Fontos, hogy ehhez ösztönzést és támogatást kapjanak a magyar családok. A kormány februárban jelentette be a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, mint az illegális hulladéklerakók felszámolása, az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltása, a multinacionális cégek környezetbarát technológia használatára való kötelezése, a naperőművek kapacitásának bővítése, az olcsó elektromos autók használatának támogatása, illetve hogy minden újszülött után tíz fát ültetnek.
Ezekkel a törekvésekkel egybecseng, hogy az említett kutatás tanulsága szerint leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja az embereket, ezt követi a levegőszennyezés és a klímaváltozás, majd a vízszennyezés. Legégetőbb problémának az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag-kibocsátást tartják a válaszadók. E tekintetben mérföldkőhöz értünk, hiszen az Országgyűlés július 3-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2021. július 1-jétől betiltják számos egyszer használatos műanyag eszköz (például fültisztító pálcikák, szívószálak, műanyag tányérok és evőeszközök) forgalomba hozatalát. A hazai műanyagtörvény az uniós előírásokon túl kiterjed a műanyag zacskókra is: részben tiltja, illetve szigorúan adóztatja azokat.
Az elmúlt tíz évben számos fenntarthatósági támogatást tett elérhetővé a kormány a magyar családok és a települések számára. Az alaptörvényben is szerepel: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
2010 óta működik a fenntartható fejlődés bizottsága, amely a környezetvédelem, a természetvédelem, a klímapolitika és a megújuló energia kérdéseivel foglalkozik. A megújuló energia vonatkozásában magánszemélyeknek számos pályázati lehetőség elérhető, ezek célja a szükséges források biztosítása a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése. A magyar kormány emellett 33 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Az is figyelemre méltó továbbá, hogy egyre több város érdeklődik az okosváros és városfejlesztési projektek iránt. Ezek a fejlesztések mind a fenntartható környezet vonatkozásában születnek és valósulnak meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!