A program 2013-as indulása óta április végéig 3637 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk úgy számolt, a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 83,4, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 100,3 milliárd forint bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen ekkora összegű kamatot fizet a magyar állam a kötvények lejáratakor. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében.
A kötvényt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként. Nem tudni azonban, hogy valójában mekkora bevételre tesznek szert, mert a gazdasági bizottság nem kér adatokat a közvetítő cégektől.
Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a testület – miután megadta a forgalmazási engedélyt a vállalkozásoknak – nem ellenőrzi a működésüket, és a cégek üzleti eredményéről, valamint a kötvényértékesítésről sincsenek hivatalos információi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!