A párt elnöksége természetesen abszurdnak minősítette ezeket az értesüléseket, de valójában az az abszurd, hogy az MSZP egyáltalán létezik. Az az abszurd, hogy harminc évvel a rendszerváltozás után még mindig itt vannak közöttünk annak a pártnak az utódjaként, amelyik születését százak kivégzése, ezrek bebörtönzése, százezrek külföldre menekülése kísérte. S amely párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egy egész ország életét nyomorította meg három évtizeden keresztül a „létező szocializmussal”. A Magyar Szocialista Párt persze csak addig vállalta az utódpárt szerepét, amíg a volt pártvagyont zsebre lehetett vágni, kiárusítani olcsó pénzen, s aztán úgy tettek, mint akinek ahhoz a harminc évhez az égvilágon semmi köze nincs. De volt és van! Talán akkor fejeződik be igazán a rendszerváltozás, ha a szocialista párt olyan kicsivé mer válni, hogy már nem is lesz. Ettől még persze az örökölt bolsevizmus velünk marad, még ha demokratáknak hívják is most magukat, nyilván valami ősi babonából vesznek fel más nevet, mint akik valójában, nehogy az ártó szellemek rájuk találjanak. De ez is csupán valami hamis valóságérzékelés, hiszen az ártó szellemek ők maguk.
Nekünk viszont egyelőre annyi marad, hogy kényelmes páholyból figyeljük, ahogyan egymást fúrják, faragják, csípik és marják, ahogy „egymás húsába beletépnek”, hogy majd a remélt koncból kinek jussanak a legjobb falatok. Csak azt kívánhatjuk Magyarországnak, hogy ha eljön az idő, egyik hiéna se lakjon majd jól.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!