időjárás 18°C Aurél 2022. október 5.
logo
Magyarország köztársasági elnökének beszéde az ENSZ 77. közgyűlésén szeptember 21-én

Kössünk jó békét!

Novák Katalin
2022.09.23. 09:00 2022.09.23. 11:42
Kössünk jó békét!

Talán mindig is igaz volt, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét »megvívni«. Erre nem ismerek egyetlen sikeres receptet sem, de az évek során megfigyeltem, hogy léteznek univerzális vezetői tulajdonságok, és ezek gyakran arról szólnak, hogy megtaláljuk a módját, hogyan ösztönözzük az embereket, hogy erőfeszítéseiket, tehetségüket, meglátásaikat, lelkesedésüket és inspirációjukat egyesítsék, hogy együtt dolgozzanak.

Őfelsége, a néhai II. Erzsébet királynő itt, az ENSZ közgyűlése előtt 2010-ben elmondott beszédéből idéztem.

Ma, a béke nemzetközi napján azért állok itt, hogy felszólítsam a világ vezetőit: legyenek hűek II. Erzsébet örökségéhez, hogy békében élhessünk.

Külön örömmel és tisztelettel köszöntöm honfitársamat, Kőrösi Csaba elnök urat, akinek személyében negyven év után újra Magyarország adja egy éven keresztül az ENSZ közgyűlésének elnökét. Nagy megtiszteltetés ez Magyarország számára, különösen a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben. Elnök úr, kedves Csaba, sok sikert kívánok a munkádhoz!

Magyarország köztársasági elnökeként állok önök előtt. Hazám első női elnökeként, egyúttal úgy is, mint feleség és három gyermek édesanyja. Elnökként és anyaként felelősnek érzem magam azért, hogy az eljövendő generációk számára egy olyan környezetet őrizzünk meg, amelyben biztonságban és nyugalomban élhetnek. Ma, a béke nemzetközi napján itt állok a közgyűlés előtt, hogy megerősítsem elkötelezettségünket az ENSZ alapokmányának I. cikkében foglaltak mellett:

Az ENSZ elsődleges célja, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.”

Emlékezzünk vissza, mi volt a legfontosabb célja az ENSZ életre hívásának! A béke.

Mi, a nyugati világ népei és vezetői gyakran úgy teszünk, mintha a II. világháború óta a tartós béke és a gyarapodás időszakát élnénk. Sok szempontból ez így is van, hiszen valóban, egy sokkal békésebb és gyarapodóbb korban élhetünk, mint korábban. De ne felejtsük el a világszerte dúló háborúkat és fegyveres konfliktusokat, a meggyilkolt ártatlan áldozatokat, a szétszakított családokat, a lerombolt infrastruktúrát és gazdaságot, a pusztasággá tett termőföldeket, a minket körülvevő világ tönkretételét!

A Council of Foreign Relations globális konfliktusfigyelője szerint jelenleg 27 fegyveres konfliktus zajlik világszerte. A számláló három kategóriába sorolja ezeket a konfliktusokat: súlyosbodó, változatlan és javuló. Jelenleg egyik sem sorolható a javuló kategóriába.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint világszerte egyre több a fegyveres konfliktus és az erőszak. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a béke ma nagyobb veszélyben van világszerte, mint a II. világháború óta bármikor.

A háborúk és fegyveres konfliktusok száma azóta intenzív emelkedést mutat. A kincstári optimizmust, amely szerint az áldozatok számának csökkenése a fegyveres konflik­tusokat irrelevánssá teszi, gyorsan beárnyékolták a közelmúlt eseményei Euró­pában és a világ más részein.

