időjárás 21°C Gábor , Karina 2023. március 24.
logo
Újjáéledhet az MSZP–SZDSZ-koalíció, csak új szereposztásban

Színjáték a DK–Momentum-csörte

Deák Dániel
2023.02.09. 07:35
Színjáték a DK–Momentum-csörte

A Momentum több hétig tartó és vélhe­tően nagyjából százmillió forintba kerülő plakátkampánnyal fordult rá Donáth Anna évértékelő (vagy ahogyan ők nevezték: jövőértékelő) beszédére. A messiásvárást azonban maga Donáth Anna törte le igen hamar, hiszen kijelentette: nem ő lesz a messiás, emellett még kormányváltást sem ígért. Lényegé­ben nem jelentett be semmit, csak néhány erőtlen odaszólás volt a DK és Gyurcsány Ferenc felé. Az azonban érezhető volt, hogy a Momentum kommunikációs célja egyfajta Donáth–Dobrev szembenállás felmutatása, amivel azokat az ellenzéki szavazókat szólítanák meg, akiknek nem szimpatikus a DK és Gyurcsány Ferenc. A Donáth-féle szembenállás azonban több szempontból is hiteltelen.

A Momentum EP-képviselője ugyanannak a kommunista klientúrának a leszármazottja, mint Dobrev Klára. Gyurcsány Ferenc neki gyerekkora óta csupán csupán „Feri bá” lehetett, a nagyszüleiknek ugyanis – Békés Márton megfogalmazása szerint – 17 éven át párhuzamos életrajzuk volt. 1948-ban például mindketten egyszerre léptek előre a kommunista karrierpályán: Apró Antal (Dobrev Klára nagyapja) a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára lett, Donáth Ferenc (Donáth Anna nagyapja) pedig – leköszönve addigi államtitkári címéről – a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Főtitkársági Irodájának vezetőjévé lépett elő.

Miután a szociáldemokrata és a kommunista pártot egyesítették, és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja, tisztségüket mindketten megtartották. Apró Antal bent ült a párt legfőbb vezető testületében, amelynek munkáját Donáth Ferenc irodája koordinálta.

Miközben Apró megbízatása arra szólt, hogy a berendezkedő Rákosi-diktatúra alá vessen minden független munkásszerveződést, Donáth feladata a Rákosi-titkárság vezetőjeként – saját, 1967-es szavai szerint – így nézett ki: „A legtöbb vezető szervben részt vettem, ez azt célozta, hogy […] olyan testületekben, amelyekben Rákosi nem tudott részt venni elfoglaltsága miatt, ott helyette megjelenjek, és ezeknek fontosabb döntéseiről vagy pedig személyes benyomásaimról is informáljam.” Ilyen minőségben tehát Donáth Ferenc 1948 januárjától egészen 1951 februárjáig Rákosi szeme és füle volt. Apró Antal legismertebb tette az volt, hogy miután a 1956-os forradalom leverését követően Kádár János társaságában egy szovjet páncélautón Budapestre érkezett, a forradalom utáni megtorlás egyik vezető szereplője lett.

A rendszerváltoztatást követően az Apró és Donáth családfők közéleti szereplését közvetlen leszármazottaik folytatták, mindketten az MSZP háza táján, majd az unokák – Dobrev Klára és Donáth Anna – szintén a politikában találták meg a lehetőséget. Ráadásul a nagyszüleikhez hasonlóan ők is szövetségre léptek: a 2022-es parlamenti választáson Dobrev Klára és Donáth Anna a baloldali pártjaik vezető szereplőjeként együtt kampányoltak a nemzeti kormánnyal szemben. Kommunista nagyszüleik mindkettejükre komoly hatást gyakoroltak, Dobrev Klára 2004-ben például azt nyilatkozta, hogy „a nagyapámra pedig nagy szeretettel emlékszem. A nagyszüleim egész felnőttkoromig jelen voltak az életemben”, míg Donáth Annáról az édesapja mondta azt az ATV stúdiójában még 2019-ben, hogy lányának ugyanaz a gondolkodásmódja, ugyanazokat a szavakat használja, mint a kommunista nagyapja. Mindezek fényében nem meglepő, hogy Dobrev Klára és Donáth Anna politikai gondolkodásmódja szinte teljesen azonos. Mindketten erőteljesen elkötelezettek Brüsszel iránt, az őseikhez hasonlóan a nemzetállamokat felszámoló birodalmi logikát támogatják.

