Az IMF semmit nem akar ráerőszakolni az egyes országokra

Az IMF nem alkalmaz kettős mércét a hozzá forduló országokkal szemben – mondta Irina Ivascsenko a HBLF által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén.

A tárgyalások megkezdésével kapcsolatban konkrét időpontot nem jelölt meg Irina Ivascsenko a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén, Budapesten.

Készen állnak a tárgyalásra, amint a még fennálló kérdések, például a jegybankkal kapcsolatban, megoldódnak – mondta az IMF képviselet-vezetője, hozzátéve: a labda igazán a magyar kormány térfelén pattog. Közölte: a valutaalap semmit nem akar ráerőszakolni az egyes országokra, mindig olyan programban akar megállapodni, amely biztosítja, hogy az adott ország ki tudja védeni a sebezhetőségét azzal, hogy a nemzetközi intézményektől segítséget kap.

„Tudjuk, hogy Magyarország esetében mik ezek a sebezhetőségek, ezeket csökkenteni lehetne a program segítségével, és akkor az ország tartósan növekedhetne, és kikerülhetne ebből a helyzetből. Tehát ez a fő cél, s úgy gondolom, és a tapasztalat is ezt mutatja, hogy minél jobban ki tudjuk alakítani közös projektként ezt a programot, a magyar kormány minél jobban (…) benne van, annál jobban fog működni, ez a legjobb garanciája a végrehajtásnak” – emelte ki Ivascsenko.

Hangsúlyozta: az IMF-programok nem egyszeri, hanem dinamikus programok, az ország, a helyzet is változik, a negyedéves felülvizsgálatok során újra foglalkoznak a témákkal, „kiigazítjuk őket, a rugalmasság a szépsége a dolognak”. Elmondta, a 2008-as megállapodás esetében a deficitcélt kétszer is megváltoztatták, mert a globális és a magyar gazdaság úgy alakult.

Nem segít az adócsomag

A kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre – állították volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok a pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén.

Mellár Tamás egyetemi tanár az adócsomag növekedésre gyakorolt negatív hatását elemezve elmondta: a telekomadó ugyan elviselhető, de a tranzakciós adóval együtt növeli az inflációt, ráadásul a tranzakciós adó a feketegazdaságot is. A KSH korábbi elnöke szerint progresszív szja-kulcsokra és vagyonadóra lenne szükség, emellett az évi 1800–2000 milliárd forintra rúgó állami támogatások részleges leépítésére.

Oszkó Péter szerint az elhibázott gazdaságpolitika eredménye az első negyedévi GDP-csökkenés. A korábbi pénzügyminiszter, bírálva az Orbán-kormány fogyasztásélénkítő politikáját, azt mondta: az egykulcsos szja következtében kieső 500 milliárd forintot inkább a vállalati szektor jövedelmezőségének és versenyképességének javítására fordította volna.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a vállalkozások elhalasztják beruházásaikat, és ez hosszabb távon is negatívan hat a gazdasági növekedésre. Az MNB korábbi elnöke szerint a magyar növekedési problémát nem lehet az euróválságra hárítani, hiszen Lengyelország példája azt mutatja, hogy nemzeti deviza mellett is lehetséges növekedni.

László Csaba a Széll Kálmán-terv 2.0 alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adócentralizáció nő, így a vállalkozások versenyképességét nem sikerül javítania a kormánynak. Fellegi Tamás előadásához kapcsolódva a korábbi pénzügyminiszter elmondta: addig nincs realitása magyar devizakötvény piacra dobásának, ameddig nem jön létre a hitelmegállapodás az IMF/EU párossal. Felvetette: addig nem is lesz hitelmegállapodás, amíg az IMF nem tisztázza a magyar tárgyalókkal, hogy kezelhetők-e a költségvetési, illetve az inflációs kockázatok.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a folyamatos adóváltoztatások csökkentik az ország tőkevonzó képességét, ami aggodalomra ad okot. Az ismert adószakértő úgy látja, hogy amikor hitelszűke van a világban, és még fokozottabban Magyarországon, akkor a pénzügyi szektort érintő tranzakciós adó nem segíti a gazdasági növekedést. Jelezte azt is, hogy minden új adó végeredményben a lakosságot terheli, akár közvetlen, akár közvetett formában.

Bajnai: Fordulat kell

Gyökeres fordulatra van szükség a foglalkoztatásban, a tőkevonzásban, és ezzel párhuzamosan helyre kell állítani a demokráciát biztosító független intézmények jogállását – mondta Bajnai Gordon a csúcstalálkozón. A fordulatnak ki kell terjednie a bankokkal való új egyezségre is, mert enélkül nem tud elegendő hitelhez jutni a hazai kis- és középvállalati szektor, rögzítette a volt kormányfő.

Bajnai szerint a nemzet érdeke egy erős Magyarország, egy gyarapodó nemzet megteremtése, a cél a nemzetgazdaság hosszú távú, tartós növekedésének megvalósítása.

A mindenkori kormányok által kért áldozatnak három követelménynek kell megfelelnie – hangsúlyozta az egykori miniszterelnök, első helyre téve hogy az áldozat ne tartson tovább, mint az elkerülhetetlen. A második követelmény, hogy akiktől az áldozatot kérik, azoknak mondják el, miért van erre szükség. Legyen értelme annak, hogy áldozatot kér egy kormány a lakosságtól, ez a harmadik követelmény – tette hozzá.

Kulcskérdés az IMF/EU-megállapodás

Az elmúlt két évben a kormány kétségtelenül sokat tett az államháztartás, benne a központi költségvetés konszolidálásáért – mondta el Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a pénzügyi csúcstalálkozón.

Kiemelte: az idén is 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, sőt, 2012-ben és 2013-ban is várhatóan 2,5 százalék körül lesz a deficit.

A rövid távú egyensúlyt hozó intézkedések azonban hosszabb távon növekedési áldozatot eredményeznek.

A Költségvetési Tanács elnöke jelezte azt is, hogy az ország finanszírozhatóságának szempontjából kulcskérdés az, hogy Magyarország minél előbb megkösse a megállapodást az IMF/EU kettőssel, hiszen a mostani világgazdasági, eurózónabeli folyamatok, és azok hatásai miatt a CDS-felárak változása rövid időn belül 100 milliárd forintokkal is növelheti az ország finanszírozási igényét.

Kovács Árpád elmondta: az idén 0 százalék körüli gazdasági növekedés várható, az európai, illetve a német gazdaságban zajló folyamatok miatt a magyar gazdaság elkerülheti, hogy recesszióba csússzon át. Pozitívnak mondta, hogy az ország külső egyensúlyát nézve a folyó fizetési mérleg többletet mutat. Hosszabb távon azonban gondot jelent majd, hogy a magyarországi beruházási ráta a legalacsonyabb a régióban – fűzte hozzá.

Az államnak kell kormányoznia

Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter rámutatott: a pénzügyi és a gazdasági válság után most a világ szociális válságot él át, nő a szegénység, az éhínség, a túlnépesedés problémája.

Kiemelte: a mostani helyzet rávilágított arra, hogy a neoliberalizmusra épített jó kormányzás koncepciója napjainkra „léket kapott„. Nem a piacnak, hanem az államnak kell kormányoznia – mondta, hangsúlyozva, különösen igaz ez a mostani világgazdasági folyamatokat tekintve.