Strasbourgban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője nemrég bejelentette az EB új javaslatát. Ez a tizedik oroszellenes szankciócsomagra vonatkozó javaslat főként az orosz hadseregnek hasznos, fejlett technológiájú árucikkeket helyezne tiltólistára, ami szépen beleillik a korábbi szankciók sorába. Ezen nem is lepődött meg senki.
Megütötte viszont a fülünket, amikor Von der Leyen asszony kitért arra, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie.
Az EB-elnök szerint az orosz elnöknek olyan propagandistákból álló hadserege, illetve dezinformációs hálózata van, amely mérgező hazugságokat terjeszt, ezzel megosztva a társadalmakat.
Erre a gondolatra aztán ráerősített Josep Borrell, aki közölte, hogy az Ukrajna szuverenitásának aláásásában szerepet játszó csaknem száz személy és szervezet tiltólistára helyezését is javasolják az Európai Tanácsnak. Borrell kijelentette: – Ez a lista magában foglalja a katonai tevékenységekért, a politikai döntésekért, a propagandáért és a dezinformációért felelős személyeket is.
Jelenleg nem tudjuk, hogy a százas listán kik szerepelnek, és hogy vajon orosz propagandistának számítanak-e olyan nem orosz politikusok, mint például Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes, Angela Merkel volt német kancellár vagy maga Joe Biden amerikai elnök.
Miért jöhetnének ők szóba egy ilyen listán? Csupán azért, mert jelentős mértékben hozzájárultak az orosz propaganda érvanyagának gazdagításához. Íme, egy kis emlékeztető.
2013. december végén, a kijevi Majdan téren zajló tüntetéseken Nuland mint az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára (hatalmát jócskán túllépve) személyesen is részt vett a tüntetéseken. A Janukovics-kormány 2014. február 22-i leváltása idején már látható volt az USA beavatkozása Ukrajna belügyeibe. Akkoriban Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete és Nuland között folyt az a telefonbeszélgetés, amelynek során Nuland szájából elhangzott az ismertté vált kijelentés: „Pokolba az Európai Unióval!” A politikus asszony később, egy Ukrajnáról szóló nemzetközi üzleti konferencián ennél is nagyobb öngólt lőtt, amikor elárulta, hogy az USA Ukrajna „demokratikus” céljainak elérésébe 1991 óta több mint ötmilliárd dollárt fektetett be.
Angela Merkel korábbi német kancellár a Die Zeit hetilapban megjelent tavalyi interjújában arról beszélt, hogy a 2014−2015-ös minszki megállapodáscsomag csak kísérlet volt, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre.
Magyarán ezzel a megállapodással átverték az oroszokat. Merkel többek között így fogalmazott: Ukrajna „kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. (…) Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében.”
Joe Biden amerikai elnök pedig 2022 elején, Olaf Scholz német kancellár jelenlétében helyezte kilátásba az Északi Áramlat végét, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát.
Egy újságíró akkor megkérdezte, hogy mégis hogyan, hiszen a gázvezeték a németek felügyelete alatt áll. Az elnök e szavakkal oszlatta el a kételyeket: „Ígérem, hogy képesek leszünk rá!” És tényleg, az ukrajnai háború kellős közepén a Balti-tenger alatti gázvezetékeket rejtélyes elkövetők felrobbantották. Azóta az egész világot bejárta a hír, hogy ez Biden elnök parancsára történhetett, amit persze a Fehér Ház illetékesei kategorikusan tagadnak.
