A családok az otthonteremtési program nyertesei

Az új otthonteremtési, otthonfelújítási program olyan közös össznemzeti beruházásként valósulhat meg, amelynek legfőbb nyertesei a magyar családok.

Fűrész Tünde
2021. 01. 13. 10:00
TESTVÉREK Forrás: PIXABAY
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2022 végéig meghirdetett új otthonteremtési, otthonfelújítási program olyan közös össznemzeti beruházásként valósulhat meg, amelynek legfőbb nyertesei a magyar családok. A gyermeket nevelők most állami milliók segítségével növelhetik lakóingatlan-vagyonuk értékét és javíthatnak életkörülményeiken azzal, hogy új vagy felújított otthonhoz jutnak.

Magyarországon az elmúlt években a településeken korábban soha nem tapasztalt fejlődésnek lehettünk tanúi. Az országot járva szembetűnő, hogy mennyivel szebbek, rendezettebbek most a falvak és a városok, beleértve a fővárosunkat is. Gyönyörű, igényes, szépen karbantartott közterek és középületek találhatók az ország minden pontján. Az eddig többségében kormánypárti önkormányzatok mindent megtettek azért, hogy gondos gazdaként megszépítsék a rájuk bízott településeket. Eljött az idő, hogy a magántulajdonban lévő házak és lakások is megszépüljenek, különösen ott, ahol gyermekeket nevelnek.

Hazánkban az emberek több mint kilencven százaléka saját tulajdonú ingatlanban él. Elenyésző azoknak a száma, akik életük végéig bérlakásban szeretnének lakni. Tízből kilenc magyar szerint fontos, hogy egy család saját tulajdonú otthonban éljen, a magántulajdon tehát meghatározó a magyarok számára. A saját tulajdon viszont felelősséggel jár, a tulajdonos dolga és feladata az ingatlan karbantartása, az állagmegóvás, a felújítás.

Egy családi házban vagy lakásban mindig van valami, ami elromlik, elöregszik, tönkremegy vagy divatjamúlt, korszerűtlen. Azt, hogy felújítani mindig lehet valamit, alátámasztja egy tavalyi KINCS-kutatásunk is. Ebben a megkérdezettek hatvan százaléka elmondta, hogy az elmúlt öt évben zajlott már valamiféle felújítási munka az otthonában, emellett ­ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy szeretnének felújítást végrehajtani a következő két évben is. Ehhez most minden adott, hiszen az otthonfelújítási programmal eddig soha nem látott lehetőséghez jutnak a családok.

A felújítási költségek felét állja az állam, maximum hárommillió forintig, és ha valakinek nincs elég megtakarított pénze erre a célra, akkor most kedvezményes, háromszázalékos kamatozású kölcsönt is felvehet.

Mikor, ha nem most? – tehetnénk fel a kérdést, mégis sokan ódzkodnak attól, hogy belevágjanak a felújításba. Pedig egészen biztos, hogy pénzügyileg most éri meg igazán. A pénzügyi racionalitáson túl az életünkben pontosan a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változások is kedvezhetnek egy-egy ilyen típusú nagyobb családi beruházásnak. Egyrészt az emberek többsége most sokkal több időt tölt otthon, így pedig a felújítási munkálatokat is könnyebb megszervezni, felügyelni, lebonyolítani. Másrészt azt a pénzt, amit korábban szórakozásra, vendéglátásra, utazásra költöttek a családok, most befektethetik kisebb vagy nagyobb felújítási munkálatokba.

Akik pedig költöznének, azoknak is olyan, talán fogalmazhatunk úgy, hogy soha vissza nem térő lehetőségek adódnak most, mint az új lakások esetében az áfa-visszaigénylés és áfa megtérítése ötmillió forintig, a minden csokos adásvételre vonatkozó illetékmentesség vagy a többgenerációs tetőtér beépítési támogatása. És mindezek úgy, hogy továbbra is igénybe vehetők a korábbi kedvezmények: a csokkölcsönök, a falusi csok (most már kétszázzal több településen), a jelzáloghitel-elengedés vagy a babaváró támogatás.

Az otthonteremtési vagy -felújítási programba való bekapcsolódáshoz kell ugyan némi önerő is, de az elmúlt évek gazdasági fejlődésének köszönhetően nőttek a jövedelmek és sokan félre tudtak tenni. A kormány 2010 óta folytatott tudatos gazdaság- és családpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzetbe nem úgy kerültek bele a családok, mint a 2008-as válságba, a jövedelmek és a megtakarítások szempontjából sem lehet összehasonlítani a két időszakot. A KSH adatai szerint a gyermekesek esetében 2010-hez képest 77 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem, a nagycsaládosoknál közel megduplázódott. A lakosság kétharmadának van megtakarítása, a háztartások átlagos pénzügyi vagyona 15 millió forint.

Azok, akik szeretnének beruházni, ezzel javítva a lakhatási- és életkörülményeiken és közben növelve a saját lakóingatlanuk értékét, most igazán kedvező feltételekkel tehetik ezt meg. A kormány több száz milliárd forintot juttat a családokhoz azért, hogy annak, aki szeretne fejlődni, szeretné a gyermekeit jobb körülmények között nevelni, legyen erre lehetősége. A becslések szerint az idei évben akár 300 ezer család is bekapcsolódhat minden idők legnagyobb otthonteremtési programjába.

Az otthonteremtés és otthonfelújítás így lesz az állam és a családok közös össznemzeti beruházása, befektetés a jövőbe, amely egyéni, családi és egyúttal gazdasági, társadalmi szinten is gyarapodást hozhat.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.