Mindig meglep, mennyi butaságot, rosszindulatot, pitiánerséget bele lehet sűríteni egyetlen mondatba. „Orbán Viktor munkaidőben fogadott egy kiöregedett olasz fociedzőt” – méltatlankodott pár napja Gyuri bácsi kedvenc helyi közlönye, a 444. Nosza, húzzunk kesztyűt, és óvatosan – nehogy ránk lötykölődjön – elemezzük a kotyvalékot!
Először is: azt a bizonyos „kiöregedett” olasz fociedzőt úgy hívják: Fabio Capello. Nem tudom, mond-e valamit ez a név a 444-nek vagy a cikk elkövetőjének, Botos Tamásnak. Úgy tűnik, nem sokat, különben nem pimaszkodna, hanem vigyázzállásban írna róla. A teljesítmény önmagában is tiszteletre méltó, és Fabio Capello olyan eredménysorral büszkélkedhet, amilyennel rajta kívül alig néhányan. Az AC Milan edzőjeként négyszer nyert olasz bajnokságot, az egyik esztendőben ráadásul veretlenül. Eközben a milánói együttest zsinórban háromszor a Bajnokok Ligája döntőjébe vezette, s egyszer (1994-ben) el is hódította a trófeát. A máig felejthetetlen döntőben 4-0-ra kiütötték a Barcelonát. Azután egy évet töltött a Real Madrid kispadján, s ha már ott volt, spanyol bajnokságot nyert velük. Majd következett az AS Roma és a Juventus, amelyekkel újra olasz bajnok lett. (Igaz, a Juventus címeit utóbb elvették.) Újabb egy év a Real Madrid kispadján – újabb bajnoki cím. Íme, dióhéjban az edzői sikerei. Egyéb díjainak, kitüntetéseinek ismertetésétől most inkább eltekintenék. (Nem mellékesen remek játékos is volt: a Juventusszal háromszor, a Milannal egyszer nyert bajnokságot, Olasz Kupát pedig a Romával és a Milannal egyszer-egyszer. Az olasz válogatottban 32 mérkőzésen 8 gólt lőtt.)
Lényeg a lényeg: Fabio Capello a napokban Budapestre látogatott, tudniillik ő volt a díszvendége az Év magyar sportolója gálának, s ő adta át az Év edzője díjat Marco Rossinak, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának. Kérdezhetik, hogyan lett minden idők egyik legsikeresebb tréneréből a 444 tálalásában „kiöregedett olasz fociedző”. Hát úgy, hogy találkozott (találkozni merészelt) Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. E „bűnét” azzal tetézte, hogy a Nemzeti Sportnak adott interjúban efféléket mondott a magyar válogatottról: „örömmel tölt el, hogy újra magas szintre jutott a csapat, ez rendkívül pozitív fejlemény”.