idezojelek

Az ukrán demokrácia nagy vívmánya a kisebbségi nyelvtörvény

Brüsszelt épp úgy nem érdekli a kárpátaljai magyarok sorsa, ahogyan az európai polgároké sem.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke régóta hangoztatja, hogy Ukrajna mérföldes léptekkel halad a demokratizálódás útján. Ha csak az elnök asszony véleményére hallgatnánk, azt hihetnénk, hogy ez az ország e téren Európa élvonalában van, s valóban a demokrácia legfőbb védőbástyája az orosz fenyegetéssel szemben.

Ehhez képest a Volodimir Zelenszkij vezette Ukrajna fittyet hány az uniós jogokra. Az ukrán vezetés részéről például logikus magatartás lenne, ha nem akadályozná az ottani nemzetiségek szabad nyelvhasználatát. 

Az ukrán kormány azonban nem vonja vissza a 2017-ben meghozott, a kárpátaljai magyarokkal szemben is jogsértő oktatási törvényt, hanem 2024 őszétől ragaszkodik a bevezetéséhez. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek iskoláinak felsőbb osztályaiban a tantárgyak többségét már ukrán nyelven kell tanítani. Ennél is durvább az az új kormányrendelet, amely szerint a magyar iskolákban csak a tanítási idő lejárta, tehát 17 óra után lehetne magyarul beszélni, és az egészségügyi intézményekben sem beszélhetnének egymással magyarul a betegek és az orvosok.

A legrosszabb diktatúrákra emlékeztető eljárással kapcsolatban Orbán Viktor is megszólalt. A magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet minapi ülésén a rendeletet a magyarok vegzálásának nevezte, s hozzátette, hogy a magyar nyelv és oktatás helyzete még a Szovjetunió alatt is jobb volt Kárpátalján, mint most.

Az üggyel kapcsolatban kérdezhetnénk, hogy Zelenszkij rendszere miért nem aggódik az uniós csatlakozás kudarca miatt. A válasz egyszerű. Ursula von der Leyen oly gyakran hangoztatja, hogy az ukránok sokat tesznek a jogállamiság biztosításáért, s olyan feltűnően kerüli az uniós jogot sértő ukrán nyelvtörvény témáját, hogy Zelenszkij úgy érezheti, nincs miért aggódnia.

 Ursula asszony lelkes szorgoskodásának is köszönhetően Ukrajna tavaly elnyerte az EU tagjelölti státusát. Nem csoda, hiszen azt hallhattuk tőle, hogy Ukrajna már a háború előtt bebizonyította: jó úton jár. Szerinte az elmúlt néhány évben több reformot hajtott végre, mint a korábbi évtizedekben. Ezt még megfejelte azzal, hogy Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak, s olyan aktív és dinamikus civil társadalma van, amely képes számonkérni a kormányt.

Vajon honnan vette ezt a sok képtelenséget az EB elnöke? Nos, a politikusok között is akadnak tehetséges emberek, akiknek a fantáziája képes elrugaszkodni a valóságtól. Ursula asszony közéjük tartozik. Egy alkalommal azt is mondta, hogy „Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során.”

Mi viszont azt tapasztaltuk, hogy már jóval a háború kitörése előtt is történtek a kárpátaljai magyarokkal szemben ellenséges lépések. Ezek sajnos azóta sem mérséklődtek, pedig hazánk hatalmas humanitárius segítséget nyújtott és nyújt az ukrajnai menekülteknek, illetve Ukrajnának. Látnunk kell, hogy Brüsszelt épp úgy nem érdekli a kárpátaljai magyarok sorsa, ahogyan az európai polgároké sem. A kisebbségi jogok iránt ugyanolyan közömbös, mint Európa jövője iránt.

Ursula von der Leyen és társai folytatói annak a kártékony munkának, amelyet Angela Merkel indított el az illegális migráció Európára zúdításával.

 Az elnök asszony most azon munkálkodik, hogy a kontinens növekvő terheit egy Ukrajna nevű súlyos kolonccal növelje. Ennek érdekében bolygónk egyik legkorruptabb maffiaállamát demokráciának hazudja, s képes azt állítani, hogy arrafelé a civil társadalom számon kérheti a kormányt.

 Ezzel szemben Ukrajnában nincsenek ellenzéki pártok, a sajtó nem szabad, az orosz kultúra be van tiltva, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait pedig lábbal tiporják. Ursula asszony és az általa vezetett bizottság mindezt nem óhajtja tudomásul venni.

Az EB nemrég bejelentette, hogy leállítja hirdetéseit Elon Musk közösségi hálózatán, az X-en (korábban Twitter), mert ott sok dezinformációt és gyűlöletbeszédet tapasztaltak. Nyilván nem azokra az Ukrajnáról szóló híresztelésekre gondoltak, amelyekkel Ursula von der Leyen telekürtöli a világot.

A szerző író, újságíró

 

Borítókép: Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. november 4-én  (Fotó: Europress/AFP)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Szexuális ragadozók szabadlábon

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A TUDATOS POLGÁR – Az autonóm ember mint hiánycikk

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Dzsudzsák téved: már nem a klub az első

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Az USA választ, de rólunk is dönt

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.