Érdekes és tanulságos megnyilvánulások ezek, mert a vitában a liberális oldalon beszálló megszólalók a jobboldali, a konzervatív értékekkel is ugyanúgy vannak, mint Karsai a kereszténységgel. És nagy részüket még csak hibáztatni sem lehet. Ők valóban őszintén hiszik, hogy a liberális értékek egyetemes értékek, mindenki számára követendő alapigazságok. Hogy elfogadhatatlan, hogy szalonképtelen a jobboldali, a hagyományos értékek mentén élni. A transz- és melegjogok, a szivárványcsaládok, és a menekültek befogadásáért lobbizó, politizáló művészekben és rendezőkben talán ez a legrémisztőbb. Hogy azt hiszik, nem is politikai tevékenységet folytatnak. Azt gondolják, minden normális európainak és igaz demokratának kutya kötelessége úgy gondolkozni, ahogyan ők látják a világot. Így szocializálódtak, ezt tanulták, ezt adták nekik tovább Major Tamásék és szellemi örököseik. Karsai szavaiból is ezek a gondolatok sejlettek föl. Hogy magyarnak lenni mindössze annyi, mint magyarul beszélni és Magyarországon élni. Egyfajta börtön ez a fantasztikus és korszakos alkotóknak, amelyből szabadulnának ugyan, de nem tudnak, és akikből számtalan megszólalásuk alapján csak úgy süt az Alföldi Róbert-féle magyarságdefiníció. Ami valami olyasmi kádárista, a hazaszeretetet káros és veszélyes dolognak tartó igazság, hogy ugyan gyűlölik az országot, és megvetik a buta és korlátolt lakóit, de mégsem tudják máshol elképzelni az életüket.