Értékváltásra nincs szükség

November 25-én tartotta legutolsó ülését az EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság Brüsszelben. A megbeszélések témája elsősorban a csatlakozást megelőző feladatokra koncentrált. A magyar kormány képviseletében Németh Zsolt politikai államtitkár szólalt fel, összegezve a tárgyalások jelenlegi állapotát, és kitért a magyar kormány feladataira. Ennek a beszédnek rövidített és betördelt változatát tartja kezében most az olvasó. A szövegből kiderül, hogy minőségi változás történt a kétoldalú kapcsolatokban, azonban a jó eredmények ellenére maradtak megoldatlan kérdések is. A beszédben új hangsúlyt kap az a gyakran hangoztatott érv is, hogy a mindenkori magyar kormány érdekében áll az euroatlanti szervezetekhez történő csatlakozás, mivel így nem a szuverenitásunk csökkentését, hanem éppen ellenkezőleg, annak nagyarányú kiterjesztését érjük el. A történelem formálása gigászi felelősség. Kis országunk nagy kihívások előtt áll, de megnyugtató az a tény, hogy azokat az értékeket szolgálja, amelyeket képvisel.Úgy vélem, egyetérthetünk azzal a vélekedéssel, amely szerint az Európai Megállapodás által létrehozott közös intézményeink (a Társulási Tanács, Társulási Bizottság, a Társulási Parlamenti Bizottság, valamint az átszervezett albizottsági rendszer) betöltik hivatásukat, megfelelő hátteret biztosítanak közös munkánkhoz.Nem túlzó az a megállapítás sem, hogy – különösen az elmúlt egy, másfél évben – minőségi fejlődés következett be az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatainkban. Az immár évtizedes múltra visszatekintő magyar integrációs folyamat alapvetően zökkenőktől mentesen, ütemesen – és ami nagyon fontos – menetrendszerűen halad előre. Örömteli tény, hogy az Európai Unió és Magyarország együttműködése a csatlakozási folyamat valamennyi területén mind szorosabbá válik, hazánk a koppenhágai politikai kritériumok terén teljes mértékben, míg a gazdasági, intézményi és jogi feltételek döntő többsége tekintetében már most megfelel a követelményeknek.Működő piacgazdaságunk versenyképesnek minősíthető az EU egységes belső piacán is. A közel teljes körű szabad kereskedelem, a működőtőke-beáramlás nagyságrendje, az exportszerkezet termékdiverzifikáltsága, az EU tagállamainak külgazdasági partnereink sorában elfoglalt vezető helye – kézzelfogható bizonyítékok a fen-tiek alátámasztására.Az unió felkéréseit, felhívásait teljes mértékben felvállalva részt veszünk minden kül- és biztonságpolitikai területet érintő feladatokban, amelyek közösen vállalt érdekeink és értékeink védelmét, megerősítését célozzák. Az Európai Biztonsági és Védelmi Politika (EBVP) kapcsán megerősíthetem: Magyarországnak is vitális érdeke, hogy az EBVP a biztonságos külső környezet fenntartásával, az ezt garantáló politikai-védelmi képességek kialakításával segítse elő az EU fejlődését. Érdekünk ugyanakkor az is, hogy Magyarország – NATO-kötelezettségeinek eleget téve – egy minden tekintetben hatékony EU-hoz csatlakozzon, a folyamat a transzatlanti kapcsolatok erősítését eredményezze az amerikai-európai felelősség és tehermegosztás optimalizálása révén. Határozott és jogosnak tekintett elvárásunk, hogy az EBVP kereteinek kialakítása során a NATO teljes jogú, a NYEU társult és az EU leendő tagjaként legyen lehetőségünk a bennünket is érintő döntések befolyásolására.Belpolitikai együttműködésKiemelt figyelmet fordítunk a bel- és igazságügyi együttműködésünk bővítésének, mélyítésének kérdéseire. Magyarország üdvözli a tamperei Európa Tanács által megfogalmazott célokat, és kész együttműködni a tagállamokkal azok megvalósításában. A közrend és közbiztonság javításának, a szervezett bűnözés, a korrupció elleni közös küzdelem, a jogállamiság intézményeinek megerősítésének igénye mellett ebben