Mi nem szégyelljük a határon túli magyarságot

Az 1999. február 20-án létrehozott Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kellemes kötelezettségét teljesítette a magyar kormány. A határon túli magyarokkal való kapcsolattartásra létrehoztunk egy intézményesített, rendszeres fórumot, amelyen egyenrangú félként tárgyalnak egymással a magyarországi és a határon túli magyar politikai élet vezetői. A MÁÉRT létrejöttét az Országgyűlés egyhangú határozatban üdvözölte. A kormány pedig az 1079/1999-es számú határozatában létrehozta a MÁÉRT hat szakbizottságát, amelyek a szakmai hátterét biztosítják a jelen politikai fórum munkájának. A MÁÉRT megalakulását nagyon pozitívan fogadta a nemzetközi közvélemény, mind nyugati partnereink részéről, mind szomszédainktól kedvező visszajelzéseket kaptunk. Meggyőződésem, hogy a megváltozott külpolitikai környezeten és a gondos diplomáciai előkészítésen kívül ennek legfőbb oka, hogy a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, egy átlátható, világos struktúra jött létre. A magyar kormánynak sikerült jeleznie a nemzetközi közvélemény felé, hogy nem szégyelli a határon túli magyarokat, hogy őszintén akar tárgyalni a problémás kérdésekről is, kompromisszumra törekedve keresi a megoldásokat, és aknázza ki az adottságokban rejlő lehetőségeket. Kijelenthetem, hogy a MÁÉRT az egyetemes magyarságnak nemzetközileg is elfogadott intézménye lett. Úgy vélem, hogy mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzése közötti egyensúly. A millennium évébe úgy léphet a magyar nemzet, hogy történelmileg páratlanul kedvező külpolitikai konstelláció alakult ki körülötte. Az euroatlanti integrációban az előző MÁÉRT óta Magyarország a NATO teljes jogú tagjává vált. Zajlanak az EU-tárgyalások. Új minőségű szomszédkapcsolatokat építettünk ki. Mindez azt jelenti, hogy a magyar külpolitika fő célkitűzései között lényegi összhang jött létre, amelynek fenntartása nemzeti érdek. Tekintsük most át röviden a régió helyzetét, a legfontosabb aktuális kérdéseket. Jugoszlávia, Vajdaság A határon túli magyarság több mint fele abban a délkelet-európai régióban él, ahol a stabilitás megteremtése alapvető nemzeti érdek. A magyar kormány kezdetektől fogva különleges aktivitást fejtett ki a délkelet-európai stabilitási egyezmény céljainak megfogalmazásában és megvalósításában. A stabilitási egyezmény első fontos rendezvénye a szegedi konferencia volt, ahol a szerb ellenzéki önkormányzatok vezetői találkozhattak a stabilitási egyezményben részt vevő kormányok, intézmények, nyugat-európai önkormányzati szervezetek képviselőivel. Ezen a konferencián konkrét problémákról, kérésekről tudtunk beszélni, és a magyar kormány csatlakozott a szegedi önkormányzat által tett alapítványhoz. Az így létrehozott másfél millió dolláros alap az ellenzéki szerb önkormányzatokat és a szabad médiát hivatott segíteni, különös tekintettel a humanitárius segítségnyújtásra. A „szegedi folyamat” azért is fontos, hogy mutassa Magyarország elkötelezettségét a magyar–szerb viszony jövője iránt. Magyarország továbbra is komoly szerepet kíván játszani a stabilitási paktum munkálataiban, a jövő év első felében a demokrácia és az emberi jogok kérdésével foglalkozó munkaasztal társelnöki tisztjét töltjük be, amely munkatervet hamarosan benyújtjuk az SP főkoordinátorának. A magyar külpolitika, szoros együttműködésben a VMSZ és a VMDP politikusaival, az eltelt egy évben mindent megtett azért, hogy a Vajdaság kérdése kezelhető maradjon, hogy a nemzetközi közösségben kellő szinten és mértékben ismert legyen. Határozottan kiállunk a vajdasági magyar pártok egysége, hármasautonómia-koncepciója mellett, s azon dolgozunk, hogy ezzel kellő nemzetközi támogatást szerezzünk. Örömünkre szolgál a nyugati közvéleményből érkezett sok pozitív visszajelzés. Ezek közül is kiemelkedik az amerikai szenátusnak az a most elfogadott határozata, amely még a sajtóból sem válhatott ismertté. November 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. A hármasautonómia-koncepció megvalósítása létérdeke a vajdasági magyarságnak. Ezek a törekvések a szerb ellenzék egyetértése mellett hatékonyabban képviselhetők. Többek között ezért is tartjuk fontosnak a szerbiai