Sőt ez az áldozatos EB-elnök és pereputtya odáig megy a nyílt, akarjuk mondani nyílt társadalmas egyenességben, hogy saját korrupciós ügyeit sem szégyelli. Az sms-ekben milliárdos üzleteket bonyolító, aztán az elektromos üzeneteit „elveszítő” brüsszeli nagyasszony és csapata szinte coming outolnak a korrupt európai uniós elit botrányainak a szőnyeg alá söprésével és a globalista, főként amerikai szélsőbaloldal tűzön-vízen és pénzhegyeken át való támogatásával. Nem véletlenül mondta Ursula von der Leyen, amikor Joe Bident több mint gyanús körülmények között megválasztották az Egyesült Államok elnökének, hogy „erre vártunk!”
 

Már csak az vár megválaszolásra, hogy milyen esetben kaphatná meg mégis Magyarország a jogosan járó pénzeket? Ha elnézzük, ki mindenkit támogatnak az illegális bevándorlóktól kezdve unión kívüli országokig, nekünk is Európán kívülről kellene kopogtatnunk.

Vagy talán elég lenne megvárni, amíg pótolják Nyugat-Európában azt a számukra kínzó hiányosságot, hogy ott sosem volt proletárdiktatúra. Tekintve, hogy mifelénk már lefutott ez az önpusztító projekt, ismerve a történelmi törvényszerűségeket, csak meg kellene várnunk, míg nyugaton is kitombolja magát a normalitásüldözés. Ha pedig Közép-Európa után egy idő múlva nyugaton is leszámolnak a kommunista diktatúra illúziójával, ismét érdemes lesz EU-tagnak lenni. Még az is lehet, hogy ők fognak majd rászorulni helyreállítási pénzekre – és a segítségünkre.

Borítókép: Soros György (Fotó: Europress/AFP/Fabrice Coffrini)