Láthatóan megkerülhetetlen az elektromos járművek és a megújuló energia részarányának jelentős növekedése, amely dinamikus keresletnövekedést generál energiatárolók iránt. Ez a keresletnövekedés az iparág ellátási láncait is kihívások elé állítja. Sem hazánkban, sem az EU-ban nem állnak még rendelkezésre azok a kapacitások, melyek a megnövekedett igények kielégítését képesek lennének ellátni.
Annak érdekében, hogy az energiatárolók iránt dinamikusan növekvő kereslet ne okozzon indokolatlanul nagy mértékű függőséget harmadik országtól és az onnan származó termékektől, nyersanyagoktól, a kontinens országai és az EU is intenzív iparfejlesztésbe fogott.
Hazánk 2021-ben fogadta el az akkumulátoripari stratégiát, benne ipari, infrastrukturális oktatási, K+F, finanszírozási és nemzetközi piaci integrációs akciótervvel. Az ennek nyomán létrejött Magyar Akkumulátorszövetség tagjai több projektet is összeállítottak, illetve bemutattak a kormánynak annak érdekében, hogy a hazai iparvállalatok (köztük többségében kkv-k) képesek legyenek ebbe a dinamikusan növekvő iparágba integrálódni.
A korszerű, high-tech akkumulátorok iránti kereslet a következő tíz évben ötszöröse, mások szerint akár nyolcszorosa is lehet a jelenleginek. Bármelyik forgatókönyv is következik be, a hazai beszállítók számára kulcsfontosságú most, és nem később bekapcsolódni a piaci helyfoglalásba.
Ellenkező esetben megteszik ezt mások, és egy már fejlett piaci működést mutató iparágban, magas belépési küszöb mellett is csak mérsékelt eredményeket fognak tudni elérni.
A közelmúlt mutatja, hogy a gépjárműipar hazai beszállítóinak száma és részesedése az iparág által termelt hozzáadott értékből lépésről lépésre, egy organikus fejlődési pálya mentén növekedett. Erre volt harminc évünk. Jelenleg a kontinens gazdaságának intenzív átalakítása zajlik a karbonsemleges működés felé. Ez a folyamat harminc éven belül véget ér. A fent is hivatkozott energiatárolási kapacitások dinamikus kiépítése előfeltétele a karbonsemleges működésnek, ez igazolja a következő tíz évre várt bővülést az akkumulátorok piacán. Ugyanez azt is mutatja, hogy organikus fejlődés mentén a hazai kkv-k lemaradnak a piaci részesedésért folytatott versenyben.
Nézzük meg, hogyan is működik ez a valóságban!
Tegyük fel, hogy egy hazai kkv kiváló munkát végez, több iparágban is beszállító, kiváló marketinggel és értékesítéssel bír, vannak hazai és európai ügyfelei is, szeretne akkumulátor-alkatrészeket gyártani. Ez új kompetenciák megszerzését, a munkavállalók továbbképzését, bővítését és technológiák beszerzését igényli.
Egy ilyen beszállítónak több hónapba, akár több évbe kerül bizonyos képességek megszerzése és elsajátítása, mielőtt egy megrendelést elnyerhetne és felelősséggel elvállalhatna a piacon, miközben a megrendelő rövid, néhány hónapos határidővel már szeretné megkapni az első szállításokat. Egy organikus fejlődési pályán minden esetben épphogy lemaradunk a megrendelésről, mert később szerezzük meg a szükséges kompetenciákat, vagy ha meg is szerezzük később, kénytelenek késői piacra lépőként referencia nélkül versenyezni a már referenciával rendelkezőkkel.
A Magyar Akkumulátorszövetség gyártók és beszállítók munkacsoportja a Nemzeti akkumulátor-iparági stratégia mellett elkészített és a kormányzatnak átadott tervei épp a fenti problémát hivatottak orvosolni.
Köztük van egy, azóta már a szövetség saját forrásaiból megvalósult projekt, a Kompetenciatérkép, mely elérhető a szövetség honlapján. Ez segíti az akkumulátoripar szereplőit az egymás közti üzleti kapcsolatok fejlesztésében azáltal, hogy kompetenciaalapon azonosítani tudják a potenciális vevőiket és beszállítóikat; jelenleg ötvenkét tagunk használja aktívan.
Ezen túl a bemutatott tervezetek közt szerepeltek konkrét, kompetenciafejlesztési projektek, melyek úgynevezett kompetencia-központok létrehozását célozzák meg. Ezek a központok vállalati képességek és egymás közti szoros beszállítói kapcsolatok, folyamatok halmazát jelentik. Az ilyen kompetencia-központok létrejöttének több előnye is van: (1) gyorsan, tudatosan és a piaci igényeknek megfelelően lehet a hazai kkv-k kompetenciáit fejleszteni, (2) egyszerre tudnak kkv-ként és nagyvállalatként is viselkedni, azaz önállóan kicsi és rugalmas vállalatként a kisebb piaci réseket megcélozni, együtt pedig (az üzleti érdekek mentén kidolgozott folyamatok jelentette együttműködés miatt) nagyvállalatként robusztus tendereken részt venni és komplex termékekre ajánlatot adni. Természetesen nemcsak a gyártás, hanem a disztribúció, értékesítés és egyes márkanevek ismertségének fejlesztése is része kell hogy legyen ezen kompetencia-központoknak a gazdasági siker érdekében.
Sokan tarthatnak attól, hogy a hazai vállalkozások alapból versenyhátránnyal indulnak európai társaikhoz képest, de ez sztereotípia. Miután számos hazai cég mellett több mint húsz külföldi vállalkozás üzletfejlesztésében is közreműködtem már az elmúlt tíz évben, személyes tapasztalatom, hogy a hazai és külföldi vállalkozások előtt álló kihívások közt semmi különbség nincs.
A kompetencia-központok létrehozásával elkerülhetővé válik, hogy a hazai kkv-k a piac után kullogjanak, és csupán a másoknak már nem megfelelő jövedelmet hozó munkákat kapják meg, ezzel szemben versenyképesek legyenek a nagyvállalatok beszerzésein. Itt az idő, a hazai kkv-knak előnyt kovácsolni a hazai szaktudásból.
Merjünk nagyot álmodni, a kompetencia-központok megvalósításával lehetőség lenne a hazai vállalkozásokat megerősíteni és nemzetközi vizeken magasabb hozzáadott értékkel bővíteni a tevékenységeiket.
A szerző a Magyar Akkumulátoripari Szövetség gyártók és beszállítók csoportjának vezetője
