hogy a világ népességének évezredek alatt kifejlődött létalapjait az életre, a gondolkodásra, a táplálkozásra, a szükségletekre és a közlekedésre vonatkozó előírások ökovallási kombinációjára akarják cserélni.
Veszélyeztetni a valós mát az ismeretlen holnap megmentéséért – egy mondatba sűrítve ez fejezi ki a zöld rögeszmét. Sem a földtörténeti fejlemények évmilliárdjaira nem tekintenek ideológiai elfogultság nélkül, sem pedig a következő évtizedek tudományos-technikai fejlődését nem nézik reményteli és optimista szemmel. Holott ki élhetne vajon egy távoli, kellemes éghajlatú tájon, ha előbb lázadás tör ki, elbuknak az államok és államközösségek, összeomlik a gazdasági vérkeringésük? Engem most a világ „megmentőinek” B terve foglalkoztat. Mindent vagy semmit játszanak, de mi van akkor, ha a mindenjükből apokaliptikus végkifejlet sül ki? Akkor majd mindent katonai erővel kell egyben tartani? Ne lenne szükségünk B tervre életképességünk fenntartásához arra az esetre, ha kudarcot vallanának a zöldek világuralmi álmai?
Vegyük Németországot. Az áramtermelés energiaigénye 2020-ban 488 terawattóra (TWh) volt, a közlekedés üzemanyag-szükséglete pedig 51,9 millió tonna (forrás: Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e. V.) 2020-ban a német árammixhez a szél- és a napenergia, a biomassza, valamint a vízenergia 50,4 százalékkal (246 TWh) járult hozzá, amiből a szélenergia 27 százalékot (132 TWh), a napenergia pedig 10,4 százalékot (51 TWh) tett ki. A fosszilis, illetve nukleáris energiahordozók az árammix 49 százalékát (242 TWh) termelték meg; ehhez a barnaszén 16,8 százalékkal (82 TWh), az atomenergia 12,5 százalékkal (61 TWh), a földgáz 12,1 százalékkal (59 TWh), a feketekőszén pedig 7,3 százalékkal (36 TWh) járult hozzá (forrás: Fraunhofer ISE 2021.)
A világ zöldkormányosainak szándéka 2022-től az atomenergia kivezetése, 2030-tól pedig a barnaszén mint energiahordozó feladása. Ez azt jelentené, hogy a fosszilis, illetve nukleáris energiahordozók közül az egész árammix 29,3 százalékát (143 TWh) nap- és szélenergiával kellene pótolni. Ehhez még hozzá kell venni: a zöldek azt akarják, hogy a közlekedés csak elektromos alapú legyen. Ez – 45 millió járművel számolva – mintegy 90 terawattórával, legalább 579 TWh-ra növelné az éves német villamosenergia-szükségletet (forrás: Kurzinformation Elektromobilität bzgl. Strom- und Ressourcenbedarf/Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz, Bau und Reaktorsicherheit). Ebbe nem számoltuk bele a szükséges töltőállomások és akkumulátorok energia- és anyagköltségét.