Szerbiai választások csak jövőre

A szerb ellenzék újabb haladékot adott a hatalomnak azoknak a megbeszéléseknek a megkezdésére, amelyek eredményeként ki kellene írni a rendkívüli választásokat. Az újabb ellenzéki egyeztetésen ezúttal tíznapos határidőt szabtak meg, de a válasz szinte azonnal meg is érkezett, a jövő csütörtökön összeül a szerb képviselőház igazságügyi bizottsága, ugyanis a parlament a múlt héten ennek a testületnek a hatáskörébe utalta a szerb Megújhodási Mozgalomnak az előrehozott választások megtartására vonatkozó követelését. A gond az, hogy az ellenzéket ebben a bizottságban csak Draskovics pártja képviseli, mivel a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szövetség a Változásokért tagjai bojkottálták a legutóbbi választásokat – így értelemszerűen nincsenek jelen a parlamentben. Közben a hatalmi koalíció képviselői részéről először hangzott el konkrét határidő a választások időpontját illetően. A hármas koalíció második legerősebb pártjának, a Szerb Radikális Pártnak az alelnöke kijelentette: tavaszra írják ki a helyhatósági választásokat és a jövő év folyamán kerítenek sort a szövetségi választásokra is, míg Szerbia szintjén csak 2001-ben esedékes a szavazás. Ebből ítélve a hatalom kitart az időhúzás taktikája mellett, és egyelőre semmi jelét nem mutatja annak, hogy az ellenzéki követeléseknek megfelelően a hatalom minden szintjén egyidejűleg tartsák meg a rendkívüli választásokat, a nemzetközi közösség ellenőrzése mellett. A hatalmi koalíció vezető pártjai, a szocialisták és a radikálisok közben ismét jól elverték a port az ellenzéken, ezúttal annak ürügyén, hogy több vezetője, mindenekelőtt Vuk Draskovics és Zoran Gyingyics a cseh küldöttség tagjaként részt vett az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén. A kormánypártok képviselői szerint hazaárulással egyenlő, hogy egyes ellenzéki politikusok azokkal a külföldi államfőkkel paroláznak, akik elrendelték Jugoszlávia bombázását. Tény, hogy az ellenzék kutyaszorítóban van, a jövő érdekében mindenképpen szót kell értenie a nemzetközi közösséggel, viszont a szóbeli támogatáson kívül eddig nem sok konkrétumot tud felmutatni. Ugyanakkor a hatalom óriási propagandával folytatja az újjáépítést és független elemzők szerint is ezzel meglehetősen sikeres választási kampányt folytat. Az első hidegebb napok mégis egyértelműen bebizonyították, hogy nem sikerült elhárítani az áramtermelő, illetve -továbbító rendszereket ért bombatalálatok következményeit, és Szerbiában jelenleg lehetetlennek tűnik a folyamatos áramszolgáltatás szavatolása. Tavaly télen, a leghidegebb napokon a napi fogyasztás megközelítette a 140 millió kWó-t, a villanyenergetikai rendszer jelenlegi kapacitása pedig – legalábbis az illetékesek szerint – alig haladja meg a napi 100 millió kWó-t. A héten ezért már meg is kezdődtek a kényszerű áramszünetek. A hivatalos bejelentések szerint hat órán át van áram, majd kétórás áramszünet következik, de a gyakorlatban már megtörtént, hogy a két áramszünet között csak két óráig volt áram – és az igazi tél még meg sem kezdődött. Az előállt helyzetre elsőként egyes iskolák reagáltak, azzal, hgy harminc percesre rövidítették az órákat, hogy még a sötétedés előtt befejezhessék a napi tanítást.