szerepet játszik kormányunk külpolitikai prioritásai egyikének, a határon túl élő magyarság iránti elkötelezettség teljesítésének és integrációs törekvéseink szempontjainak megfelelő egyeztetése, képviselete.A magyar kormány a közösségi vízumpolitikával való mind teljesebb összhang megteremtése során célul tűzi ki: minden törvényes eszközzel kerüljük a jószomszédi kapcsolatok esetleges károsodását, ne okozzunk törést a szomszédos országokban élő magyarsággal fenntartott viszonyunkban, és olyan megoldás elérésére törekszünk, amely nem jelent biztonsági kockázatot sem az unióra, sem az EU tagállamaira nézve.OrszágértékelésIntegrációs felkészülésünk elmúlt egy évének mérlegét vonta meg a Magyarországról készült 1999. évi bizottsági országjelentés, amely az alapvető vizsgálati szempontokból a legkedvezőbbek közé tartozott. Számunkra megnyugtató a jelentés összegzése, amely szerint a felkészülés szinte minden fontos területén lényeges előrehaladást értünk el. Integrációs felkészülésünk kezdete óta arra törekszünk, hogy – az unió és tagállamai igen fontos és elengedhetetlen támogatása mellett – saját belső előkészületeinknek adjuk a döntő hangsúlyt, azaz minden tőlünk telhetőt megtegyünk, hogy 2002-re készen legyünk az uniós tagságra.A jelentés kritikai elemei nem okoztak meglepetést, súlyuknak megfelelően készek és képesek vagyunk kezelni azokat. A kritikai észrevételek döntő többségét érintően a jelzett feladatokat beépítettük középtávú felkészülési programunkba, és regisztráltuk a közösségi vívmányok átvéte-lének nemzeti programjában (ANP/NPAA), hozzátéve, hogy a tárgyalások tényéből következően bizonyos kérdésekben nem feltétlenül esnek egybe elképzeléseink az egyes feladatok teljesítésének időbeni sorrendiségéről, illetve egyes konkrét megállapítások tekintetében eltérések tapasztalhatók, ezeket – szakmai feldolgozásukat követően – jelezni fogjuk a bizottságnak. Ugyanakkor szándékainkkal, elvárásainkkal összhangban áll az a kitétel, amely szerint az új csatlakozási stratégia megerősíti a differenciálás elvét.FeladatainkMa Magyarországon általánosan elfogadott elv, hogy a csatlakozásra és a tagságra való felkészülés össztársadalmi ügy, közös vállalkozás. Az sem vitatott, hogy az integráció céljai és az EU-tagságunk tekintetében továbbra is egyetértés van, és a parlamenti pártok és a köz-vélemény döntő többsége teljes támogatásáról biztosítja a kormány ez irányú törekvéseit.Mi áll a kormányprogram középpontjában? Egy sikeres, választott fejlődés útján haladó és nem utolsósorban önmagában bízó, az EU piacán is versenyképes Magyarország megteremtése, amelynek helyét a politikailag és gazdaságilag egységes Európában képzeljük el. Várakozásaink és elvárásaink egységesen kidolgozott és megvalósított felkészülési stratégiára épülnek. Ennek három síkja:1. az immár elfogadott és a megvalósítás útjára lépett középtávú gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy saját nemzeti fejlődési prioritásainkat hozzáillesszük a csatlakozási felkészítés előnyt élvező kérdéseihez, 2. a második az ANP, 3. végül, de nem utolsósorban pedig a jogharmonizáció.Sikeres magyargazdaság1998-ban és 1999 eddigi időszakában a magyar gazdaság növekedési üteme az EU-átlagot meghaladó mértékben folytatódott. Ez évre az előrejelzések szerint biztosítható lesz a GDP 4-4,5 százalékos növekedése. Ugyancsak pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a magyar export összességében a világkereskedelmi átlagot meghaladóan, 8-10 százalékkal nőtt. A növekedés annál is inkább figyelemreméltó, mivel a magyar gazdaságot számos olyan, hátrányos következményekkel járó negatív külső hatás (pl. a jugoszláv válság) érte, amelyek a további dinamikus növekedés ellen hatottak.A magyar gazdaság összességében megőrizte a térségben igen magasnak tekintett tőkeabszorpciós képességét: a tőkeberuházások területén 1999 egészére vetítve 8-10 százalékos növekedésre számítunk. Bár a belföldi fogyasztás egy ideig enyhe csökkenést mutatott, ez év végére 4-4,5 százalékos növekedés várható. Gazdaságunk kedvező állapotának további jellemzője, hogy folytatódik az inflációs ráta csökkenése. 