Orbán Viktor – legjobb tudomásom szerint – egyszer járt Farkasházy Tivadar szárszói házában. 1993 nyarán, amikor egy értelmiségi találkozó vendégeként megpróbálták keresztre feszíteni.
Történt pedig, hogy György Péter esztéta csak úgy, merő véletlenségből felszólalt, és azt találta mondani, jó volna tisztán látni a Fideszt. Hogy a székházüggyel mi a helyzet, és egyébként ők mint fiatalok mennyire megbízhatók liberális pártként meg ilyesmi. A vigyorgó műsorvezető – naná, hogy Havas Henrik – rögtön megadta a szót Orbán Viktornak, aki leszögezte, hogy ha csel, akkor legyen csel… Rámutatott, hogy más pártok háza táján is akadnak zűrös történetek, a Fidesz ügyeiről a konkrétumokat kérte, mondván, hogy csak úgy, általában képtelen híresztelésekre reagálni. Konkrétumok persze nem érkeztek, de aki a Fekete Doboz filmjének vágóképein látja a sunyin összenéző SZDSZ-es politikusokat, sejtheti, hogy György Péternek nem ott és akkor pattant ki az esztéta kobakjából, hogy felelősségre vonja a Fidesz elnökét. A különös jelenetet, valamint a filmben elhangzó interjúkat utólag a Fidesz és az SZDSZ közötti szakítás nyilvános pillanataként rögzítik elemzők.
Farkasházy sokkal később úgy emlékezett, hogy György teljesen véletlenül jött elő a témával, hiszen Kerényi Imre – fogalmazzunk így – furcsa felszólalása után Lengyel László a fejéhez kapott, hogy micsoda hülyeségeket kell neki itt hallgatnia, és erre mondta állítólag a békülékeny György, hogy nyugalom, ő mindjárt feldobja a bulit. Remekül sikerült. György egyébként már Orbán válaszának elején bekiabált, hogy ő bizony nem egyeztetett előre senkivel, majd az interjúban is arról kesereg, hogy Orbán Viktor valamiért már nem akar vele beszélni. Ami szerinte gyerekes viselkedés, másrészt tanulja csak meg, hogy őt is lehet bírálni, és hogy egyébként az egész sátorban nincs senki, aki az ő útmutatásait ne fogadná el. Vagyis – tegyük hozzá – Orbán is jobban teszi, ha alkalmazkodik, valahogy így működik a liberális megoldóképlet.
Most álljunk meg egy pillanatra. Röviden végezzünk annak a vizsgálatával, hogy György remegő hangú és kéztördelős felszólalását (amelyről egészen úgy tűnik, hogy már napok, nem pedig percek óta nyomasztotta őt) előre egyeztette-e valakivel. Hát persze, nyilván nem. Ahogyan Tölgyessy Péter párton belüli elszigetelése, Medgyessy Péter félretétele, valamint a Gyurcsánnyal kötött titkos megállapodás is a semmiből keletkezett az SZDSZ életében. Ahogyan a posztkommunista párttal kötött teljes körű politikai, gazdasági, kulturális honfoglalás-tervezet is voltaképpen előzmények nélkül pattant ki 1994-ben, csak úgy, magától. Vagy mondjunk egy másik választ, a sajátunkét: az SZDSZ ügyvivői és vezető politikusai ezeket a lépéseket előre eltervezték, külföldről támogatást kértek hozzá, a sajtójuk segítségével előre elmagyarázták, majd lenyomták a torkunkon. Mert akkor még – sajnos – megtehették. Nem legenda továbbá, hanem igaz történet, hogy Gádor Iván publicista a Médiahajón ekkoriban mondta a Fidesz egyik vezetőjének: – Úgy hajítunk vissza benneteket a szemétkosárba, ahogyan kivettünk onnan.