Mérlegen a frankfurti könyvvásár

Várakozáson felüli fogadtatásban, egyértelműen pozitív elbírálásban részesült a külföldi sajtóvisszhang szerint a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron való részvételünk – derült ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tegnapi sajtótájékoztatóján.Hatalmas erőfeszítéssel, mondhatni gyors galoppban készítették elő az idei frankfurti bemutatkozást, ahol, mint köztudott, Magyarország volt a fővendég. Elsőként Prőhle Gergely közigazgatási államtitkár mérlegelte a részvétel eszmei és anyagi hasznát, amely hoszszabb távon mutatkozik majd meg, hiszen a külföldi kiadók – jóllehet már eddig is szép számmal éredeklődtek a magyar művek iránt – a továbbiakban is „ráharaphatnak” a magyar könyvekre. Ugyanez vonatkozik a zenészekre, képzőművészekre: hogyan él tovább sikerük az ottaniak emlékezetében, azaz hívják-e őket viszsza? Számokban kifejezhető öszszegeket is említettek: 600 millió forint állami befektetést fordítottak a könyvvásárra, de adományok és más tárcák hozzájárulásával egymilliárd forintra kerekedett ki a summa. Ha úgy vesszük, reklámoldalak értékében is megtérült a befektetés: csak a Der Spiegel 3 teljes oldalt szentelt a magyar részvétel pozitív értékelésének, ami 3 x 70 000 márkányi hirdetésnek, azaz kb. 25 millió foritnak felel meg. Itthon 219 híradás jelent meg az írott sajtóban és 88 az elektronikus médiában (reklámértékben ez 69 + 83 millió forintot ér). Prőhle Gergely szót ejtett arról is, hogy bár korántsem volt viszály- és konfliktusmentes az előkészítési periódus, végül is sikerült kezelni a politikai és egyéb ellentéteket; egyetlen pamflet sem tudta megakadályozni például, hogy Krúdy vagy akár Márai (akinek művei kivételes nagy sikert arattak odakint) megjelenjenek a külföldi olvasóközönség előtt. Arra is gondjuk volt a felelős rendezőknek, beleértve a Frankfurt Kht.-t, hogy megtalálják a középutat a németországi elvárások és a magyar bemutatkozási szándék között. Tévedtek volna, ha túlságosan az extravaganciára vagy a poszt-posztmodern prezentálására tették volna a hangsúlyt, miként tette ezt tavaly Svájc, és bizony nem járt sikerrel – mondta az államtitkár. A jelek szerint a külhoni sajtó, illetve kritika sem vágyik az extravaganciára. S ha bizonyos kötetekkel vagy „művészi termékekkel” maguk a rendezők nem is voltak elégedettek – jól számoltak, amikor a német befogadókészséget célozták meg, azaz a nagy átlagot. A frankfurtiak szerint az utóbbi tíz évben a vásár legsikeresebb szereplője Magyarország volt. Szegedy-Maszák Mihály miniszteri biztos hasonló pozitív visszhangról adott számot, hozzátéve, hogy bizonyos szerzők műveit kinti kiadók saját számlájukra jelentették meg. S ez a kör a továbbiakban szélesedni fog. Ezenkívül német és osztrák cégek magyar írók antológiáját adták ki. Ő maga – Kulcsár Szabó Ernő professzorral közösen – magyar irodalomtörténészek tanulmányainak válogatását adta közre Frankfurtban. Ötszáz könyv pedig éppenséggel a vásár alkalmából jelent meg, többek között Kassák, Illyés, Szentkuthy. Azt is elismeréssel méltatták kint, hogy egyetlen vásáron sem jelent meg ennyi vezető politikus a vendégnemzet részéről: Orbán Viktor kormányfő, aki Genscher volt külügyminiszterrel Európa átalakulásáról értekezett, Hámori József kultuszminiszter, aki a magyar pavilont megnyitotta, Martonyi János külügyminiszter, Prőhle Gergely közigazgatási államtitkár, aki voltaképp végig gondozta a rendezvényt, és más felelős beosztású kormány-tisztségviselők. Nagy sikert arattak a kísérő rendezvények is, például az Esterházy-gyűjtemény, Kocsis Zoltán szólóestje, Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes. A magyar részvételről több mint ötezer cikk jelent meg a nemzetközi sajtóban. Bernáth Árpád, a Frankfurt Kht. igazgatója a kritikai sikereken túlmenően már a jövőn gondolkodik. Hatalmas, élő adatbázis birtokában vannak, s a műfordítások támogatása tovább folyik. Levonta a tanulságokat; sajnálatosnak vélte, hogy anyagiak és terület híján nem tudtak több kiadót bevonni. A kht., működését befejezvén, megszűnik. Zárszóként Prőhle Gergely közölte, hogy jövő évben közhasznú társaság alakul, amely a nagyobb szabású, külföldi magyar kulturális rendezvények szervezésével, előkészítésével foglalkozik.