A múlt héten 88 évesen elhunyt Nagy Benedek közíró, az RMDSZ egykori politikusa. A magyar kormány esküdt ellenségei még egy ilyen tragikus eseményt is arra igyekeznek felhasználni, hogy roncsolják a nemzeti oldal presztízsét. A (magyar érdekektől) Független Hírügynökség nem kevesebbet állított, mint hogy az elhunyt „feltárta Tőkés püspök és a Securitate kapcsolatát”.
Ami nettó rágalom.
A csíksomlyói búcsút „franchise rendszerben működő vándorcirkusznak” nevező, december elsejét a románokkal együtt ünneplő erdélyi woke-propagandista, Parászka Boróka már óvatosabb, ekkora hazugságra nem vetemedik, de pontatlanságoktól hemzsegő Facebook-bejegyzésében lényegében héroszt csinál Nagy Benedekből, amiért Hargita megyei parlamenti képviselőként 1994 decemberében a frakciótársaknak szétosztott gyalázkodó röpiratban nekitámadt saját szervezete tiszteletbeli elnökének, Tőkés Lászlónak.
E mocskolódó dokumentumot úgy állítja be a ballib tollnok: N. B. példa arra, hogy akadt, „aki úgy gondolta, hogy nem lehet elkenni Tőkés László és a Securitate közötti ügyeket”. Parászka idézi a Beszélő korabeli, 1995/1-es számát, s belinkeli Bíró Béla összefoglalóját az ügyről mint „legteljesebb esetismertetést”. P. B. így fogalmaz: „Azt a tényt, hogy [Nagy Benedek] nekiment Tőkés Lászlónak az elvek és az erkölcs nevében, hogy emiatt eljárás indult ellene az RMDSZ-ben, hogy parkolópályára tették, sehol nem említi senki ma meg. Nincs ott a róla szóló Wikipédia-szócikkben sem. Nem hiszem el, hogy erre az esetre ne emlékeznének a kortanúk. Írásos dokumentuma alig lelhető fel a sajtóban.”
A legteljesebb esetismertetést már csak azért sem közölhette a Beszélő az idézett lapszámban, mert megjelenésének időpontjában az ügy még kibontakozóban volt. A kérdés legrészletesebb kronologikus összefoglalása és elemzése egyébként N. B. képviselőtársának, a Tőkés László védelmére kelő Borbély Imrének tollából jelent meg az Orient Expressz nevű hetilapban 1995 márciusában.
Arról taktikusan hallgat Parászka, hogy a Beszélőnek ugyanabban a számában Szőcs Géza mit ír az ügyről. Hadd idézzünk pár gondolatot ebből az írásból: „Szögezzünk le valamit. Tőkés László soha egy percig sem állt a titkosrendőrség szolgálatában. Ez a közvetlen és közvetett bizonyítékok egész sorából annyira nyilvánvaló, hogy teljességgel komolytalan ezt a kérdést egyáltalán felvetni is.
