Megsértjük a természet törvényeit

A kezdődő emberi élet tisztelete és az utódnemzés méltósága – vita a lombikról

Fotó: MTI

Mindaz, amit a párok megtesznek a „teherbe esés” ellen, így a spirál, a hormonális hatású tabletták, az abortusz, a pszichológiai stressz, hogy az együttlétből ne születhessen gyermek, ezek nem maradnak biológiai következmények nélkül. Anyagi indokok és a szakmai karrier miatt ma jellemzően a harminc, sőt negyven év körüli életkorra tolódik az első gyermekvállalás, így a petefészek kimerülése miatt a fogamzóképesség lényegesen romlik.

Sajnos a késői gyermekvállalás elfogadottá, sőt divatossá vált a közvéleményben, lassan észre sem vesszük, hogy hol sértettük meg a természet törvényeit. A technika fejlődésével az ember a gépek és saját tudása segítségével egyre nagyobb hatalmat nyer a természet felett, de olyan mértékben tesszük magunkat függővé a technikától, hogy az már áthágja a természet törvényeit. A cél nem szentesíti az eszközöket, erkölcsileg nem tehetünk meg mindent, amire technikailag képesek vagyunk, ez az istenadta szabadságunkkal való visszaélés.

A szabad akaratunkkal a helyes megoldást kell keresnünk és a jót megtennünk. A lombikmódszer alapvető problémája az életellenessége, miszerint a természet törvénye, hogy két személy szeretetben való egyesülése által foganjon meg a gyermek, akinek egészséges fejlődése érdekében apára és anyára van szüksége.

Az életellenesség másik kérdése: gyermekáldás emberöléssel? A petesejt megtermékenyülésének pillanatában egy új élet kezdődik, amely sem az apa, sem az anya élete, hanem egy új emberi lényé, amely az anyaméhben fejlődik születéséig, és soha nem válna emberré, ha már az első pillanattól kezdve nem ember lenne. A fogantatástól a születésig nincs olyan pillanat, ami tudományosan határpontnak számítana, ami előtt nem beszélhetünk emberi lényről. Ezért az embrió emberi személy, fejlődése folyamatos, nem szakaszolható, és így a fogantatástól az emberi személynek kijáró tisztelettel bír. Az embrió lefagyasztása, felhasználása és legfőképpen elpusztítása, az abortusz, súlyosan ellenkezik az emberi személyt megillető méltósággal.

Az alaptörvény egyértelműen fogalmaz és összhangban van a bioetikai alapelvekkel: a magzat a fogantatástól védelmet kap Magyarországon. Hatályos egészségügyi törvényünk (1997. évi CLIV. törvény) szerint a beültetésre nem kerülő, szám feletti ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolják. A határidő leteltét követően az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára felajánlja. A mai hazai gyakorlat szerint püspök úr állítása igaz, miszerint „a lombikprogram során az egészséges embriók egy része elpusztításra van ítélve”.

A Brit Egészségügyi Minisztérium húszéves adatfeldolgozása szerint több mint hárommillió embriót hoztak létre mesterséges megtermékenyítéssel, amelyekből kevesebb mint százezer született meg, másfél millió embriót pusztítottak el, és több mint százezret kísérleti célokra használtak fel. Magyarországon a meddőségi centrumok összes művi megtermékenyítésének eredményessége megközelítően 22 százalék, a többi embrió sorsáról nem tudunk. A számadatok elemzése szerint a demográfiai válság megoldása sem várható a mesterséges megtermékenyítéstől.

Az emberi életet a fogantatástól tiszteletben tartó, a gyermektelenség okait kivizsgáló és kezelő módszer is létezik, amelynek eredményessége hasonló a mesterséges megtermékenyítéséhez és a katolikus egyház is támogatja. Ilyen például a Természetes Prokreatív Technológia (Natural Procreative Technology, röviden NaPro Technológia). Az emberi személy méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartó egészségnevelési és egészségügyi program, a FEMM (Fertility Education and Medical Management), amely során a nők megtanulják megérteni testük működését, hogy felismerjék egészségük hormonális jeleit. A program képzést biztosít az orvosok számára, hogy a legújabb kutatások és orvosi protokollok alapján tervezzék meg a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket azoknak a nőknek, illetve pároknak, akiknek erre szükségük van. Ezt a lehetőséget biztosítja a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmaskórház Keresztény Családi Centruma.

Be kell látnunk, hogy nem mi vagyunk az élet urai, teremtői, sem a sajátunké, sem másoké, ezt a jelenlegi Covid–19-pandémia során is tapasztalhatjuk. A gyermekek legalapvetőbb érdekét, az ember méltóságát védjük, amikor nemet mondunk a mesterséges megtermékenyítés során az emberi személy eltárgyiasítására. Minden egyes embriót, akár természetes úton, akár mesterséges módon jött létre, ugyanabban a tiszteletben és védelemben kell részesítenünk. Megértéssel fordulunk a gyermektelen párok felé, nem a személyeket ítéljük el, hanem a módszert. Ferenc pápa így fogalmaz egy olasz katolikus orvosoknak tartott beszédében: „Az élettel való kísérletezés korában élünk. Ez azonban rossz kísérlet. Gyermekeket gyártani ahelyett, hogy ajándékként fogadnánk el őket […] az élettel játszani. Legyenek óvatosak, mert ez a Teremtő elleni bűn.”

Isten az emberi élet továbbadását úgy alkotta meg, hogy két személy szeretetben való egyesülése által foganjon meg egy harmadik emberi személy. Minden jó szándékú, józanul gondolkodó ember figyelembe veszi, hogy a biológiai folyamatok megszegése nem maradhat következmények nélkül. A férfi és a nő szerelméből született gyermek ajándék, az anyagi javaknál és a szakmai karriernél nagyobb kincs. Nem érdemes emiatt a természetet kijátszva a gyermekvállalást későbbre halasztani. A divatossá vált életfelfogás veszélyeit tudatosítani kell a közvéleményben, hogy vegyük észre, hol sértjük meg a természet törvényeit.

A szerző osztályvezető főorvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke