idezojelek

Az unokák

Idehaza bizonyos unokák most ott állnak a pulpitusokon, és beszélnek. Szemrebbenés nélkül.

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt
Cikk kép: undefined
Fotó: Máthé Zoltán

Tépelődve, gyötrődve ébredtem kora hajnalban. Talán sok volt vacsorára a lisztkukac-pástétom, s utána a tücsökfelfújt. Nem tudom. Mértéket kell tartani.

Tépelődve, gyötrődve ébredtem, s nem hagyott nyugodni a gondolat: vajon 1978-ban, harminchárom évvel a Harmadik Birodalom bukása után, az egykor volt NSZK-ban versenghetett volna a hatalomért Martin Bormann és Hermann Göring unokája?

Nehéz kérdés ez.

Nem tudom például, vajon a birodalom kancellárja általános helyettesének, a Reichstag elnökének volt-e unokája, vagyis Eddának lett-e gyermeke. De ha igen, odaállhatott volna a pulpitusra, hogy kifejtse véleményét az NSZK 1978-as állapotáról? Mondta volna, hangjában sok-sok haraggal és nehezteléssel, hogy ami van, az úgy rossz, szörnyű és elviselhetetlen, ahogy van, mert nincsen demokrácia, nincsen szólás- és sajtószabadság, lám, még a Völkischer Beobachtert is bezárták, a nép szegényedik, a nyugdíjak semmit sem érnek, bezzeg a régi szép időkben hatalmas autópálya-építkezések folytak, dübörgött a hadiipar, az autóipar, minden, de minden, azokban az időkben épült fel, vagy akkor alapozták meg, lakótelepek szolgálták a nép javát, s mindenkinek volt munkája, ideje tehát a változásnak, a fordulatnak, s a szükséges változást csak ő és a mögötte álló párt hajthatja végre, lévén ők az ellenzék egyetlen igazi ereje.

S erre fel megszólalt volna Bormann unokája (neki biztosan volt, hiszen tíz gyermeket nemzett), miszerint ami van, az úgy rossz, szörnyű és elviselhetetlen, ahogy van, mert nincsen demokrácia, nincsen szólás- és sajtószabadság, lám, még a Völkischer Beobachtert is bezárták, a nép szegényedik, a nyugdíjak semmit sem érnek, bezzeg a régi szép időkben hatalmas autópálya-építkezések folytak, dübörgött a hadiipar, az autóipar, minden, de minden azokban az időkben épült fel, vagy akkor alapozták meg, lakótelepek szolgálták a nép javát, s mindenkinek volt munkája, ideje tehát a változásnak, a fordulatnak, ám aki azt hiszi, hogy a jelenlegi hatalom idő előtt leváltható, az hazudik a népnek, s aki azt gondolja, hogy majd Göringék fogják elhozni a változást, azok is tévednek, és ő a maga részéről nem Göringékben hisz, hanem a Jóistenben.

Nem tudom, mindez lehetséges lett volna 1978-ban a Német Szövetségi Köztársaságban?

Talán. Bár nem valószínű.

Ám idehaza minden másképpen van.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idehaza bizonyos unokák most ott állnak a pulpitusokon és beszélnek. Szemrebbenés nélkül. Ki sem fogják találni, de azt mondják, hogy ami van, az úgy rossz, szörnyű és elviselhetetlen, ahogy van, mert nincsen demokrácia, nincsen szólás- és sajtószabadság, még a Népszabadságot is bezárták, a nép szegényedik, a nyugdíjak semmit sem érnek, bezzeg a régi szép időkben hatalmas autópálya-építkezések folytak, dübörgött a nehézipar, minden, de minden azokban az időkben épült fel, vagy akkor alapozták meg, lakótelepek szolgálták a nép javát, s mindenkinek volt munkája, ideje tehát a változásnak, a fordulatnak, először is állítsanak le minden beruházást Magyarországon, ne épüljön itt semmilyen gyár, s egyáltalán ne épüljön semmi sem, ellenben legyen mindenkinek mindene, magas fizetése és magas nyugdíja, és nem kellenek energiahordozók sem, és fát se vágjunk ki, de legyen meleg mindenütt, majd befűtünk granulált hülyeséggel, préselt és környezetbarát zöld blablával, és majd ők hazahozzák az EU pénzét is, mert ők tudják, pontosan tudják, mert megörökölték a régi tudást, hogy miképpen kell cserébe eladni a nemzetet, a hazát, az országot és a lelkeket.

Az Apró-unoka az egyik. Apró bonyolultabb alak, mint Göring. Mert Göring végül is legalább vadászpilóta volt, huszonkét ellenséges gépet lőtt le még az első világháborúban, szóval katonaember volt és tömeggyilkos, világos.

Apró elvtárs viszont főideológus (is) volt, meg vezette a szakszervezeteket, meg akasztatott, személyesen és nagy megelégedéssel jelentette be az országgyűlésben elvtársai kivégzését, majd ugyanennek az országgyűlésnek elnöke is lett, aztán ágyban, párnák közt lehelte ki lelkét.

Mondom én, bonyolultabb figura, mint Göring. Afféle reneszánsz ember. Értett mindenhez. Sokoldalú volt, mint egy svájci bicska, s minden eszközét képes volt haza- és nemzetárulásra használni, s nagy örömmel tudott elvtársai vérében pancsikolni.

A másik unoka nagypapája egyszerűbb alak, s a Bormann-párhuzam is simább, hiszen Donáth elvtárs vezette Rákosi elvtárs titkárságát. Ült elvtársi börtönökben – arrafelé ez afféle sportág volt, aki nem ült kicsit börtönben, mert a sajátjai elítéltették egy koncepciós perben, az nem is nevezhette magát igazi kommunistának –, utóbb meg hőst csináltak belőle, pusztán azért, mert ’56-ban nem akart rögtön a felkelők közé lövetni, hanem tárgyalásokat javasolt. Megúszta a kötél általi halált, „csak” tizenkét év börtönt kapott, és négy év múlva egyéni kegyelemmel szabadult. 

Nos, most mindkettő unokája ott áll a pulpituson, és mondja a magáét.

Ugyanazt mondják, ugyanonnan jönnek, ugyanabban hisznek, ugyanaz az örökségük, ugyanoda tartoznak – a többi csak látszat, megannyi felesleges szó, fecseg a felszín – ám esetükben a mély is.

Ott állnak, harminchárom évvel a rendszerváltás után, és mondják a magukét.

S én nem tudok szabadulni a rettenetes gondolattól, hogy vajon 1978-ban, harminchárom évvel Hitler bukása után Göring és Bormann unokája ott állhatott volna-e. S persze számunkra ez mindegy. De akkor is. Nyugtalanító a gondolat. A kétely. Hogy nem rontottunk-e el valamit harminchárom esztendővel ezelőtt…

Borítókép: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormányának vezetője beszédet mond a párt XII. kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2022. október 29-én (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Kik követik Magyar Pétert?

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Ezek bizony mindig ugyanazok!

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

„Az árulónak ne bocsáss meg soha”

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az erő mindig alulról jön

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.