A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzőstábja a múlt héten Budapesten járt, ahol találkozott az MNB elnökével, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) illetékeseivel, nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselőivel, valamint magánszektorbeli banki szakértőkkel.
Timothy Ash, az RBS londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a látogatásról befektetőknek összeállított, Londonban hétfőn ismertetett beszámolójában közölte: az RBS elemzői találkoztak Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel is, aki szerint a magyar kormány elkötelezett az IMF-program mellett, ám most már csak az Ecofin június 22-én esedékes ülése után számít a hivatalos tárgyalások elkezdésére.
Az ülésen Magyarország várakozása szerint jóváhagyják az új konvergenciaprogramot, és várhatóan „jelzés” érkezik arról is, hogy mi az Európai Bizottság véleménye a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. A magyar kormányzati feltételezés az, hogy „további zöld jelzések” az EU részéről javíthatják a tárgyalási pozíciókat az IMF-fel – áll az RBS hétfői londoni beszámolójában.
Orbán Viktor április végén találkozott José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, ez után jelentette ki a miniszterelnök: lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. Az Európai Bizottság szóvivője az ezt követő napon, április 25-én jelentette be: az EB készen áll arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről.
A cég vezető londoni elemzőjének összegzése szerint Fellegi Tamás jelezte, hogy az IMF/EU-tárgyalások az „augusztus–október” közötti időszakra zárulhatnak le. „Ez illeszkedik” Varga Mihály legutóbbi kijelentéseihez, amelyekben Fellegi Tamás utódja arra tett utalást, hogy szeptember az IMF/EU-programról szóló megállapodás elérésének céldátuma.
Ash hétfői londoni beszámolója szerint a budapesti találkozó során Fellegi Tamás kiemelten hangsúlyozta, hogy Magyarország az IMF/EU-tárgyalások ügyében nem Törökország példáját követi, vagyis nem csak hitegeti a piacot és magát a valutaalapot is az IMF-program kilátásával, tényleges egyezség aláírása nélkül igyekezve korlátot szabni a piaci kockázati érzelmeknek.
Az RBS vezető felzárkózó piaci közgazdásza szerint a cég elemzői stábjának budapesti látogatása során az ÁKK megerősítette, hogy „valószínűtlen” egy eurókötvény-kibocsátás az IMF-egyezmény megkötése előtt, és Magyarországnak őszig nincs is szüksége a nemzetközi tőkepiac megcsapolására.
Timothy Ash hétfői elemzésében közölte ugyanakkor, hogy az RBS saját véleménye szerint ha lehetőség mutatkozna a piacon, és az árazás vonzó, a kormány az ÁKK-t mégis kötvénykibocsátásra ösztökélné, abból a meggondolásból, hogy pénzügyi helyzetének erősítése javítaná tárgyalási pozícióit az IMF-fel.
Ez utóbbi lehetőséggel kapcsolatban azonban megoszlanak a londoni elemzői vélemények. Más citybeli házak inkább azt valószínűsítik, hogy Magyarország valóban csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte után hajt végre kötvénykibocsátást, és akkor is csak korlátozott értékben.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői minap ismertetett legutóbbi prognózisukban azt jósolták, hogy az IMF/EU-egyezmény megkötése után Magyarország le is fog hívni a számára jóváhagyott hitelkeretből, és a következő két évben csak 3 milliárd euró értékű kötvényajánlattal jelenik meg a magántőkepiacon, vagyis nem fogja a teljes lejáró szuverén devizatörlesztési kötelezettséget a piacról refinanszírozni.
A JP Morgan londoni szakértői ezt az előrejelzésüket azzal a véleményükkel indokolták, hogy az ennél nagyobb értékű devizakötvény-kibocsátást a piac esetleg az IMF-feltételrendszer teljesítésével kapcsolatos magyar kormányzati hajlandóság gyengüléseként is értelmezhetné.
