Albin 2024. március 1.
logo

Pedofil óvodai alkalmazottra csapott le a rendőrség Újbudán

204A híd már készen van, nehogy átjöjjenek rajta224

Villányi Károly
1999.11.04. 23:00

Megosztott az MSZP az EU-bővítés időpontjának ügyében – nyilatkozta lapunknak Katona Béla volt titkosszolgálati miniszter, szocialista országgyűlési képviselő. A politikus úgy véli: Kovács László és Németh Miklós osztozhatna a pártelnöki és elnökhelyettesi poszton. A magyarországi pártokkal kapcsolatban számos kritikát fogalmazott meg Katona Béla. Az egykori miniszter szerint az utóbbi évek bebizonyították, hogy megtörtént a hídverés a politika és a szervezett bűnözés között.– Az utóbbi időszakban meglehetősen előtérbe kerültek a titkosszolgálatok és főleg Kövér László tárca nélküli miniszter. Véleménye szerint mekkora a felelőssége ebben az ellenzéki pártoknak, és egyáltalán, mint volt titokminiszter, hogyan értékeli ezt a jelenséget? – Aki ennek a területnek a felügyeletét, illetve most már irányítását felvállalja, annak kellő alázattal kell az ügy iránt viseltetnie. Kövér László nemcsak mint miniszter, hanem mint kijelölt miniszterelnök-helyettes is túlságosan nagy részt vállal a politikai csatározásokban. Ez jelentősen megnöveli az általa irányított szervezetek támadhatóságát is. – A kérdés úgy szólt, hogy mekkora ebben az ellenzéki pártok felelőssége. – Ebben nincs az ellenzéknek felelőssége, mivel ezt a helyzetet Kövér László vállalta föl, illetve Orbán Viktor őt jelölte ki a helyettesének. Az én felfogásom szerint Kövér László két pozíciója nem egyeztethető össze. – És az mennyire összeegyeztethető, hogy a MIÉP elnöke a saját lapjában leközöl egy Demszky Gáborról szóló dokumentumot és az SZDSZ ezután máris Kövér Lászlót vádolja az iratok kiadásával? – Az a jelenség, hogy a szolgálatok a napi politikai csatározások középpontjába kerültek, már a megfigyelési ügy kirobbanását követően észrevehető volt. A miniszterelnök bejelentését többen úgy értették, hogy a szolgálatok végeztek el olyan megfigyeléseket, amelyeket nem lett volna szabad. Ezt később Kövér László cáfolta ugyan, de ettől kezdve az ellenzék úgy gondolta, hogy a titkosszolgálatokat is támadni kell. Azt, hogy miképpen kerültek ilyen dokumentumok Csurka István kezébe, természetesen nem tudom. Persze az is biztos, hogy sok helyről nem kerülhetett ki. – Tehát nem tartja felelőtlenségnek, hogy ebben az ügyben is rögtön Kövér Lászlót támadták? – Nem. Ez sokkal inkább politikai szándék kérdése. Attól függ, hogy az ellenzék éppen kit akar a célkeresztbe venni. Amennyiben a titkosszolgálatokat akarja felelőssé tenni, úgy Kövér Lászlót, ha a Belügyminisztériumot, Pintér Sándort, illetve ha a Történeti Hivatalt, akkor Kutrucz Katalint bírálja. – Miután lemondott a titokminiszteri posztjáról, tett egy később igen nagy vihart kavart bejelentést, amely szerint „megtörtént a hídverés a szervezett bűnözés és a politika között”. Az utóbbi évek történéseit szem előtt tartva mennyiben igazolódott be ez az állítás? – Teljes egészében beigazolódott. Soha nem értettem, hogy akkor miért tiltakoztak a kijelentésem ellen. Ez csupán egy figyelmeztetés volt: bizonyos körök arra készülnek, hogy ilyen kapcsolatokat kialakítsanak. A híd már készen van, most már azon kellene igyekezni, hogy nehogy átjöjjenek rajta. – Milyen konkrét