Véletlen egybeesés, hogy egy-két hónap eltéréssel egyszerre válthat kormányt Németország és Ausztria. Gyökeres jobboldali fordulatra azért ne számítsunk, legfeljebb némi józanodásra pusztán már amiatt is, hogy Európa legelborultabb pártcsaládja, a környezetvédőkből doktriner ideológusokká lett Zöldek jelen állás szerint egyik új kormányban sem képviseltetik magukat. Némi józanodásra számíthatunk a migrációs politikában is; a két fősodorbeli koalíció egyike sem engedheti meg magának, hogy tovább erősödjék az Alternatíva Németországért (AfD), illetve az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).
Márpedig ha nem változtatnak a jelenlegi bevándorlási helyzeten, akkor ez történik ismét. Az új osztrák kancellár, a néppárti Christian Stocker pénteken, a bécsi parlamentben elmondott kormányfői szűzbeszédében mindenesetre keményen fogalmazott, vissza-visszatérően szólva az illegális bevándorlás, a menekültügyi rendszerrel való visszaélések és a szélsőségesség elleni fellépésről. Azonnali hatállyal felfüggesztik például a menekültek családegyesítését – azaz nem hozhatják maguk után a hátramaradt rokonaikat –, sőt Stocker bejelentette, ha tovább nő a menedékkérelmek száma, az EU egy vészhelyzeti záradékára hivatkozva menekültstopot hirdetnek. Kemény szavak, de a megvalósítást sokan árgus szemmel figyelik majd. A bevándorlásellenes FPÖ is, amelynek népszerűsége még tovább nőtt a választások óta. — Annak, aki tartósan nálunk akar élni, a magáévá kell tennie értékeinket, meg kell tanulnia nyelvünket, és el kell mennie dolgozni! – dörögte az új kancellár, oldalán szociáldemokrata alkancellárjával és liberális (!) külügyminiszternőjével.
Mi az, már nem olyan szép az idegen?
Amikor negyedszázaddal ezelőtt Friedrich Merz, aki hamarosan a következő német kancellár lehet, bedobta a közbeszédbe a Leitkultur (vezér- vagy vezető kultúra) fogalmát, botrány lett belőle. Amikor párttársa, Jürgen Rüttgers előállt a Kinder statt Inder jelszavával, azaz a mai magyar család- és bevándorláspolitika egyfajta német előfutáraként meghirdette, hogy szülessenek inkább gyerekek, semmint indiaiak (azaz bevándorlók) javítsák a demográfiai mutatókat, abból is patáliát csaptak. Az ilyesmi rasszizmus, finomabban szólva „etnikai nacionalizmus”, állították. A Zöldek tiltakozások tömegével tömték el Rüttgers postaládáját.