időjárás 1°C Márió, Sára 2022. January 19.
logo
A Paks II atomerőmű egyszerűen nélkülözhetetlen, ezért prioritás a megépítése

A baloldalon ismét kifogtak a tények

Hárfás Zsolt
2021.12.07. 08:00 2021.12.07. 14:50
A baloldalon ismét kifogtak a tények

Atommatek sok mínusszal – harsogta a minap az egyik „független” napilap. A cím majdnem telitalálat. Csak az a baj, hogy a baloldal médiája ismét a tények figyelmen kívül hagyásával próbál a kormányon fogást találni. Mondhatnám, a Megbuktam atommatekből cím jobban tükrözné a cikkben foglaltakat, de az energiastratégia, így az ellátásbiztonság kérdésével sehol a világon nem érdemes viccelni.

A cikk szerzője a magán- és az állami szférában is dolgozó (névtelen) energetikai, az erőműbővítés ügyére rálátó szakemberre hivatkozik. Már jól kezdődik. Elöljáróban annyit: egy magára valamit is adó lap, ha számít a hitelessége, minimum meg szokta nevezni a szakértőt, akire hivatkozik, és lehetőleg többet is megkérdez. De ezen lépjünk is túl.

A „szakértő” ugyanis amiatt aggódik, hogy vajon hova tudunk annyi áramot tenni, amennyit a Paksi Atomerőmű és Paks II majd együttesen termel, amíg le nem jár a Paksi Atomerőmű üzemideje. Ha valaki egy kicsit is ért az energetikához, és figyeli a nyugat-európai, de akár a balkáni fejleményeket, emiatt biztos nem fáj a feje. Éves szinten ma Magyarország az itthon elfogyasztott áram mintegy harmadát importálja. A hektikusan termelő megújulókra alapozó német, osztrák energiarendszerben már most is biztos helye van a francia vagy – Ausztria esetében – a cseh atomerőművek áramának. Továbbá Szerbia is jelezte, hogy a Paks II atomerőműben megtermelt villamos energiából akár vásárolna is, miután a szenes balkáni erőművek bezárása miatt súlyos kapacitáshiány várható. A komoly szakértők ezért a legkevésbé sem aggódnak amiatt, hogy hova tegyük majd az esetleges többletet, ami az import kiváltása után marad. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan öregszik az európai erőműpark. Szóval, aki ilyet állít, az külföldi erőműveknek akar piacot szerezni, felszámolva ezzel a rezsicsökkentés eredményeit is.

A névtelen „szakembernek” az orosz hitel is szúrja a szemét. Azt már nem is mondom, hogy nézze meg az éppen aktuális kamatkörnyezetet. A Magyarországnak előnyös, kamatmentesen előtörleszthető hitelnek köszönhetően a Paksi Atomerőmű két blokkja százszázalékosan magyar tulajdonban lesz. Az eredetileg a Paks II projektet felvető és támogató Gyurcsány-kormány annak idején 49 százalék tulajdonrész fejében (külföldi) befektetőt keresett volna… Nem mellékesen: a Paks II Atomerőmű megtérülését az Európai Bizottság vizsgálata is alátámasztotta, amely szerint a két új blokk visszahozza a befektetett tőkét, és jelentős profitot fog termelni a tulajdonosnak, azaz a magyar államnak. A magas szén-dioxid-kvóta és nagykereskedelmi áramárak miatt Paks II elképesztően előnyös üzlet Magyarországnak.

A névtelen „szakértőtől” eltérően a szakemberek azt is pontosan tudják, amire a jelenlegi európai energiakáosz markánsan ráirányította a figyelmet. Az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok teljesülése miatt a Paks II atomerőmű egyszerűen nélkülözhetetlen, ezért Magyarország számára prioritás a megépítése. Arról se feledkezzünk meg, hogy az elkövetkező években a beruházás például növeli a GDP-t és a beruházás értékének akár negyven százalékát kitevő munkálatokat magyar beszállító cégek végezhetik!