esetekre gondolt, amikor a híradásokat említette? – Azt gondolom, hogy sem nekem, sem a Napi Magyarországnak nem hiányzik egy sajtóper, úgyhogy tartózkodnék bármilyen konkrét példa felemlegetésétől. Azért láttunk már néhány fényképet, amikor politikusokat olyan emberekkel fényképeztek le, akikkel nem lett volna szabad. Persze az a szomorú, hogy ilyen fotók elkészülhetnek. A politikusokat nem figyelmeztetik időben arra, hogy milyen személyek környékezték meg, őket. Nyilván ezeknek az embereknek az az érdekük, hogy jó kapcsolatokat ápoljanak a politikai élet szereplőivel, és ezáltal bizonyos védettséget élvezzenek. Így később lehetőségük nyílhat arra is, hogy a különböző úton-módon szerzett pénzeiket tisztára tudják mosni. – Néhány hete hevesen cáfolta lapunk azon értesüléseit, amely szerint azért mondott le miniszteri posztjáról, mert az FBI részéről olyan megkeresés érkezett, hogy a magyar szolgálatok valamilyen módon vegyenek rész Szemjon Mogiljevics megfigyelésében. – Ezt a felvetést most is cáfolom. A lemondásomnak más okai voltak. Az igaz, hogy még egy-két évig szívesen felügyeltem volna a szolgálatokat, amelyeket meg lehetett volna szabadítani különböző káros sallangoktól. Fontos lenne, hogy a magyar titkosszolgálatok is úgy működjenek, mint a német vagy az angol, ahol ezek a szervezetek a kormány munkáját is nagyban megkönnyítik. Ne legyenek illúzióink, a baráti országok is folytatnak információgyűjtést egymás területén. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ha Magyarországon kineveznek egy minisztert, akkor annak milyen előélete volt, illetve milyen ételeket kedvel. – Az sem igaz, hogy érkezett ilyen felkérés? – Nem. Voltak ügyek, amelyekben az FBI együttműködött a rendőrséggel. A szolgálatoknak inkább a terrorelhárításban voltak közös akciói más országok nemzetbiztonsági szerveivel. Annak idején ez főleg az arab vonalon jelentett élő problémát. – Egy korábbi nyilatkozatában a következőket mondta: „Vannak olyan személyek is Magyarországon, akiket több külföldi titkosszolgálat a legveszélyesebb figurák között tart számon saját szempontjából, és folyamatosan küldik, illetve igénylik róluk vissza az információkat.” Ez a figura végül is lehetett volna akár Szemjon Mogiljevics is. – Szemjon Mogiljeviccsel kapcsolatban valóban az angoloktól kezdve az amerikaiakig mindenki olyan állításokat fogalmazott meg, hogy ő az ukrán zsidó maffia vezetője. Ez azonban a rendőrség részére volt fontos információ. – Akkor kikre gondolt? – Erre a kérdésre sem akkor, sem most nem válaszolok. Ezeket a dolgokat még az emlékirataimban sem említeném meg. Ha beszélnék ezekről az esetekről, csak a szolgálatoknak ártanék. – A sajtó sokszor olyan információkról számol be, amelyek államtitkot képeznek. A nemzetbiztonsági bizottság ülésein elhangzottakat a másnapi újságokban lehet elolvasni. Egyet ért-e azza a javaslattal, amelyet nemrégiben Kövér László tett, hogy az előbb említett testület létszámát frakciónként egy-egy főre kellene csökkenteni, kvótákkal fenntartva persze a szavazati arányokat? – Ezzel a javaslattal személy szerint egyetértek. Ez valóban növelné a bizottság működésének hatékonyságát, és valószínűleg csökkennének a kiszivárgások is. – Rendszerint ön szervezi Németh Miklós itthoni megbeszéléseit. Miért? – Nincs különleges oka. Egyszerűen úgy