Az Európa Tanácsról (ET) a médiában keveset lehet hallani (talán a főtitkár Marija Pejcinovic Buric és az emberi jogi biztos Dunja Mijatovic hazánkat kritizáló migrációpárti nyilatkozatai a kivételek), Oroszország kizárása után 46 tagországot tömörít a tágan és földrajzilag értelmezett európai térségből. Az Európai Unió kiteljesedésével az ET dicsősége megkopott, tényleges, valódi hatáskörök nélküli politikai szervezetként működik. Legfőbb testületei a parlamenti közgyűlés, a miniszteri bizottság és a főtitkár. A Winston Churchill ötlete alapján 1949-ben, strasbourgi székhellyel létrejött ET legfontosabb eredménye az emberi jogok európai egyezménye, amelyet 1950-ben fogadtak el, és ezen egyezmény alapján működik az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az ET Európában hagyományosan az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok legfontosabb védelmezője, itt működik egyedüli európai intézményként egy európai emberi jogi és kisebbségi jogi mechanizmus.
A parlamenti közgyűlést a nemzeti parlamentek delegáltjai alkotják, e parlamentek politikai erőviszonyai alapján, évente négyszer ülésezik Strasbourgban. 2018 májusa óta vagyok a magyar delegáció tagja, jelenleg Németh Zsolt delegációvezető helyettese és tagja a jogi bizottságnak.