1999 elején az infláció csökkent, idén várhatóan elérjük az egy számjegyű mutatót. Mindez reálisan elérhető megfelelő bér-, pénzügy- és monetáris politikai lépések révén, annak ellenére, hogy a külpiacokon jelentős visszaesés tapasztalható. Míg a versenyszektorban a bérek és juttatások elérték a kívánt szintet, az állami szektorban egyelőre ez nem történt meg, ugyanakkor ez utóbbi esetében a bérek növekedése gyorsabb volt. Az államadósság fokozatosan, a GDP korábbi közel öt százalékáról ez évben várhatóan négy százalékra csökken. Ameny-nyiben a dezinflációs tendenciák a kormány szándékainak megfelelően megerősödnek, a vállalkozások számára tovább források állnak rendelkezésre, hogy a külpiaci kockázatokat megfelelően tudják kezelni.KözvéleménytájékoztatásaMagyarország csatlakozásáról az Európai Unióhoz népszavazás dönt majd. A kormány elengedhetetlennek tartja, hogy a magyar állampolgárok tisztában legyenek a tagság kihatásaival, következésképpen felelősségteljes döntést legyenek képesek hozni.A társult országok körében elsőként Magyarország kezdeményezte közvéleménye koncepciózus felkészítését a csatlakozásra. Az 1995-ben elfogadott kormányzati közvélemény-felkészítési program mind tartalmában, mind formai oldalról jelentősen mélyült és szélesedett. Végrehajtásához a költségvetés évente több száz millió forintot biztosít, míg a PHARE-forrásokból az 1997-től 2000-ig terjedő időszakra hozzávetőlegesen 3,4 millió euró jut erre a célra. A végrehajtás első időszakában a program folyamatosan fejlődött és teljesedett ki. Közel 400 program valósult meg – illetve van folyamatban -, amelyek egy része a széles közvélemény, másik része pedig meghatározott célcsoportok (véleményformálók: újságírók és pedagógusok, ifjúság, vállalkozók, rurális társadalom) tájékoztatását szolgálták.Számos közvélemény-kutatás visszaigazolta, hogy a program elérte az első, tájékoztatási szakaszban megvalósítandó célokat: az Európai Unióval, Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatos érdeklődés felkeltése, általános tájékoztatás, a csatlakozás történelmi-politikai jelentőségének tudatosítása. Elégedettségre ad okot, hogy a közvélemény-kutatások adatai alapján a magyar társadalom integrációs ismeretei folyamatosan bővülnek.A régiók EurópájaMeggyőződésünk, hogy Európában hosszú távon a regionális politika legfontosabb szereplői a határon átnyúló együttműködési formák – mindenekelőtt az „eurorégiók” – lesznek. Ennek megfelelően különös figyelmet fordítunk ezek tevékenységére, s nem sértve a civil kezdeményezések önállóságát, kormányzati eszközökkel is igyekszünk támogatni őket.Magyarország regionális politikája a magyar külpolitika prioritási rendjében a nemzeti érdekeket kifejező integrációs politika, regionális stabilitás, nemzetpolitika hármas követelményrendszerének szerves összetevője.Közvetlen környezetünk stabilitása számunkra létfontosságú, az ott nagy számban élő magyar kisebbségek miatt különös jelentőséggel bír. A fentiek okán a kormány külpolitikájában a regionális aktivitás fontos szerepet tölt be, amelynek célja, hogy a régión belüli együttműködést minőségileg új szintre emelje, különösen azon értékek és normák közvetítése révén, amelyek az Európai Unió és általában az euroatlanti térség összetartó erejét képezik. Regionális és európai integrációs törekvéseink nem ellentétesek, hanem kölcsönösen segítik, erősítik egymást. A csatlakozási tárgyalásokat egyelőre nem folytató országok integrációs