Bekeményített az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szorosabban ellenőrizné az euróövezet országainak költségvetéseit, míg az IMF új eszközökkel szállna be a válság elleni harcba.

Bekeményített az Európai Bizottság: az euróövezeti országok költségvetésének szorosabb ellenőrzését célzó jogszabályi indítványokat, valamint a jövő évre az unió egészére vonatkozó gazdasági iránymutatásokat terjesztett elő szerdán a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény. Az EB szerint a valutaunió országainak lehetővé kellene tenniük, hogy a brüsszeli bizottság már minden év október közepéig áttekinthesse a következő esztendőre szóló költségvetési tervezetüket, és változtatásokat javasolhasson, ha megítélése szerint azok nem illeszkednek az uniós költségvetési szabályokhoz.

José Manuel Barroso „átnevezte” korábbi javaslatát: az EB elnöke már nem eurókötvényekről, hanem stabilitási kötvényről beszélt szerdán. Barroso szerint ez nem oldja majd meg az euróövezet minden gondját, de hasznos lehet a stabilitást szolgáló közös kötvénykibocsátás. Szerinte a gondolat egyre kevesebb ellenállásba ütközik az unióban. Pedig Angela Merkel német kancellár korábban erősen bírálta az akkor még eurókötvényként emlegetett javaslatot, de immár neki sincs „alapvető” kifogása a gondolattal szemben.

„Európának nincs más választása, mint az EU 2020 stratégiában kijelölt szerkezeti reformok folytatása” – mondta Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek, valamint a társadalmi befogadás kérdéseinek uniós biztosa. Szerinte ez kell ahhoz, hogy megállítsák a munkanélküliség és a szociális helyzet romlásának spirálját.

Mozgolódik a valutaalap

Két-három év alatt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is rájöttek, hogy „toldozgatni-foldozgatni” csak félmunka, s mára elérkezettnek érzik az időt ahhoz, hogy lépjenek is, valami újjal álljanak elő. Az IMF új, hat hónapos hitelkerettel bővítette hitelnyújtási eszközeit, elsősorban az adósságszolgálati válság kockázatának kitett euróövezeti országok támogatására.

A szervezet új intézkedéseket jelentett be, hogy ezzel is segítse tagországait a válságban. Az új elővigyázatossági és likviditási hitelvonal (PLL) célja, hogy segítse az országok megfelelő rövid távú finanszírozási igényeit. Az IMF csupán „szilárd politikai” hátteret kér cserébe.

„A reform növeli az alap képességeit, hogy megelőzze és megoldja a finanszírozási problémákat. Ez egy újabb előrelépés afelé, hogy egy hatásos pénzügyi védőhálót hozzunk létre” – érvelt az új eszközök mellett az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde.

Megugrott a spanyol és a belga adósság finanszírozási költsége

Ahogy a bizottságnak Brüsszelben, úgy a valutalapnak is csipkednie kell magát Washingtonban, mert egyre több ország jut drágábban piaci forrásokhoz adósságának finanszírozása érdekében, valamint a görög válság sem lefutott még. Angela Merkel ugyanis csak akkor járul hozzá a Görögországnak korábban elhatározott pénzügyi támogatás esedékes részletének kifizetéséhez, ha a Lukasz Papademosz miniszterelnök vezette új kormány valamennyi pártja aláírta a szükséges szanálási programot.

Spanyolország először bocsátott ki új államkötvényeket a kormányváltás után. Kedden rövid távú kötvényeket dobtak piacra a spanyolok, de a kamatok jelentősen megugrottak: a három hónapos kötvények éves hozamai több mint megduplázódtak, s öt százalék fölé kúsztak. Marc Ostwald, a Monument Securities stratégája szerint annak ellenére, hogy sikeres volt a kötvénykibocsátás, ez hosszú távon nem lesz tartható.

„Nemcsak Spanyolországról van szó, hanem az egész euróövezetről. 5,1, valamint 5,22 százalékosak a három, valamint hat hónapos államkötvények kamatai, szemben az Európai Központi Bank 1,25 százalékával. Úgy hiszem, hogy büntetés ez az időszak” – tette hozzá.

Szerdán jelentősen emelkedett, és elérte az 5,41 százalékot a tízéves lejáratú belga állampapírok hozama, ami a legmagasabb szint 2008 óta. Belgiumot több mint ötszáz napja ügyvezető kormány irányítja, s általános vélekedés szerint a zsákutcába jutott kormányalakítási tárgyalások miatt nőttek a kamatok.

Olasz ígéretek

Barroso szerint Olaszország pénzügyi helyzete továbbra is nehéz, a piacoktól nem lehet egyik napról a másikra csodát várni. Az EB elnöke kedden folytatott megbeszélést Mario Monti új olasz miniszterelnökkel. Monti azt ígérte, hogy Itália az eddigieknél ambiciózusabb reformokat fog megvalósítani, de arra már nem volt hajlandó ígéretet tenni, hogy 2013-ra egyensúlyba hozzák a költségvetést – de a célkitűzést megerősítette. Barroso szerint az olaszok jó úton vannak, de „reformok maratonjára” lesz szükség.