Európa szégyene, hogy a kontinensen 2020-ban az egyenlő bánásmódért kell küzdenie jó néhány nemzeti kisebbségnek. Az Európai Unió álszentségének legfényesebb bizonyítéka, hogy miközben foggal-körömmel harcol a szexuális aberráltak emberi jogaiért, és már az illegális bevándorlókat is megilleti a kisebbségvédelem, addig tudomást sem vesz arról a tényről, hogy nem egy tagállamban a legalantasabb módszerekkel igyekeznek felszámolni az etnikai kisebbséget. Szó nélkül tűri a tyúkketrec ellen harcoló brüsszeli bürokrácia, hogy népcsoportokat fosztanak meg az anyanyelvi oktatás és a nemzeti kultúra elsajátításának lehetőségétől, a jelképhasználat jogától vagy a tisztességes megélhetést biztosító gazdasági erőforrásoktól.

A nemzeti akarat megnyilvánulását minden hatalmi szerv köteles tiszteletben tartani
Az 1988-as Erdély-tüntetést után a hazai és moszkvai központi bizottságok bizonytalanodtak el, a mostani, Ukrajna gyorsított uniós felvételéről tartott szavazás elsöprő eredménye nyomán pedig a brüsszeli politbüro gondolkodhat el.