Miként Móricka, olyan a sokkal szebb napokat látott Európai Néppárt kommunikációja: mindenről ugyanaz jut az eszébe. Mármint Magyarország, amely láncfűrésszel nyírja a demokráciát, az emberi jogokat, és Oroszországnak dolgozik. Mostanra eljutottunk oda, hogy egy ellenvélemény hangoztatása nem csupán azt eredményezi az uniós intézményeknél, hogy nem értenek vele egyet, de konkrét lépéseket szorgalmaznak az ellenvéleménnyel élő tagállam szankcionálására. Ha valaki Gyurcsány Ferenc, természetesen a legalantasabb módon gúnyolódik és áskálódik saját miniszterelnökével szemben, de ez azért annyira nem meglepő. Mert mindig az kiabál, akinek a háza ég.
Lehet gúnyolódni, viccelődni, Európa-halált kiáltani, mert Magyarország nem áll be a nagy csillagos-kék kórusba huszonhetedikként.
A migrációs válság idején se állt be, s kiderült, Magyarországnak volt igaza. Az ukrán háborús tamtamdobot se verte soha hazánk, nem is fogja, s ezen újra meg újra megdöbben a művelt európai elit. Mert más vízió van előttünk, mint a többiek előtt.
A Balkán stabilitása elemi érdekünk, ahogy az EU-nak is, Orbán Viktor pedig szívós munkával megteremtette ennek az alapját, a szerb–magyar együttműködést. Alekszandar Vucsics pártja ismét győzött, a hazai pálya kinyílt előtte, s nem ellenfélként tekint a magyarokra, hanem szövetségesként. Ez pedig történelmi jelentőségű tett mindkét részről.