A névtelen „szakértő” osztrák hatósági forrásra hivatkozva folytatja a megalapozatlan állításokat a paksi telephely földrengésbiztonságára vonatkozóan. Nos, a telephelyvizsgálati és értékelési program tartalmát épp az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének missziója is megfelelőnek találta, majd ezt követően a hazai nukleáris hatóság megadta a tudományosan megalapozott telephely­engedélyt. Régóta tudjuk, hogy a paksi telephely alatt törésvonal húzódik, épp ezért a szakemberek – az elmúlt harminc év geoló­giai, geofizikai, szeizmológiai kutatási eredményeit integrálva – elemezték és értékelték ezt a kérdést. Több kilométernyi kutatófúrást végeztek, ráadásul még műholdak segítségével is vizsgálták és aprólékosan modellezték a kőzetlemezek mozgását. Azt, hogy a meglévő blokkokra gyakorolt hidrogeológiai hatást is maximálisan szem előtt tartják, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2,5 kilométer hosszúságban résfalat építenek, és sor kerül talajszilárdításra is.

Hasonlóan hiányosak a névtelen „szakértő” ismeretei a Paks II atomerőmű hűtővízellátása kapcsán, hiszen – ha nem is tud róla – alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvíz-csatorna mellett kiegészítő csúcshűtő-berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába való visszaengedés előtt, tehát az új blokkok is teljesítik a Dunába visszakerülő hűtővíz hőmérsékletével kapcsolatos szigorú követelményeket.

A cikk azt sugallja, hogy nem baj, ha nem épül meg a garantáltan hatvan évig üzemelő Paks II, mert helyette ott lehetne a Paksi Atomerőmű további, tíz–harminc évvel történő üzemidő-hosszabbítása. A VVER–440 típusú reaktor üzemidejének ötvenről hatvan évre történő meghosszabbítására egyébként eddig még nem volt példa. A Paks II VVER-1200-as blokktípusának korszerűségével és biztonságával kapcsolatban sem rendelkezik a cikk szerzője kellő ismerettel, hiszen ezt az orosz típust a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a nemzetközi piac és az Európai Bizottság is olyan blokktípusnak ismeri el, amely a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel. Jelenleg már öt ilyen típusú egység kereskedelmi üzemben termel és számos további épül ezek közül a világ különböző országaiban.

Nemcsak a Paks II projekt, hanem a Paksi Atomerőmű leszerelése kapcsán is csúsztat a szerző. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap pénzügyi rendszere és az abból finanszírozott tevékenységek fenntarthatók, a befizetések mértékét és a hosszú távú terveket évente felülvizsgálják. Ennek a pénzügyi alapnak a segítségével valósult meg és folyamatosan bővül például a Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, valamint a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolója is. Ráadásul a jövőben a nukleáris üzemanyagciklus zárása jelentősen leegyszerűsíti a kiégett üzemanyag-kazetták kezelésének kérdését. Jó példa erre, hogy Oroszországban nemrég elkészült az első, teljes egészében urán–plutó­nium (remix) üzemanyagot tartalmazó üzemanyagköteg. Ennek rendkívüli jelentősége abban áll, hogy a jelenleg működő atomerőművek kiégett nukleáris üzemanyaga a tárolás helyett újrahasznosíthatóvá válik, és lényegesen megnő az atomerőművek számára a jövőben rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége.

A névtelen és nevesített hazai atomellenes „szakértők” és a nekik teret adó média minden riogatása ellenére a Paks II atomerőmű meg fog épülni, és legalább hatvan éven át biztonságosan és megbízhatóan szolgálja majd a stabil magyar villamosenergia-ellátást, az olcsó áram rendelkezésre állását és a klímavédelmi célok elérését. Ahogy a volt főnököm szokta mondani: az a baj, hogy a baloldal ismét teret engedett a sci-finek – a végeredménynek pedig semmi köze a valósághoz. Valójában egy science (tudomány) nélküli fikció.

A szerző atomenergetikai szakértő

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)