A lombiktéma mindig hihetetlen indulatokat kavar. Vajon mi lehet ennek az oka? Az egyik legszebb és legszentebb dolog, amikor egy férfi és egy nő családot alapítanak, amelybe örömmel várják és fogadják az érkező gyerekeket. Nagy szomorúság és fájdalom, ha a várva várt gyerekek mégsem érkeznek meg, ezért mindenki mélyen átérzi és megérti a gyermektelenség fájdalmát. Érthetően sok érzelem kíséri ilyenkor a gyermekvállalással kapcsolatos gondolkodást, rengeteg fájdalom, keserűség, csalódás, szenvedés kerül felszínre.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újraválasztott elnöke a Magyar Hírlapnak október 17-én adott interjúban az életvédelem több témáját érintette, csak néhány mondatban tért ki a lombikkérdésre. A Magyar Nemzetben e témában október 22-én egy filozófiai írás jelent meg A lombik az abortusz inverze! címmel Szoboszlai-Kiss Katalin tollából, arra reagálok.
Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai és Veres András interjúja is a természettudományok ismereteivel összhangban a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról szólnak. Minden jó szándékú ember ajándékként tekint az emberi életre, különösen annak továbbadására, ezért óvja, védelmezi is azt. Sajnos sokan érzelmeiktől vezérelve olyan vádakat és csúsztatásokat fogalmaztak meg, mintha a Veres András püspök által képviselt egyházi tanítás életellenes lenne. Ha figyelmesen elolvassuk az interjút, abból nyilvánvaló, hogy Veres András nem a lombikprogramban érintett személyeket, különösen nem a megszületett gyermeket ítéli el, hanem a módszert. Szintén nincs szó arról, hogy bűn lenne a gyermek utáni vágy és az orvosi segítségnyújtás, amelynek valódi gyógyításnak kell lennie és nem a lombikprogram tüneti terápiájának. Ebben az értelemben Szent Ágostonra hivatkozni is helytelen, mert abban a korban még nem merült fel a mesterséges megtermékenyítés problémája.
Miért több ma a meddő pár? Ma a gyermekre vágyó párok csaknem húsz százalékának kell szembenéznie a gyermektelenség problémájával, és ez a tendencia nő. A gyermektelenség leggyakoribb okai között részben betegség, részben az életmód (alkohol, dohányzás) és a környezeti tényezők (vizek hormontartalma) szerepelnek, amelyek ismeretlenek voltak az előző korok embere számára.