Azokról a kérdésekről, amelyekkel kapcsolatban esetleg eltérő álláspontok vagy félreértések merülnek fel, a bizalom alapján, baráti módon – és „megafon nélkül” – kell beszélni egymással – jelentette ki a nagykövet, aki fő feladatát abban látja, hogy hozzájáruljon a kapcsolatok erősítéséhez. A múltra visszatekintve Matei Hoffman emlékeztetett Magyarország hozzájárulására a német és az európai megosztottság legyőzéséhez. „Ezért a bátor teljesítményért Németország – és Európa – változatlanul mély hálát és tiszteletet érez a magyarok iránt” – hangsúlyozta a német diplomata.
Folyamatos a párbeszéd
A jelenről szólva rámutatott, hogy a két ország között folyamatos a politikai párbeszéd. Utalt arra, hogy a közelmúltban Berlinben folytatott tárgyalásokat Martonyi János külügyminiszter és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Frankfurtban és Münchenben járt. Orbán Viktor beiktatása óta már kétszer találkozott Angela Merkel szövetségi kancellárral Berlinben, és az európai fórumokon is többször tárgyalnak egymással. Ezen a héten pedig – a barátsági szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából – Kövér László, az Országgyűlés elnöke járt a német fővárosban.
Lázár János frakcióvezető azon felvetésére reagálva, hogy a két ország viszonyában új szövetségre van szükség, a nagykövet annak a nézetnek adott hangot: a német–magyar kapcsolatok kimondottan erősek. „Barátok és partnerek között normális, hogy néha eltérő a látásmódjuk. A döntő az, hogy a két ország nyílt és baráti párbeszédet folytat egymással, gyakoriak a személyes kapcsolatok, és komolyan vesszük egymás álláspontját” – jelentette ki Matei Hoffman, aki szerint mindez jó alapot teremt ahhoz, hogy „közösen vigyük előre” a dolgokat. „Egyúttal az is nagyon fontos, hogy Európában kölcsönösen ügyeljünk közös értékeink tiszteletben tartására” – tette hozzá.
Folytatódjon a párbeszéd
A nagykövet utalt arra, hogy bizonyos magyarországi fejleményeket „némi aggodalommal” szemlélnek az Európai Unióban. „Német szempontból kívánatos lenne, ha több eszmecserére kerülne sor a kormány és az ellenzék között” – mondta a nagykövet, emlékeztetve: Németország a maga több évtizeden keresztül kialakult konszenzuskultúrájával, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerével jó tapasztalatokra tett szert, különös tekintettel a német alkotmánybíróság szerepére, a szövetségi állam és a tartományok közötti feladatmegosztásra, a parlament két házának működésére, a parlamenti kisebbségi jogok biztosítására és a koalícióalakítás lehetőségeire. „Különösen fontosak az alkotmánybíróság hatáskörei, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége, máskülönben kár érheti a befektetőket, hiszen számukra alapvető jelentőségű a kiszámíthatóság és a jogállamiság” – mondta a német diplomata. Fontosnak nevezte azt is, hogy folytatódjon az európai intézményekkel a bizalmon alapuló és eredményorientált párbeszéd, amely – mint fogalmazott – az egyetlen helyes utat jelenti. „Bízom abban, hogy a vitás kérdéseket rendezni lehet, és a kétharmados többség azt a lehetőséget kínálja a kormány számára, hogy gyors megoldások szülessenek” – jelentette ki a nagykövet.
Az Európa-politikai együttműködést a nagykövet a kétoldalú kapcsolatok rendkívül fontos területének nevezte. Kiemelte a pénzügyi válság leküzdéséért és egy új európai stabilitási kultúráért tett közös erőfeszítéseket, amelyekhez Magyarország a fiskális paktum támogatásával fontos hozzájárulást nyújtott. A nagykövet szerint ezzel összefüggésben kell szemlélni az uniós pénzügyminiszterek döntését a kohéziós alap Magyarországnak szánt forrásainak felfüggesztéséről. Utalt arra, hogy a döntést júniusban felülvizsgálják. „Tudjuk, hogy Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz a költségvetés szanálása érdekében” – tette hozzá.
„Erős és intenzív kapcsolatok”
A gazdasági kapcsolatokat a diplomata „rendkívül erősnek és intenzívnek” minősítette. A német gazdaság partnerszerepet vállal Magyarország gazdaságpolitikai céljainak elérésében – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Németország Magyarország számára messze a legfontosabb kereskedelmi partner, az országban mintegy 7000 német, illetve német részesedéssel rendelkező cég tevékenykedik, amelyek eddig megközelítően 300 ezer munkahelyet teremtettek. Utalt arra, hogy a Mercedes új kecskeméti üzeme az év végéig 3000 munkahelyet teremt, az Audi győri gyárában a már meglévők mellett további 2500 munkahelyet hoz létre, és a Bosch is tartja magát a munkahelyteremtéssel is járó bővítési terveihez.
Értékes helyszín
Magyarország sok tekintetben értékes befektetési helyszín – jelentette ki a nagykövet, és utalt a kiváló, motivált és jól képzett munkaerőre, a jó infrastruktúrára, az ország kedvező közép-európai fekvésére, valamint az oktatás, illetve képzés magas minőségére. A német vállalatok – mint hangsúlyozta – hosszú távú és fenntartható magyarországi elkötelezettségben érdekeltek. „Ahol azonban sok a fény, ott vannak árnyékok is” – mondta Matei Hoffman. Ezzel kapcsolatban utalt a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara április közepén megjelent konjunktúrajelentésére, amely szerint sok német vállalat elbizonytalanodott.
„A német vállalatok nagyobb kiszámíthatóságot, nagyobb jogbiztonságot és erőteljesebb növekedésorientált politikát várnak – jelentette ki. – Az idejében lefolytatott megbeszélések és a kölcsönös eszmecsere ugyanakkor általában garantálja, hogy mindenki számára vállalható megoldások szülessenek.”
origo.hu
Hamarosan visszatér a tavasz, de előtte egy kis fagyra kell számítani – videóval mutatjuk a jövő heti időjárást
