A Momentum több hétig tartó és vélhetően nagyjából százmillió forintba kerülő plakátkampánnyal fordult rá Donáth Anna évértékelő (vagy ahogyan ők nevezték: jövőértékelő) beszédére. A messiásvárást azonban maga Donáth Anna törte le igen hamar, hiszen kijelentette: nem ő lesz a messiás, emellett még kormányváltást sem ígért. Lényegében nem jelentett be semmit, csak néhány erőtlen odaszólás volt a DK és Gyurcsány Ferenc felé. Az azonban érezhető volt, hogy a Momentum kommunikációs célja egyfajta Donáth–Dobrev szembenállás felmutatása, amivel azokat az ellenzéki szavazókat szólítanák meg, akiknek nem szimpatikus a DK és Gyurcsány Ferenc. A Donáth-féle szembenállás azonban több szempontból is hiteltelen.
A Momentum EP-képviselője ugyanannak a kommunista klientúrának a leszármazottja, mint Dobrev Klára. Gyurcsány Ferenc neki gyerekkora óta csupán csupán „Feri bá” lehetett, a nagyszüleiknek ugyanis – Békés Márton megfogalmazása szerint – 17 éven át párhuzamos életrajzuk volt. 1948-ban például mindketten egyszerre léptek előre a kommunista karrierpályán: Apró Antal (Dobrev Klára nagyapja) a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára lett, Donáth Ferenc (Donáth Anna nagyapja) pedig – leköszönve addigi államtitkári címéről – a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Főtitkársági Irodájának vezetőjévé lépett elő.
Miután a szociáldemokrata és a kommunista pártot egyesítették, és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja, tisztségüket mindketten megtartották. Apró Antal bent ült a párt legfőbb vezető testületében, amelynek munkáját Donáth Ferenc irodája koordinálta.
Miközben Apró megbízatása arra szólt, hogy a berendezkedő Rákosi-diktatúra alá vessen minden független munkásszerveződést, Donáth feladata a Rákosi-titkárság vezetőjeként – saját, 1967-es szavai szerint – így nézett ki: „A legtöbb vezető szervben részt vettem, ez azt célozta, hogy […] olyan testületekben, amelyekben Rákosi nem tudott részt venni elfoglaltsága miatt, ott helyette megjelenjek, és ezeknek fontosabb döntéseiről vagy pedig személyes benyomásaimról is informáljam.” Ilyen minőségben tehát Donáth Ferenc 1948 januárjától egészen 1951 februárjáig Rákosi szeme és füle volt. Apró Antal legismertebb tette az volt, hogy miután a 1956-os forradalom leverését követően Kádár János társaságában egy szovjet páncélautón Budapestre érkezett, a forradalom utáni megtorlás egyik vezető szereplője lett.