Magyarországról, Európa szívéből érkeztem. Mindenki azt gondolná, hogy a második világháború óta a mi térségünket a béke jellemzi. Ne feledkezzünk el arról, hogy mind­össze tizenegy évvel a második világháború lezárása után szovjet tankok vonultak Budapest utcáin! Negyvenöt évig éltünk kommunista diktatúrában, és az 1989-es békés rendszerváltoztatás után nem sokkal közvetlen déli szomszédságunkban kitört a háború. Az öldöklés egy évtizedig tartott. Most, alig több mint húsz évvel később ismét háború dúl az európai kontinensen – ismét egy Magyarországgal szomszédos országban. Ez különös aggodalommal tölt el bennünket, azért különösen, mert határon túli magyarok is áldozatául esnek.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja folyamatos veszélyt és biztonsági kockázatot jelent, nemcsak a háborús térségben élő ukrán állampolgárokra, de mindannyiunk számára. Az eszkaláció fenyegetése pedig aggodalomra ad okot és cselekvésre szólít. Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét, és súlyos hatással van a világ rendjére.

A magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak. Gazdasági, szociális és humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának és a háború elől menekülő ukrajnai embereknek. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik éppen. A magyar emberek, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és a kormány a konfliktus kitörése óta közel egymillió menekültnek nyújtott menedéket.

Mi megtanultuk, hogy a háború gonosz, és sehová sem vezet. Egy háborúban csak áldozatok vannak, és a háború legnagyobb vesztesei a családok: édesanyák és édesapák, akik gyermeküket veszítik el a csatatéren, feleségek, akiktől férjüket ragadják el harcok, gyermekek, akik a testvéreiket búcsúztatják a háború poklában.

A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Ezeket a bűncselekményeket az illetékes nemzetközi szervezeteknek dokumentálniuk, kivizsgálniuk kell, és le kell folytatniuk a szükséges büntetőeljárásokat. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül.

Mit akarunk az ENSZ-ben? Megnyerni a háborút?

Nem lehet célunk a háború megnyerése. Nekünk a béke helyreállítását kell célul kitűznünk! Ha van erre szándék, van megoldás is! Magyarország több szövetségi rendszernek tagja. Mindenekelőtt az ENSZ-nek, a NATO-nak, az Európai Uniónak, az Európa Tanácsnak, és még sorolhatnám. Ezeket a szervezeteket az alapítóik azért hozták létre, hogy elsődlegesen a békét szolgálják. Úgy is fogalmazhatok, hogy a békevágy teremtette őket, és meggyőződésem szerint ez a létük alapja.

Hadd idézzem ismét II. Erzsébet királynő szavait! „Az Egyesült Nemzetek alapokmányát inspiráló célok és értékek továbbra is érvényesek: a nemzetközi béke, biztonság és igazságosság előmozdítása; az éhínség, a szegénység és a betegség okozta csapások enyhítése és megszüntetése; valamint minden polgár jogainak és szabadságának a védelme.”

Magyarország arra szólítja fel a tagországokat, hogy a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusban a békét nyilvánítsák elsődleges célkitűzéssé. Cseppet sem magától értetődő, hogy ma, amikor háború, energia- és élelmiszerválság van, a háború elkerülése és a béke megőrzése érdekében létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak. Ma nem erre van szükség. Újra képessé kell válnunk arra, hogy megkülönböztessük a lényegest a lényegtelentől, a fontost a jelentéktelentől, a valódit a fikciótól.

A legtöbben Londonból érkeztünk a közgyűlésre. Közösen vettünk részt II. Erzsébet temetésén, és hajtottunk fejet a ravatalánál. Egy olyan kivételes uralkodótól vettünk búcsút, akinek életét áthatotta a békéért végzett szolgálat. Tartozunk azzal az embereknek és az ő emlékének is, hogy mi is ebben a szellemben hozzuk meg a döntéseinket.

Hadd zárjam egy Winston Churchilltől származó, 1953-as idézettel:

Azok, akik jól meg tudnak nyerni egy háborút, ritkán tudnak jó békét kötni, és azok, akik jó békét tudnának kötni, soha nem nyerték volna meg a háborút.

Kössünk tehát jó békét!

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 21-én (Fotó: MTI/AP/Jason DeCrow)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.