Újra itthon Vasari képe

A kanadai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a montreali magyarok közösségi házában rendezett találkozón bejelentette: a kanadai állam úgy döntött, hogy visszaadja Magyarországnak azt a Vasari-festményt, amely a magyar álláspont szerint a törvényt megkerülve jutott ki – évtizedekkel ezelőtt – Magyarországról Kanadába.A jövő hét közepétől a Szépművészeti Múzeum földszintjén külön állványon állítják ki Giorgio Vasari A kánai menynyegző című festményét, amelyet a kanadai állam most adott vissza Magyarországnak – nyilatkozta Mojzer Miklós, a mú-zeum főigazgatója tegnap az MTI-nek. Magyarország 1964 óta próbálta – sikertelenül – visszaszerezni a festményt a montreali szépművészeti múzeumtól. Most Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a visszaadás meg is történt, mi több, Jean Chrétien kanadai kormányfő lehetővé tette, hogy a magyar küldöttség haza is hozza és a budapesti Szépművészeti Múzeumnak átadja a festményt. A miniszterelnök általában is nagyon sikeresnek minősítette a magyar kormány- és üzletemberi küldöttség kanadai látogatását, hangsúlyozva, hogy a két, immár NATO-szövetséges ország kapcsolatai ma minőségileg mások, mint amilyenek korábban voltak. Orbán Viktor arról is beszélt hallgatóságának, hogy Magyar-országon most olyan kormány van – és ebbe az irányba változik az emberek többségének a hangulata is –, amely azt vallja: a magyar nemzet nem azonos Magyarország polgáraival. „Van valami, ami a jogon, az állampolgárságon túl létezik, és egyfajta közösséget jelent. Van valami, ami összeköti az egyetemes magyarságot” – mondta.A találkozón elhangzott kérdések egyikére adott válaszában Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a kanadai magyarok által a Nemzeti Színház céljára öszszegyűjtött adományokról nem feledkeznek el, és a nagyobb adományozó közösségekről meg fognak emlékezni valamilyen formában – például emléktáblával – a 2002-ben elkészülő színházépületen. A találkozón – miként magyarországi illetékesek észak-amerikai magyar közösségeknél tett látogatásai során többször is – felmerült az az igény, hogy a külföldön élő magyarok kapjanak szavazati jogot. Orbán Viktor utalt arra, hogy a választójogi törvénymódosítás kétharmados többséget igényelne, és hogy ma az ellenzék nem támogatja ezt a kérdést. Szintén az észak-amerikai magyarság visszatérő kérése, hogy szeretne látni magyar televíziós műsort. A kormányfő elmondta: „Most olyan borzalmas pénzügyi állapotban van” a hazai magyar közszolgálati televízió, hogy a Duna Televízió észak-amerikai vételének lehetőségét az eredetileg tervezett időpontra, a millenniumra nem tudják biztosítani. Orbán Viktor reméli, hogy ezzel csak egy – és nem két – évet fognak csúszni. A miniszterelnök tegnap, látogatásának utolsó napján a Toronto közelében található Hamiltonba látogatott, ahol a John Calvin presbiteriánus templomban istentiszteleten vett részt, majd a templom gyülekezeti termében beszédet mondott a hamiltoni magyar közösség tagjai előtt. Délután a magyar küldöttség rövid időre ellátogatott az Árpád parkba, ahol részt vett a helyi magyarság ’56-os emlékünnepségén. Nincs olyan válsághelyzet, amely amerikai nukleáris eszközök magyarországi telepítését tenné szükségessé – erősítette meg Orbán Viktor azzal kapcsolatos álláspontját, ami a The Globe and Mail című kanadai lap pénteki számában megjelent cikkben olvasható. A to-rontói újság a kanadai látogatáson levő magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetés alapján arról írt, hogy Orbán Viktor elmondta: a kormány válsághelyzet esetén kész lenne megfontolni amerikai nukleáris eszközök magyarországi telepítésének engedélyezését. „Szó sincs arról, hogy bárki Magyarországra akarna telepíteni nukleáris eszközöket. Ilyen veszélyhelyzet ma nem áll fenn” – hangsúlyozta a cikk megjelenése után adott nyilatkozatában a kormányfő. Utalt ugyanakkor arra, hogy a NATO-t megalapító washingtoni szerződés „világosan leírja, krízishelyzetben mi a teendő”. Az – fűzte hozzá –, hogy válság esetén a magyar kormány megfontolná lépéseit, „se igent, se nemet nem jelent”. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – mint az MTI-nek péntek este Torontóban elmondta – egyetért azzal, hogy a NATO-nak szüksége van a nukleáris kapacitásra, hiszen a világ egyelőre meglehetősen bizonytalan és kiszámíthatatlan, de – tette hozzá – ezt nem lenne helyes Oroszországgal indokolni. Ha olyan helyzet alakul ki, akkor a vezetésnek természetesen gondosan mérlegelnie kell minden rendelkezésére álló lehetőséget, és akkor kell meghozni a döntést. Egyelőre helyesebb azt mondani, hogy mi a NATO nukleárispolitikájával alapvetően egyetértünk” – fogalmazta meg álláspontját Szent-Iványi István.