Azután

Magyarország eltökélt, hogy a járvány elleni védettséget a lehető leghamarabb megteremti. Az azutáni tervek jó része már most is létezik.

2021. 02. 10. 6:00
KRNNI vakcina
Belgrd, 2021. janur 19. A Sinopharm knai gygyszergyrt cg koronavrus elleni vakcinjt tartalmaz fiolt tart a kezben egy egszsggyi dolgoz a belgrdi vsrkzpontbl kialaktott oltkzpontban 2021. janur 19-n. Szerbiban megkezdtk a lakossg tmeges oltst, amelynek sorn elszr az ids embereket, az egszsggyi dolgozkat, ezt kvetn pedig a katonkat s a rendrket oltjk be. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínának van vakcinája. Kifejlesztette, legyártotta, s eladja. Akinek kell, az megveszi, s átvizsgálja saját szakembereivel, hogy az ő oltási rendszerében működőképes lehet-e a bizonyos oltóanyag. Ha megfelelőnek találja, beilleszti az oltási rendbe. Ez ilyen egyszerű is lehetne. De sajnos ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, ugyanis hiába hisszük azt, hogy most az egész emberiség együtt küzd a vírus ellen, egy pillanatra se állt le az egymás elleni harc. Mert lesz holnap, s lesz olyan időszak, amikor már nem lesz vírus, addigra pedig kész tervvel kell rendelkeznie minden országnak, miként tud repülőrajttal kilőni a startvonalról.

Magyarország pedig eltökélt, hogy a védettséget a lehető leghamarabbi pillanatban megteremti. Az azutáni tervek jó része már most is létezik, de bárcsak ott tartanánk, hogy már azután van!

A jelenlegi helyzetet nyugodtan tekinthetjük egy furcsa világháborúnak, hiszen jól ismert szövetségi rendszerek recsegnek-ropognak, egymás elől veszik el az oltóanyagot régi barátok, kormányok figyelik féltékenyen egymás lépéseit, miként kezeli a többi a válságot, a magyar ellenzék pedig minden felelősséget félretéve azt próbálja elérni, hogy a lakosság ne bízzon a politikai vezetésben és a szakemberekben.

A virológusként kevéssé ismert, de nagynevű Gyurcsány Ferenc DK-elnök korábban kijelentette, ő csakis a Pfizer vakcináját ismeri el jónak. Ez még akkor volt, amikor azt lehetett mondani, hogy az EU remekül kidolgozta a vakcinabeszerzést, s egyszerűen ki kell várni, mikor érkezik el hozzánk a rendelt mennyiség. A blöff nem jött be, a magyar politikai élet első számú fenegyereke pedig nem reagált a kínos helyzetre, az események túlhaladtak rajta. De azt feltehetően ellenzi, hogy a Sinopharm nevű gyártó termékét használja fel a magyar egészségügy.

Ugyanis az kínai. Ennek megfelelően egész Európában elő lehet venni a régi, borzasztóan kellemetlenül hangzó sztereotípiát, miszerint a kínaiak alapvetően gyenge minőségű termékeket állítanak elő, a vakcinájuk is vacak, veszélyes, s csak arra várnak, hogy a buta országok megvegyék azt, ezzel pörkölve oda az amerikaiak orra alá. Vagyis van egy jó és van egy rossz. A jó a Joe Biden vezette Egyesült Államok, amely a Pfizer otthona, és ő szereti a nagyvilágot, ezért ad egy kiváló vakcinát mindenkinek, s a rossz, a Hszi Csin-ping elnök irányította Kína, amely a Sinopharm nevében jó esetben színezett vizet, rossz esetben kénsavat fecskendez be mit sem sejtő idegeneknek.

Pedig nincsenek jók és rosszak. Amíg a védettséget Magyarország el nem éri, s elkezdhet az „azutáni” időszakra koncentrálni, addig nincs helye a finnyáskodásnak. Ez pedig amúgy is kádári jelenség, a velünk élő kispolgár folyamatos aggódása, miszerint mit szól a nagy hatalmú szomszéd, ha mi egy másik erős emberrel beszélgetünk. A kádári kor zsigeri reakciója az, hogy nem szabad beszélgetni senkivel, nehogy baj legyen.

Az új korszakban pedig igenis meg kell tanulni, hogy mindenkivel szabad és kell is tárgyalni, tiszteletben tartva mindenkinek az álláspontját és világlátását, de nem állni be mellé. Ezt hívják diplomáciának. A Kína és 17 közép- és kelet-európai ország vezetői által megtartott online konferencián Orbán Viktor tárgyalópartnere Hszi Csin-ping volt kínai részről, a kínai sajtó pedig részletesen beszámolt az egyeztetésekről. Magyarország ezzel nem hitet tett Kína mellett. Nem utasította el az Egyesült Államokat. Nem lépett távolabb az Európai Uniótól, nem táncolt el a NATO-kötelezettségeitől. Sokkal inkább élt a jogaival mint szuverén ország, amelynek az a célja, hogy a saját lakosságát megvédje a vírustól.

Azután pedig majd új helyzet jön.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.