gondolom, be kellene kapcsolódnia a magyar politikai életbe. Ehhez elkerülhetetlen, hogy szocialista politikusokkal megismerkedjen. – Miért jó, ha Németh Miklós hazajön? – Az általa képviselt nyugodt politikai stílus és az a kapcsolatrendszer, amelyre szert tett, az egész országnak hasznára válhat. Azt ugyanakkor természetesnek tartom, hogy az ellenzéki és kormánypártok ezt másképpen ítélik meg. – Az MSZP egy szociáldemokrata párttá akar válni. Ön úgy látja, hogy a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök tudná leginkább képviselni a szociáldemokráciát? – A kettőnek nincs köze egymáshoz. Németh Miklós alkalmas arra, hogy egy szociáldemokrata párt egyik vezető személyisége legyen. Az MSZP egyébként közelebb került a nyugati megfelelőjéhez, mint a többi magyar párt. A Fidesz egyszerűen egy amorf képződmény. – És az SZDSZ? – Szerintem ebben az esetben is igaz a pártokról tett megállapításom. Az SZDSZ furcsa összetételű párt lett. Alakulásakor a konzervatívoktól a liberálisokig sok mindenki tagja lett. Szinte véletlenszerű volt, hogy valaki az SZDSZ-be vagy az MDF-be lépett be. – Németh Miklós legutóbb a múlt héten járt Magyarországon. Ekkor tette talán legvitatottab kijelentéseit az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. Úgy vélte, Magyarország számára katasztrofális lenne a 2002-es csatlakozás. Szerinte a felkészülésre 4-6 évre lenne szükség. Azt is mondta, 2002 körül biztosan nem várható felvételünk. – A neki tulajdonított kijelentések egy részét nem mondta. – A sajtóban ezek még akkor jelentek meg, amikor itthon tartózkodott, és ő nem cáfolta ezeket. – Nem szükséges neki politikai csatákba bocsátkoznia. Egyébként pedig Németh Miklós azt mondta, a felkészülésre kell fektetni a hangsúlyt és nem az időponti vitákra. Fontos azt is megjegyezni, hogy az EU is belső gondokkal küzd. – Voltak olyan szocialista politikusok, akik egyetértettek a Németh Miklósnak tulajdonított kijelentésekkel. – A vita nem pártfüggő. Az MSZP-n belül is megosztottság van az időpontról. Akik jól ismerik az EU belső helyzetét, azok azt az álláspontot képviselik, mint Németh Miklós. – Kovács László továbbra is kitart a 2002-es időpont mellett. Ő sincs képben? – Kovács László azt mondja, hogy 2002-2003 a csatlakozás reális időpontja. Nem állítja ugyanakkor ő sem, hogy fontosabb a határidővita, mint a felkészülés. Az unión belül komoly egyensúlyi rendszer működik. A csatlakozó államok jó ideig nem lesznek befizetők, ugyanakkor a döntésekben vétójoguk lesz. Nyugaton nem attól félnek, hogy a magyar ipar letarolja őket, és nem is a mezőgazdaság az igazi probléma. Ha visszaemlékezünk, hogy Ausztriában Jörg Haider mivel kampányolt az EU-bővítés ellen, akkor kiderül, az az igazi gond, hogy az újonnan felvett országokból az olcsó munkaerő átáramlik majd a régi tagállamokba. – A Németh Miklóssal folytatott beszélgetéseken mivel jutottak előrébb? Nem derült ki, hogy mikor jön haza, ha egyáltalán hazajön, és milyen funkciót töltene be. – Rossz a kérdésfeltevés. Nem funkciókról van szó... – Maguk a szocialista képviselők is felteszik ezeket a kérdéseket. – A találkozók célja, hogy Németh Miklós és a szocialista képviselők megismerjék egymást és folyamatos legyen a kapcsolattartás. A tisztségekről majd a kongresszus dönt. – Azt viszont néhány hónapon belül össze kell