idezojelek

Az Európa Tanács eltévelyedéséről

Mára a strasbourgi intézmény is a globalista, nemzetellenes erők befolyása alá került.

Cikk kép: undefined

Az Európa Tanácsról (ET) a médiában keveset lehet hallani (talán a főtitkár Marija Pejcinovic Buric és az emberi jogi biztos Dunja Mijatovic hazánkat kritizáló migrációpárti nyilatkozatai a kivételek), Oroszország kizárása után 46 tagországot tömörít a tágan és földrajzilag értelmezett európai térségből. Az Európai Unió kiteljesedésével az ET dicsősége megkopott, tényleges, valódi hatáskörök nélküli politikai szervezetként működik. Legfőbb testületei a parlamenti közgyűlés, a miniszteri bizottság és a főtitkár. A Winston Churchill ötlete alapján 1949-ben, strasbourgi székhellyel létrejött ET legfontosabb eredménye az emberi jogok európai egyezménye, amelyet 1950-ben fogadtak el, és ezen egyezmény alapján működik az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága (EJEB). Az ET Európában hagyományosan az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok legfontosabb védelmezője, itt működik egyedüli európai intézményként egy európai emberi jogi és kisebbségi jogi mechanizmus.

A parlamenti közgyűlést a nemzeti parlamentek delegáltjai alkotják, e parlamentek politikai erőviszonyai alapján, évente négyszer ülésezik Strasbourgban. 2018 májusa óta vagyok a magyar delegáció tagja, jelenleg Németh Zsolt delegációvezető helyettese és tagja a jogi bizottságnak.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ET a 90-es években, az emberi jogok mellett, nemzeti kisebbségi jogvédelmi intézményrendszert is kialakított. Tekintettel arra, hogy az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében alapvetően nincs hatásköre, és a Minority SafePacket lesöprő döntése alapján, úgy tűnik, ezt nem is ambicionálja, az ET a legfontosabb európai intézmény az őshonos nemzeti kisebbségek jogai­nak védelme szempontjából.

Ötven felett, képviselőként, az embernek nincsenek illúziói az európai intézményrendszereket illetően, de 2018-ban, a magyar delegáció tagjaként, kellő tisztelettel léptem át az ET parlamentjének küszöbét. Azóta is szomorúan tapasztalom, hogy a 90-es években felépített nemzeti kisebbségvédelmi rendszert az elmúlt évek migrációs válsága lerombolta. Ma már nemcsak az EU, de az ET is csak a migránsok jogairól beszél és alig hajlandó foglalkozni a több mint ötvenmilliós lélekszámú európai őshonos nemzeti közösségekkel.

Az ET intézményrendszerét is teljesen behálózta a liberális, globalista szemlélet, a számunkra fontos témák nem vagy alig szerepelnek a napirenden. Ha azokra javaslatokat teszünk, egyszerűen lesöprik az asztalról. Megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy folyamatosan ugyanazok a szervezetek jelölnek „független” szakértőket a bizottságokba, és ezek a szakértők jellemzően a Soros-féle szervezetekhez köthetők. Mint arról már korábban is írtam, megalapozott kutatások igazolják, hogy Soros György alapítványain keresztül behálózta az ET intézményeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Bíróságát is, amely testület a meghozott ítéleteken keresztül befolyásolja és akár destabilizálni is képes a nemzetállamokat. Az utóbbi években az EJEB joggyakorlata a korábbiakhoz képest is mindinkább ideo­logikussá vált, amely egy irányba, a globalista, nemzetellenes felfogás irányába mutat.

Október 10–14. között tartották az ET parlamenti közgyűlés szokásos őszi ülését. Most minden korábbinál egyértelműbbé vált a baloldali többség elfogultsága, szándéka, hogy mindenáron megbélyegezze Magyarországot. Erre a legjobb alkalmat a hazánkról szóló monitoringjelentés szolgáltatta. Hason­lóan az ­Európai Parlamentben készült jogállamisági hazug irományokhoz, itt is készült egy példány a vádiratból baloldali képviselők tollából. Különösen tanulságos a magyar jelentés annak tükrében, hogy egy nappal később a Romániáról szóló jelentés szerepelt a napirenden.

Szomorú volt látni a különbséget a magyar és a román jelentés vitája között. Magyarország esetében a közgyűlés arról határozott, hogy „a jogállamiságot és a demokráciát érintő régóta fennálló problémák” miatt teljes körű ellenőrzés alá vonják hazánkat, Románia esetében viszont a közgyűlés rendben lévőnek találta a jogállamiság helyzetét. Magyarország esetében a liberális és a baloldaltól csak úgy záporoztak a hazug vádak (nincs médiaszabadság, nem voltak szabadok a választások, a bíróságok a kormány befolyása alatt működnek, bezárt a CEU stb.), Románia esetében pedig ugyanaz a társaság a jogállamiság útján elért fejlődésről beszélt, egészen odáig, hogy a kisebbségi jogok tekintetében is példaként szolgálhat.

A magyar vitában Németh Zsolttal, Nacsa Lőrinccel és külföldi barátainkkal együtt hiába érveltünk az igazság mellett, a baloldali henger, Arató Gergellyel megerősítve, leszavazott bennünket. Az a tény, hogy vannak szövetségeseink, biztató a jövőre nézve. A végső szavazásnál a baloldali gőzhenger ugyan 95 szavazattal győzött, viszont 25 barátunk szavazott ellene és egy tartózkodott. Köszönet barátainknak, a konzervatív frakciónak és Martin Graf alelnöknek, aki szenvedélyes beszédben védte meg a magyar álláspontot és mutatott rá a baloldal ideológiai alapú támadására hazánk ellen, manipulatívnak nevezve a jelentést.