ellenzéki pártokkal való folyamatos kapcsolattartást. Hasonlóan más országokhoz, a két ország kapcsolatait a szerbiai rendszerváltozást követően is új alapokra kell helyezni. Ennek azonban feltétele a vajdasági magyarság helyzetének megnyugtató rendezése. Románia, Erdély Üdvözöljük Románia átsorolását azon országok közé, amelyekkel az Európai Unió megkezdi a tagsági tárgyalásokat. Ez azt jelenti, hogy Bukarestnek esélye van az euroatlanti felzárkózásra. Az idei október 6. különleges nap volt Aradon. A szabadságharc 150. évfordulóján kiszabadult 75 éves fogságából a Zala-féle Szabadság-szoborcsoport. Nemcsak az erdélyi magyarság, hanem Magyarország felé is gesztusértékű volt a román kormánynak ez a döntése. Meg kell említeni, hogy a polgári kormány kiemelt célkitűzése volt a szoborcsoport kiszabadítása. Külön köszönetet kell itt mondani Dávid Ibolya miniszter asszonynak fáradozásaiért. A romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a Románián belüli anyanyelvi oktatás teljes spektrumának megteremtése. Azoknak a fiataloknak a többsége, akik Magyarországon végzik el az egyetemet, sohasem tér vissza szülőföldjére. Az RMDSZ régi követelése az önálló magyar nyelvű felsőoktatás. Továbbra sem mondtunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, de látjuk, hogy a megteremtéséhez vezető úton lévő adminisztratív akadályok legyőzése még hosszú éveket vesz igénybe. Ezért a magyar kormány üdvözli és támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A jövő évi költségvetésben kétmilliárd forintot különítettünk el erre a célra. A nyugati magyarságot arra kérem, hogy álljon mellénk, és kezdjen gyűjtést az erdélyi magyar egyetem megteremtésére. Az erdélyi magyarságnak kell meghatároznia, milyen felsőoktatási struktúrát kíván létrehozni. Az erdélyi magyarságtól várjuk azt, hogy megfogalmazza, mire is van szüksége. Az ezzel kapcsolatos hivatalos egyeztetések rövidesen elkezdődnek. Amit eddig is tudtunk: építeni szeretnénk a már meglévő magyar világi és egyházi intézményekre, s újakat is létre kívánunk hozni. Elsősorban olyan szakok és tudományágak tanítását kívánjuk elősegíteni, amelyek az erdélyi magyarságot képessé teszik, hogy a 21. századi kihívásokkal a szülőföldjén tudjon eredményesen szembenézni. A magyar kormány örömmel üdvözli az EU-bizottság ajánlását, hogy az unió kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Romániával. Reméljük, hogy ez a döntés hozzájárul az európai értékek iránt elkötelezett erők megerősödéséhez, az aggasztóan elszabadult nacionalista erők visszaszorulásához, a belpolitikai helyzet stabilizálódásához, a román kormány önbizalmának és határozottságának növekedéséhez. Szlovákia, Felvidék Szlovákia euroatlanti integrációjának elősegítése volt az egyik célja annak, hogy Magyarország komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett azért, hogy a visegrádi együttműködés feléledjen tetszhalott állapotából. Úgy vélem, hogy Szlovákiának komoly esélye van arra, hogy felzárkózzon az integráció első köréhez, amit az EU-bizottság kedvező országjelentése is alátámaszt. Fontos, hogy a kétoldalú kapcsolatok az előző kormányok alatt létrejött történelmi mélypontról elmozdultak, és ma már elmondhatjuk, hogy mind politikailag, mind emberileg jó kapcsolat alakult ki a két kormány között. Ennek jele az a kiemelten kezelt egyezmény, amelyet az ötvennégy évvel ezelőtt lerombolt párkányi híd újjáépítéséről kötöttünk. Így lehet a szétszakítottság szimbólumából az újbóli összekapcsolódás szimbóluma. Sajnos a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy mélyek a szlovák politikai életben a magyarellenes reflexek. A törvény elfogadásakor pont a Magyar Koalíció Pártja, a legérintettebbek véleményét nem vették figyelembe. Budapestről egyértelműen jelentik, hogy ez ellentétes azzal a szellemiséggel, amit a két ország között meg kívánunk valósítani. Ígéretet kaptunk, hogy a magyarság jogos követeléseinek teljesítésére más törvények (például a kulturális) nyelvhasználati fejezeteiben sor fog kerülni. Az MKP tényleges koalíciós partneri szerepének biztosítása sarokköve lesz az eljövendő szlovákiai jogszabály-alkotási folyamat magyar kormányzati megítélésének. Ukrajna, Kárpátalja A magyarság a legrosszabb anyagi körülmények között Kárpátalján él. Nem elég a szovjet múlt öröksége, tavaly hatalmas árvíz sújtotta az ott élőket. A magyar kormány tényleges segítségnyújtással sietett a bajbajutottakat támogatni. Jó volt látni az össznemzeti szolidaritás spontán megnyilvánulását mind Magyarországon, mind a világ bármely táján élő magyarok között, amihez hasonlót az 1989-es romániai forradalom idején élhettünk meg. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön maradását, gyarapodását. Kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának, és komoly forrásokkal segíti körülbelül tizenkétezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalásaink. Érdekünk, hogy az elnökválasztás nyomán Ukrajna szuverenitása tovább erősödjön, Kijev fenntartsa azt a párbeszédet az euroatlanti intézményekkel, amelyet évek óta folytat. Ehhez Budapestről minden lehetséges támogatást megadunk. A magyar–ukrán kapcsolatokban szimbolikus jelentéssel bíró fontos előrelépés lenne az, ha 2000 nyarán sikerülne felavatni a vereckei emlékművet, amelynek építése 1996-ban félbeszakadt. Schengen A csatlakozási tárgyalások az EU-val már olyan szakaszba jutottak, hogy lassan tárgyalnunk kell mindazon kérdésekről, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy magyarországi határaink többsége taggá válásunk esetén az unió külső határa lesz. Köztudomású: a csatlakozás alapvető követelménye, hogy Magyarország megfeleljen az úgynevezett schengeni egyezmény által létrehozott szigorú határ-ellenőrzési követelményeknek és vízumpolitikának. Mindezen követelményeknek Magyarország úgy kíván eleget tenni, hogy ez ne okozzon törést a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatokban, illetőleg a jószomszédi viszonyban. A csatlakozási tárgyalások jelenlegi szakaszában számos kérdést még nem lehet előre látni. A helyzet csak egy olyan többtényezős egyenlettel írható le, amelynek minden eleme változhat. Olyan ez, mintha egy mozgó vonatra kellene felszállnunk, hiszen még az EU maga sem dolgozta ki ezeken a területeken a közösségi előírásokat. Van néhány dolog, amit azonban valószínűsíthetünk. Mindenekelőtt azt, hogy van esélye annak, hogy Szlovákia és Szlovénia velünk együtt válik az EU tagjává. Ez a kérdés azért lényeges, mert az uniónak sem lehet érdeke olyan rendkívül költséges, a schengeni követelményeknek megfelelő határ-ellenőrzési rendszer kiépítése, amelynek alkalmazására csak rendkívüli időszakra, esetleg néhány évre van szükség. Ugyanígy van esélye, hogy az EU Romániát (Horvátországhoz hasonlóan) leveszi a vízumkötelezett országok listájáról, amit a magyar kormány erőteljesen támogat. Ukrajna és Jugoszlávia vonatkozásában pedig azt tudom mondani, hogy az EU-csatlakozásig nem vállalunk semmilyen kötelezettséget az unió felé, azt követően pedig speciális vízumpolitika bevezetését mérlegeljük. Ezért ebben a kérdésben egyelőre bizalmat és türelmet kérünk a határon túli magyarságtól. A magyar kormány olyan megoldásra törekszik, amely minden érdekelt fél elvárásának megfelel. Státustörvény A huszadik században a magyarságnak „mozaiknemzet” létre kellett berendezkednie. Velejárója volt ennek a szétszakítottság élménye, a nemzeti összetartozás intézményi-jogi megjelenítésének hiánya. Az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk. Mindannyian ismerjük azt a pólót, amelyre nagy betűkkel annyi van felírva:„Magyar vagyok, nem turista!” A határon túli magyarság valóságos és szimbolikus sérelme, hogy az anyaországban nem tekintik őket másképp, mint a világ bármely országából jött turistákat. Ezen a helyzeten változtatott a magyar alkotmány, a MÁÉRT megalakulása, az ezt kísérő országgyűlési és kormányhatározat. Ebbe a folyamatba illeszkedik a határon túli magyarok jogállásáról szóló jogszabály, az úgynevezett státustörvény megalkotása. A következő hónapok egyik legfontosabb feladata ennek a kérdésnek az alapos vizsgálata, minden körülmény gondos felmérése, hogy a lehető legjobb törvényt alkothassuk meg. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy nincs fontosabb feladata a MÁÉRT-nak és szakbizottságainak ennél! A szerző a Külügyminisztérium politikai államtitkára (Fidesz) u Elhangzott a MÁÉRT II. ülésén, Budapesten