A hazai családpolitikának nemcsak nyugaton van egyre több barátja, hanem a Távol-Keleten is. Jay Aeba, a Japán Konzervatív Unió elnöke, a CPAC japán főszervezője is méltatta a magyar családpolitikát, többek között az szja-mentességet, amit a négy vagy annál több gyermekes és a 30 év alatti édesanyáknak biztosít a nemzeti kormány. A japán politikus szerint követendő példa annak deklarálása – ahogy a magyar alaptörvény rögzíti –, hogy az anya nő, az apa férfi. Dél-Koreából is érdeklődnek a magyar családpolitikai megoldások iránt, hiszen a sok más szempontból jó példaként emlegetett távol-keleti országban jelenleg a legalacsonyabb a világon a termékenységi ráta.

Arra külön is büszkék lehetünk, hogy több ország már átvette vagy szeretné átvenni a magyar családpolitika egyes elemeit, például a lengyel és a lett kormány sikerrel alkalmazza a mi adókedvezményeinket vagy az otthonteremtési programunk részeit, és számos országban fontolgatják, hogy bevezetnek hasonlókat.

Az elmúlt évtized demográfiai mutatói alapján egyértelmű, hogy a Magyarország választotta út – amely nem a migrációval, hanem családpolitikával szeretne enyhíteni a demográfiai problémákon – lehet eredményes. A többi európai országhoz képest hazánkban a házasságkötés és a gyermekvállalási kedv növekedése terén jelentős volt a növekedés, és annak ellenére, hogy 2022-ben nálunk is volt visszaesés, korántsem akkora mértékű, mint sok más országban.

2010-ben a házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedv történelmi mélyponton volt hazánkban, ezen sikerült változtatni, hiszen 2021-re a termékenységi ráta harminc százalékkal, az esküvők száma száz százalékkal emelkedett. A számok mögött konkrét, nagyszabású családpolitikai programok állnak, 2019-ben indult el a családvédelmi akcióterv, 2021-ben pedig Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja. Mind a két intézkedéscsomag érdemi módon növelte a gyermekvállalási kedvet és a családok jólétét.

A családtámogatásokra fordított adókedvezményeket érintő költségvetési kiadások tekintetében Magyarország az OECD adatai alapján (2019) a nemzetközi rangsorban harmadik helyen szerepel. 2010 óta pedig adókedvezmények formájában több mint tizenötszörösét fordítja az állam a családokra. Az OECD viszonylatában egy tagországban sincs olyan mértékű célzott családtámogatás az adókedvezményeken keresztül, mint Magyarországon.

Más kérdés, hogy erről a saját országukban nem biztos, hogy egyáltalán lehet beszélni, hiszen a hagyományos értelemben vett házasság és család lassan már nem tartozik a „politikailag korrekt” fogalmak körébe. Pedig a család- és népesedéspolitika a jövőnket alapvetően befolyásoló fenntarthatósági és versenyképességi kérdés. A jövőt gyermekeink jelentik, ezért legfontosabb feladatunk mi lehetne más, mint a gyermekvállalás és -nevelés következetes és aktív támogatása a továbbiakban is. Mi ezen célokat tartjuk szem előtt és ezért dolgozunk, nemcsak a család nemzetközi napján, május 15-én, hanem 2010 óta lankadatlanul.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke

Borítókép: CPAC 2023 (Fotó: Havran Zoltán)