törekvéseit lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, két- és többoldalú kapcsolataink keretében. Tapasztalataink átadásával készek vagyunk azokhoz tevékenyen hozzájárulni. Alapvető érdekünk, hogy a gazdasági vagy politikai kritériumok teljesítése terén egyelőre hátrébb tartók mielőbb felzárkózzanak a tárgyalási folyamathoz.Ez az érdek kiemelt prioritásként jelentkezik a Szlovákiával és Romániával fenntartott kapcsolatainkban. Érdekeltek vagyunk a mostani szlovák kormány sikerében, célunk, hogy bilaterális, hármas konzultációs alapon, illetve a visegrádi négyek keretében továbbfejlesszük integrációs együttműködésünket.A Romániával kialakított együttműködésünkben értékelésünk szerint adottak a lehetőségek arra, hogy a közös célként megjelenő európai integráció perspektívája olyan kiaknázatlan kapacitásokat mobilizáljon, amelyek egyben elősegíthetik azon történelmi traumák orvoslását, amelyek hosszú évtizedeken át beárnyékolták a két ország viszonyát. Üdvözöljük a bizottság javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a két országgal, és arra számítunk, hogy a helsinki Európa Tanács ezt a javaslatot jóváhagyja. Továbbá reméljük, hogy az EU tagállamai hamarosan feloldják a román állampolgárok vízumkötelezettségét.KisebbségpolitikaVégül, de nem utolsósorban, engedjék meg, hogy külön szóljak a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségekről. Mindenekelőtt fontosnak tartom aláhúzni, hogy Közép- és Kelet-Európában a magyar nemzeti kisebbségek stabilizáló tényezőt jelentenek. Sorsuk alakulása következésképpen szorosan összefügg a térség, és ezen keresztül egész Európa stabilitásával. Magyarországon a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a határon túl élő 3-3,5 milliós magyarság helyzetének alakulását, kétoldalú kapcsolatrendszerét, és a multilaterális diplomácia eszköztárát igénybe véve elősegítse jogainak védelmét, mozdítsa elő e jogok érvényesülését. Európai integrációs törekvéseinkben eme alkotmányos kötelezettségünktől nem tudunk elvonatkoztatni, ezért olyan csatlakozási feltételek kialakítására törekszünk, amelyek a határokon túli magyarságot az anyaországgal fenntartott kapcsolataiban nem érintik hátrányosan, ugyanakkor az Európai Unió és tagállamai számára is elfogadhatók. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem lesz könnyű feladat, de bízunk a mindkét fél által elfogadható megoldás kidolgozásának lehetőségében.A magyar kormány a határokon túli magyarsággal rendszeres és intézményes, magas szintű párbeszédet alakított ki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) keretében, amelynek egyik központi elemét a Magyarország uniós csatlakozásából fakadó, a már most behatárolható negatív és pozitív következmények fogadására történő felkészülés képezi. Magyarország nagyra értékeli, hogy a magyar kisebbségek helyzetét az Európai Unió is figyelemmel kíséri, s a kérdést rendszeresen napirenden tartja például a bizottság tagjelölt országokról készített éves jelentéseiben. E tekintetben kiemelkedőnek tartjuk az Európai Parlament szerepvállalását is, amely a maga részéről nemzetközi tevékenysége és a rendszeres rapor-tőri tevékenység révén szintén gondot fordít e kérdésre.Magyarország ugyancsak nagyra értékeli és támogatja az EU erőfeszítéseit a délkelet-európai térségben, különösen a koszovói válság megoldásában. Eddig is csatlakozott, s a jövőben is kész csatlakozni azokhoz az uniós intézkedésekhez, amelyek elősegíthetik a helyzet megoldását. Magyarország teljes mértékben egyetért és támogatja az EU Jugoszláv Köztársasággal kapcsolatos szankciós politikáját, ugyancsak támogatjuk az „Energiát demokráciáért” programot.Magyarország, amely a Jugoszlávia elleni NATO-fellépés idején a szövetségesek közül egyedüli frontországként a gyakorlatban is bizonyí