Képtelen összefüggéseiben látni azt a problémát, amit a fővárosban lakók és az oda dolgozni járók érdekei között húzódó ellentét már nagyon régen politikai vita tárgyává tett. Egy modern világváros mobilitásigénye és a tiszta levegő utáni vágy minden metropoliszban összeütközik, mindenhol hosszas egyeztetésekkel, kemény vitákkal keresik rá azt a megoldást, ami a legtöbb érintett esetében a legkisebb érdeksérelemmel jár. Karácsony pedig alattomos sunyisággal megkerüli ezt a vitát, és kihasználva a veszélyhelyzetet, rendeletileg rátukmál mindenkire egy olyan tervezetet, ami azonnal elviselhetetlen káoszhoz vezet majd, amint megszűnnek a korlátozások, és a forgalom visszaáll az eredeti mértékére. A borítékolható dugók, torlódások nem csökkenteni, hanem növelni fogják a légszennyezést, amiben csodálatos lesz a néhány életuntnak kerékpározni. A sima szájú világfinak nyilván abban sem lesz semmilyen felelőssége.
Tudom, hogy hiába várjuk Brüsszeltől, Donald Tusktól vagy a hazai görögdinnye-politikusoktól (kívül zöld, belül vörös), hogy állítsák meg a zöldnácit, nem lesz egy vak hangjuk sem. Most nem számít a demokrácia, sem a jogállam. De azoktól, akiknek még jelent valamit az a kifejezés, hogy a nemzet fővárosa, megkérdezem: Meddig tűrjük még ezt a álcazöld nyomulást?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!