Nem titkolhatják tovább az MKB Bankot megvásárló befektetők személyét. Lapunk már tavaly októberben megírta, hogy – a hivatalos kommunikáció ellenére – valójában eldőlt, ki vásárolhatja meg a pénzintézetet. Csak a technikai részletek tisztázásához volt szükség időre. Most a Figyelő írt arról, hogy a 37 milliárd forintos vételár 45 százalékát álló Metis Magántőkealap mögött a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László állhat. A Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó építőipari cégeivel összefonódó vállalkozás az elmúlt egy-két évben rakétaszerű gyorsasággal nyeri az elsősorban útépítésre szóló közbeszerzéseket. A lap megkereste a rejtőzködő életmódot élő nagyvállalkozót, aki közvetítőkön keresztül a következőképpen reagált az értesülésre: „Szíjj úr nem kíván kommentárt fűzni az MKB Bank eladásával kapcsolatos híresztelésekre.”
A másik nagy tulajdonos a – szintén 45 százalékos üzletrészhez jutott – Luxemburgban bejegyzett Blue Robin Investments, amely mögött a távol-keleti Blue Robin Management áll. Ez utóbbi tulajdonosa az indiai–szingapúri Rakesh Kumar Aggarwal. A lap információi szerint a magyar adminisztrációs kötöttségek miatt a vételár előteremtésével megcsúszott a távol-keleti üzletember, ezért egy magyarországi céget hozott létre, a GRAHA Hungary Investmenst, amely a Gránit Banktól jelentős összegű készpénzóvadék letétele után kapott hitelt a vásárlásra.
Végül a legkisebb, tízszázalékos tulajdonos a Pannónia Nyugdíjpénztár, amelynek tulajdonosi köre és vezetői ismertek. A pénztár szoros együttműködésben dolgozik a Pannónia–CIG Alapkezelővel, amelynek vezetője, Benczédi Balázs nemcsak pénzügyi hasznot, vár az MKB Bankkal való együttműködéstől, de a párhuzamos tevékenységek kiküszöbölése által hatékonyabb működést is. A Pannónia szakmai tudása ugyanis jelentős segítség lehet a most megvásárolt bank számára is.
Minden bizonnyal azért szivároghattak ki az adatok, mert a befektetők, illetve a bank menedzsmentje tisztában volt azzal, hogy az átláthatóság hiánya megnehezítené, hiteltelenné tenné a bank tevékenységét. Ezért futárral elküldték a végső tulajdonosokat tartalmazó dokumentumot a legnagyobb banki partnereiknek és a Magyar Nemzeti Banknak. Vagyis a titkolódzás kizárólag a közvéleménynek szól, ami szöges ellentétben áll a kormány korábbi ígéretével, amely szerint tiszta és átlátható lesz az államhoz köthető minden üzleti tranzakció.