Még májusban jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter, hogy „alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit és kamatát”. Erre reagálva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta, hogy a kormány még az első fél évben áttekinti a letelepedési kötvény kamatszintjét. Mivel ez a határidő egy hete lejárt, egyértelművé vált, hogy sem Lázár János, sem Varga Mihály nem kíván változtatni a korrupciógyanús üzlet feltételein. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek ötször küldte el lapunk a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos kérdéseinket, de május óta egyetlen levelünkre sem reagált.
Ebből is jól látszik, egyre kellemetlenebb a kormánynak, hogy nyíltan adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek kedvez a letelepedésikötvény-üzlettel. A konstrukció azért tűnik korrupciógyanúsnak, mert a piaci árnál négyszer drágább kamatot fizet a magyar állam az adófizetők pénzéből az egy kivételével offshore államban bejegyzett közvetítő cégeknek. Az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a kormány a Fidesz által kiválasztott, homályos hátterű közvetítő vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni. Ez azonban felveti a közvagyonnal kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúját. Már a program kezdetén sejteni lehetett – s azóta egyre több jel mutat rá –, hogy a kabinet, állításával szemben, nem a magyar államadósság kedvező finanszírozása céljából hozta létre a letelepedésikötvény-programot.
A letelepedési kötvény lényegében egy ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény. Ezek a papírokat a másodpiacokon jelenleg félszázalékos kamatszint mellett vásárolják meg a befektetők, miközben a letelepedési kötvény négyszer drágább az államnak, miután kétszázalékos kamatot fizetünk utánuk. Az is nagyon gyanús, hogy más államkötvényekkel ellentétben a letelepedési papírok után járó kamatot nem a befektető külföldinek, hanem a közvetítő cégnek fizeti ki lejáratkor a magyar állam. (Ez annyira abszurd, mintha a bankban vagy a postán lejegyzett befektetések után nem a számlatulajdonos, hanem a közvetítő, vagyis a pénzintézet és a posta kapná a kamatokat az ügyfél saját pénze után.)
A program 2013-as indulása óta április végéig 3637 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk úgy számolt, a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 83,4, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 100,3 milliárd forint bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen ekkora összegű kamatot fizet a magyar állam a kötvények lejáratakor. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében.
A kötvényt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként. Nem tudni azonban, hogy valójában mekkora bevételre tesznek szert, mert a gazdasági bizottság nem kér adatokat a közvetítő cégektől.
Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a testület – miután megadta a forgalmazási engedélyt a vállalkozásoknak – nem ellenőrzi a működésüket, és a cégek üzleti eredményéről, valamint a kötvényértékesítésről sincsenek hivatalos információi.
