Megegyezés a fegyverkorlátozásról

Tegnap reggel a csecsenföldi és az észak-kaukázusi helyzet kezelésének ügye, az EBESZ lehetséges szerepvállalása, a koszovói helyzet megítélése, a NATO koszovói szerepvállalásának megítélése még mélyen megosztotta a konferencia résztvevőit, erősen veszélyeztetve ezáltal a záródokumentum aláírását. A meglehetősen távol álló álláspontok egyeztetése az EBESZ-csúcs második napjának délelőttjén még javában zajlott.A zárónyilatkozat egyik legvitatottabb passzusát az észak-kaukázusi helyzetre vonatkozó szövegrész képezte. Oroszország területi integritását tiszteletben tartva és elítélve a terrorizmust, a dokumentum az EBESZ normáinak betartására szólít fel. Felhívja a figyelmet arra, hogy az EBESZ megfigyelői csoportjának érvényes mandátuma van Csecsenföldön. A dokumentum a politikai párbeszéd felújítását szorgalmazza és EBESZ-szerep-vállalást ajánl a konfliktus kezeléséhez. Az EBESZ-csúcstalálkozó második napján került sor az Európai Biztonsági Charta aláírására is. A dokumentum elfogadását heves viták előzték meg. Az aláírás hosszú ideig kétséges volt. Az utolsó pillanatokban a magyar külpolitika számára alapvető fontosságú megfogalmazások kérdőjeleződtek meg, a kisebbségek jogaival, illetve az autonómiakoncepció érvényességével kapcsolatban. A vita Hegyi-Karabah ügyében bontakozott ki, és hosszú ideig megkérdőjelezte a végső megállapodást. Az igen bonyolult helyzetet végső soron sikerült áthidalni, így a magyar szempontból kiemelkedően fontos szövegrészek is elfogadásra kerültek. Ugyancsak tegnap Orbán Viktor miniszterelnök felügyelete alatt került sor az európai hagyományos fegyverek korlátozására vonatkozó szerződés (CFE) módosításával kapcsolatos megállapodás aláírására. Brodi Gábor, Magyarország bécsi EBESZ-nagykövete a Napi Magyarországnak elmondta: a CFE-szerződés módosítása jelentős lépés, mivel a megváltozott biztonsági körülményekhez igazítja azt a dokumentumot, amely 1990-ben még a két blokk szemben állását tükrözte. Mint mondta: az előző rendszer helyett nemzeti és területi szintek rendszerének a bevezetésére kerül sor. A CFE-szerződés módosítása nagyobb stabilitást biztosít, mert a fegyverzetek lényegesen alacsonyabb szintjéről beszélhetünk – hangsúlyozta a magyar diplomata. A módosítás kiterjeszti a szerződést abban az értelemben, hogy az alkalmassá váljék konfliktushelyzetek kezelésére is. Ennek értelmében a részt vevő államok nem kényszerülnek a szerződés felmondására, hanem a szerződésen biztosít rugalmas megoldási lehetőségeket. Oroszország az úgynevezett szárnyövezetben jut ilyen pótlólagos rugalmas értelmezési lehetőséghez. Azon országok csoportja, amelyhez Magyarország is tartozik, a területileg meghatározott szint felett kaphat engedélyt fegyverzetek ideiglenes telepítésére – értesült lapunk. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország környezetében válsághelyzet alakul ki, NATO-tagként közel két hadosztálynyi eszközmennyiséget fogadhat hazánk az elfogadott új területi és nemzeti szint felett. Ez egy olyan mennyiség, amely maximálisan biztosítja Magyarország biztonságát és azt a képességét, hogy hatékonyan részt vegyen egy esetleges regionális válság kezelésében – vélik elemzők. A sajátos magyar érdekek szempontjából és nemzetközi szempontból is sikeres szerződésről beszélhetünk. A módosítás által megnyílik a lehetőség, hogy más országok is csatlakozzanak a szerződéshez – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a módosított CFE-szerződés aláírását követően.