hívni, hiszen tavasszal köztársaságielnök-választás lesz és a párt alapszabálya szerint jelöltet csak a kongresz-szus állíthat. – Nem kell az MSZP-nek köztársaságielnök-jelöltet állítania. Ez teljesen felesleges lenne, hiszen a Fidesz támogatja a kisgazdapárt által megnevezett személyt. Akkor van értelme jelöltet állítani, ha közvetlen az államfőválasztás. – Nem akar olyan találkozókat szervezni, ahol kormánypártiak is részt vesznek? – Az elmúlt kilenc évben Németh Miklós folyamatosan találkozott valamennyi párt politikusával. Nem nagyon volt olyan magyar politikus, aki járt volna Londonban, és ne kereste volna fel őt. – Ön milyen funkcióban látná szívesen? – Sokféle lehetőséget tartok elképzelhetőnek. Az októberi kongresszusnak Németh Miklóst és Kovács Lászlót egymás mellett kell elhelyeznie. Kovács László, mivel ő egyben frakcióvezető is, a napi politikai ügyekben tud többet tenni, Németh Miklós a 2002-es választásokra való felkészülésben. Egyikük lehetne a pártelnök, másikuk az elnökhelyettes. Az sem kizárt, hogy nem kap párttisztséget, hanem egy kormányzásra való felkészülést irányító bizottságot irányítana, bár az előbbit jobb megoldásnak tartom. – A pártban egységes volt a fogadtatás? – Vannak aggályok, vannak, akik ellenzik a szerepvállalást, de ez a kisebbség. – Például Horn Gyula és hívei? – Hornnal valóban nem találkozott az utóbbi itthontartózkodások idején, ám ennek oka, hogy ők jól ismerik egymást. Horn ugyanakkor reálpolitikus, tehát látja, hogy Németh Miklós hasznot hoz a pártnak. És Horn nyerni szeret, nem veszíteni. – Kiss Péter azt nyilatkozta, hogy Németh ne királyként térjen vissza. – Egyetértek vele. Ám hiba lenne azt várni, hogy lépjen be a VIII. kerületi alapszervezetbe, és álljon a sor végére. De ahogy említettem, nem a tisztségekről szól a történet. – Ön vállalna ismét tisztséget a pártban, vagy ha az MSZP valamikor kormányra kerül, akkor ott? – A kormányban biztosan nem. Egyszer már elkövettem azt a hibát, hogy elvállaltam egy miniszterséget. A párton belül... majd meglátjuk. – Mitől függ? Esetleg attól, hogy sikerül-e a pártnak erkölcsileg megújulnia? Emlékezetes, hogy ön volt az első, aki az ingatlanbotrányba keveredett Paszternák Lászlót lemondásra szólította fel. – A folyamat megindult, de nagyon zavaros témakör a megújulás, hiszen akár Paszternák, akár a VIP-hitelek ügye nem büntetőjogi kategóriába tartozik, hanem etikaiba. Ugyanakkor például Várhegyi Attila ellen büntetőper folyik… – Boldvai Lászlót, az MSZP volt pénztárnokát, országgyűlési képviselőt elsőfokon el is ítélték. – Én azért hadd említsem inkább Várhegyit, vagy Rapcsák Andrást... Egyébként az, hogy vállalok-e tisztséget a pártban, nem elsősorban a erkölcsi megújulástól függ. Szerepet vállalok, ha olyan csapat áll össze, amely számomra megfelelő. – Személyektől függ a döntése? – Igen. És munkamódszerektől. – Mondjon három embert, akivel együtt dolgozna. – Kovács László, Németh Miklós, Szili Katalin. – Térjünk vissza egy kicsit Boldvai Lászlóhoz. Jónak tartja, hogy a párt átvállalta az ügyvédi költségeket? – Bonyolult ügyről van szó, hiszen a bíróság felmentette Tocsik Mártát, Boldvait pedig elítélte, ezzel együtt nem akarok kritikát megfogalmazni a bírósággal szemben. Meg kell várni az eljárás végét.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.