A Momentum szerepe a Gyurcsány-féle baloldali világban nagyjából ugyanaz lenne, mint ami 2010 előtt az SZDSZ-é volt: begyűjteni a legnagyobb baloldali párttal nem szimpatizáló ellenzéki szavazókat, majd koa­lícióra lépni.

Csak most már nem MSZP-nek, hanem DK-nak nevezik a baloldal vezető pártját. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az erős üzengetések helyett csupán finom odaszólások voltak Donáth Anna beszédében, ugyanis tudja nagyon jól, hogy a Momentum és a DK között kreált mesterséges konfliktus csupán színjáték, ami a szavazótábor maximalizálásáról szól egy későbbi DK–Momentum-koalíció létrehozásához. Ugyanez volt a logikája az MSZP– SZDSZ-koalíciónak is, ahol szinte minden választás előtt eljátszották, hogy sok mindenben nem értenek egyet, sőt volt olyan voksolás is, ahol még azt is tagadták, hogy összefognának, majd 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is koalícióra léptek egymással, az SZDSZ pedig kulcspozíciókat kapott az MSZP vezette kormányzatban. Ez a sors várna Gyurcsány tervei szerint a Momentumra is, miközben a többi kisebb baloldali párttal végleg leszámolna.

Ezt Gyurcsány Ferenc egyértelművé is tette az évértékelő beszédében: a Demokratikus Koalíciót tartja az Orbán-kormány ellenfelei gyűjtőpártjának, minden más formációval leszámolna, egyedül a Momentumot tartaná meg koalíciós partnerként. Erre minden esélye meg is van a DK vezetőjének: az MSZP társadalmi támogatottsága most már tartósan egy százalék körül van a felmérésekben, miközben az LMP és a Párbeszéd lényegében már nem létező formáció. A Jobbik is összezuhant, Gyöngyösi Márton vezetésével a párt lényegében láthatatlan. Gyurcsány vélhetően az EP-választásra vár, ahol a listás eredmények fényében világosan látni lehet majd azt, hogy mely pártok léteznek még egyáltalán. A kisebb baloldali pártokban már érzik is ennek a veszélyét, így nem meglepő, hogy szinte nem telik el úgy hét, hogy ne lépjenek át a Demokratikus Koalícióba valamelyik baloldali formációból.

Az elkövetkezendő hónapokban további átlépésekre lehet számítani, a folyosói pletykák szerint erőteljes nyomás helyezkedik például a II. kerületi Őrsi Gergelyre és a zuglói Horváth Csabára. Mindkét MSZP-s polgármester válaszút elé lett állítva: vagy csatlakoznak Gyurcsány pártjához, vagy leszedik őket az önkormányzati választás előtt. De hasonló folyamatoknak lehetünk szemtanúi több vidéki nagyvárosban is. Vélhetően ezt az átlépési hullámot igyekszik tompítani a haldokló MSZP vezetése: másfél évvel az önkormányzati választás előtt már bejelentették több polgármester-jelöltjüket is.

Gyurcsány Ferenc az évértékelő beszédében azt is egyértelművé tette, hogy totális háborút folytatnak a Fidesz ellen.

Mint mondta, mindent meg kell tenni a Fidesszel szemben, minden lehetséges eszközt be lehet vetni ennek érdekében. Ez egy új szintje a demokratikus magyar politikának, a kommunista Rákosi Mátyás-féle „aki nincs velünk, az ellenünk van” gondolkodásmód újjáélesztésének minősíthető. Ugyanakkor ennek a kijelentésnek a fényében érthetővé válik a dollárbaloldal viselkedése: a nemzeti érdekekkel is szembemenve mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az uniós források Magyarországra érkezését, de még a több ezer munkahelyet teremtő beruházások ellen is hergelnek, teljesítik a külföldi finanszírozóik elvárásait. Röviden jellemezve a gondolkodásmódjukat: minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb a baloldalnak.

Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége elítéli ezt a típusú viselkedést és nem támogatja azokat a politikai erőket, amelyek szemmel láthatóan nem a magyar nemzeti érdekek mentén politizálnak. Ugyanez igaz a külföldi finanszírozás megítélésére, amelyet az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint a magyarok 61 százaléka elutasít. Hiába ügyeskedik tehát a DK és a Momentum, és próbálnak egy újfajta taktikával több szavazót megszólítani, a külföldi finanszírozási botrány és az alapvető nemzeti érdekekkel szembemenő politikájuk egyre látványosabb megnyilvánulásának árnyékában nem sok esélyük van arra, hogy érdemben bővítsék a támogatói bázisukat.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja

Borítókép: Donáth Anna (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.