Marcel Ciolacutól is csak egy vázlatosan megfogalmazott vágyat hallhattunk eddig a hogyan továbbal kapcsolatban. Nemrég egy tévéinterjúban azt mondta, szeretné, ha a gazdasági patriotizmus nagyobb hangsúlyt kapna az új programban. Kezelendő problémának nevezte, hogy Románia rengeteget importál, a kereskedelmi mérlege kedvezőtlen, majdnem négymilliárd euró a hiány. Szerinte az államnak programot kell kidolgoznia többek között a romániai élelmiszertermelés ösztönzésére és támogatására, illetve az infláció mérséklésére. A szociáldemokrata politikus egyébként nemrég törvénytervezetet nyújtott be a Brüsszel által ösztönzött rovarliszt hagyományos termékekben történő felhasználásának tiltásáról. Vélhetően a miniszterelnöki feladatra való lelki felkészülés részeként látogatott el az ortodox húsvét nagyhetében az Athosz-hegyi kolostor-köztársaságba, ahol ma is teljes elzártságban él mintegy kétezer görögkeleti szerzetes.

Az igazi műsor várhatóan a miniszterelnökváltást követő nyári szünet lezárultával kezdődik. A jövő évi választási szuperév (négy különböző megméretésen voksolnak majd) előtt a kormányon belül hivatalosan is háttérbe szorult PNL-nek valahogyan jeleznie kell létezését, ehhez pedig a népszerűségi listát magabiztosan vezető PSD gáncsolása az egyik lehetőség. Egy ilyen akcióban a nemzeti liberálisok már nem igazán számíthatnak vezérükre, Klaus Johannis államfőre, akinek némi befolyása ugyan még van a bukaresti politikát hatékonyan alakítani tudó titkosszolgálatokra, de mélypontra zuhant támogatottsága és közelgő távozása miatt nagyot csökkent a mozgástere.

Közben tovább erősödik az ellenzéki Románok Egyesülé­séért Szövetség (AUR). Olyan elemző is akad, aki a harmincszázalékos választási eredményt sem zárja ki a George Simion egykori fociultra által vezetett párt esetében. A parlamenten belüli és kívüli szélsőséges akciókkal élő, rendszerellenes és magyargyűlölő AUR erősödése egyre több nemzeti liberális és szo­ciáldemokrata politikusnak jelent viszonyítási alapot. Ha a PNL, illetve a PSD második vonala egyfajta versenyfutásba kezd az AUR-ral, akár régen látott magyarellenes hullámra is számítani lehet Romániában. A Novák Katalin köztársasági elnök pár héttel ezelőtti nagykárolyi látogatásán megtapasztalt soviniszta hőzöngés – amikor AUR-os és egyéb román nacionalista csoportok agresszív provokációval zavarták meg a Kölcsey-szobor avatását – ilyen szempontból intő jel, mivel az akcióhoz csendes elfogadással, egyes helyi politikusok szintjén pedig alig rejtett elégedettséggel viszonyult a kormánykoalíció két nagyobbik pártja. A bukaresti diplomácia igyekszik kerülni a látványos közösködést Magyarországgal, amíg Brüsszel különböző okokra hivatkozva bünteti a magyar szuverenista kormánypolitikát. A kétoldalú kapcsolatoknak ugyanakkor fontos eleme az RMDSZ kormánykoalíciós tagsága. Amíg a magyar formáció része a bukaresti hatalomnak, a magyar–román államközi viszony elmérgesedésének kicsi az esélye.

Befolyásoló tényező a romániai Magyarország-kép is. 

Ennek a potenciális szavazórétegnek a véleménye elsősorban a közösségi médiában jelenik meg. A bukaresti vezetés erre is figyel, amikor a kormányközeli sajtónál jóval óvatosabban nyilatkozik a magyar kormányról és Orbán Viktorról. De figyel a majdnem húszszázalékos népszerűségnek örvendő AUR-ra is. A ellenzéki párt diplomáciai kérdésekben is megnyilvánuló szélsőséges Magyarország-gyűlöletéhez a hatalmon lévő pártok egyes politikusaik révén csatlakozhatnak, így próbálva elkerülni, hogy ezt a tematikát kisajátítsa magának a George Simion vezette párt.

Románia a május végi miniszterelnök-csere után egy másfél évig tartó folyamatos kampányidőszakba lép, amikor különösen igaz lesz a keleti szomszéddal kapcsolatban közhelynek számító megállapítás, miszerint bármi megtörténhet – és annak az ellenkezője is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)