A Romániáról szóló vitában felszólalásomban bemutattam, hogy milyen jogsértések érik az erdélyi magyarokat, mégis, a késő esti órában, már csak kevés képviselő jelenlétében lezajlott szavazáson 31 képviselő gondolta úgy, hogy Románia minden szempontból jogállam, csupán hárman, magyarok szavaztunk ellene. Hiába hoztam fel példaként az egyházi tulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán a lassú eljárást, azt, hogy több ingatlant nem adtak vissza, hiába érveltem a magyar szimbólumok használata esetén gyakori hatósági büntetésekkel, hiába hoztam példákat az anyanyelv használatának korlátozására. Az ET szerint a marosvásárhelyi katolikus iskola betiltása is belefér a mintaszerű kisebbségpolitikába.

Tanulságos volt a migrációs vita is a közgyűlésben. Ismét kiderült, hogy Brüsszel és Strasbourg is a migráció pártján áll. Míg Strasbourg szándékosan egybemossa a menekülteket és az illegális migránsokat, addig Magyarország egyértelműen és határozottan különbséget tud tenni a háború elől otthonaikat elhagyni kényszerülő menekültek és csupán a jobb élet reményében Európába igyekvő illegális migránsok között. Az utóbbiakkal szemben megvédjük az országhatárt és minden törvényes eszközt igénybe veszünk annak érdekében, hogy ellehetetlenítsük az embercsempészek tevékenységét. Nem vagyunk érzéketlenek, de azt valljuk, hogy a migráció kiváltó okait a kibocsátó területeken kell kezelni, ott kell segítséget nyújtani a rászorulóknak. A segítséget kell oda vinni, nem a problémát ide hozni!

Ezzel szemben mind a magyar emberek, mind a központi és helyi hatóságok minden tőlük telhetőt megtettek és a jövőben is megtesznek a háború miatt otthonaikat elhagyni kényszerülő, életüket mentő menekültek megsegítéséért. Magyarország az ártatlan menekültek oldalán áll, függetlenül azok nemzeti vagy vallási hovatartozásától, és határozottan felszólítottuk a nemzetközi baloldal képviselőit, hogy azonnal hagyják abba ezzel ellentétes értelmű alaptalan hazudozásukat. Amit Magyarország tesz, az elvszerű, emberséges és észszerű. Segítjük a valóban rászorulókat és megvédjük hazánkat, egyben Európát is az ellenőrizhetetlen káosztól. Sajnos ezt a magyar álláspontot is csak kevesen osztják, legalábbis kevesen merik azt nyíltan felvállalni.

Nemrég migrációs témában levelet írtam Dunja Mijatovic asszonynak, az ET emberi jogi biztosának. „A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes visszatoloncolásától Szerbiába, továbbá biztosítaniuk kell számukra a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést” – hangsúlyozta Dunja Mijatovic néhány hete kiadott közleményében. 

 

Miközben mi, magyarok történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, és eddig csaknem másfél millió ukrajnai menekültet fogadtunk be, a biztos asszony fontosnak érezte, hogy a neomarxista főiránynak megfelelően, ismét az illegális migránsok befogadásának fontosságáról oktasson ki bennünket.

 

Oldalakon keresztül elmarasztalja hazánkat, úgy, hogy egy szót sem ejt az ukrajnai menekültek befogadásáról, támogatásáról. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy a magyar emberek eddig már számos alkalommal, népszavazáson és parlamenti választásokon is kifejezték véleményüket, hogy nem kérnek az illegális migránsokból és a befogadásukat támogató baloldalból. Ebben a hangulatban ismét egy migrációpárti jelentést fogadott el az ET, közvetlenül a hazánkat elmarasztaló jelentés után.

A viták során több fontos stratégiai kérdés is felmerült. Nem világos az ET stratégiája, a francia javaslatra létrejött Európai Politikai Közösséggel kapcsolatban. A Prágában nemrég csúcstalálkozót szervező politikai platformról eddig nem sokat tudunk, de céljai vonatkozásában sok azonosságot mutat az ET-vel. A változó világrendben szükség van minden intézményi platformra, de úgy tűnik, a fölösleges kérdésekkel foglalkozó ET elaludt. Az állam- és kormányfők megkerülték a stras­bourgi bürokráciát és további csúcstalálkozókat szerveznek, ami megkérdőjelezi az ET hasonló törekvéseinek létjogosultságát.

Szomorú látni, hogy az Európa Tanács, amelynek székhelye Európa egyik legszebb, ősi városában, Strasbourgban van, rossz irányba megy. Európa egyik, korábban nagy presztízsű intézménye, amelynek komoly szerepe volt a demokráciák megerősítésében, a kommunizmus lebontásában, egy egységes Euró­pa megteremtésében, ma már a napirendjén lévő témák vonatkozásában alig kötődik a valósághoz, kettős mércét alkalmaz, megalapozatlanul bélyegez meg országokat, és sokszor a saját érdekeit sem képes felismerni. Hasonlóan az Európai Unióhoz, amely a szankciós politikával lövi lábon és tüdőn saját magát.

A szerző országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság alelnöke, az Európa Tanács parlamenti közgyűlés magyar delegációjának helyettes vezetője

Borítókép: Dunja Mijatovic (Fotó: AFP/Gloria Imbrogno)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.