Elterjedt a számítógépes könyvkölcsönzés

„1949-ben kezdődött a közművelődési könyvtárhálózat kiépítése. A könyvtárak régi állományának selejtezésébe annak idején sok butaság is csúszott. Például Gárdonyi vagy Jókai egyes műveit is indexre tették” – tudtuk meg Kiss Jenőtől, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatójától, aki beszámolt lapunknak a könyvtármozgalom előző 50 évéről. Jelenleg 11 országos szakkönyvtárat, körülbelül 30 egyetemi és 60 főiskolai könyvtárat, 2900 önkormányzati és 500 egyéb fenntartású, különféle típusú könyvtárat tartanak számon Magyarországon. Az oktatási intézmények 1500 könyvtárával együtt az egységes ágazati irányítást gyakorló kulturális tárcának körülbelül 5000 könyvtár megfelelő működését kell elősegítenie. Az úgynevezett érdekeltségnövelő támogatás biztosítása mellett központi alapokat teremtett a minisztérium ahhoz, hogy számítógépekkel lássák el a könyvtárakat.Jelenleg 11 országos szakkönyvtárat, körülbelül 30 egyetemi és 60 főiskolai könyvtárat, 2900 önkormányzati és 500 egyéb fenntartású, különféle típusú (múzeumi, egészségügyi, honvédségi, műszaki, egyházi, gazdálkodószervezeti, egyesületi) könyvtárat tartanak számon Magyarországon. Szakmai szempontból is könyvtárnak tekinthető szervezeti egységgel az oktatási intézmények körülbelül egyharmada (1500) rendelkezik. Az egységes ágazati irányítást gyakorló kulturális tárcának tehát körülbelül 5000 könyvtár megfelelő működését kell elősegítenie. Ezek közül a könyvtárhasználati jog biztosításához létre kívánják hozni a nyilvános könyvtárak rendszerét. Ebben körülbelül 3000 könyvtár működik majd az ötezerből.A nyilvános könyvtárak rendszerszerű működését csak úgy látja megoldhatónak a kultusztárca, ha az együttműködésükhöz szükséges feladatokat elvégzik. Ezek a könyvtári informatikai hálózat fejlesztése, a kötelespéldány-szolgáltatás biztosítása, az országos dokumentumellátó rendszer és a lelőjegyzék kialakítása, a könyvtári szakemberek képzése, továbbképzése.Az önkormányzati könyvtárak esetében tíz évvel ezelőtt 4600 szolgáltatóhelyet (1800 önálló és 2800 fiókkönyvtárat) tartottak számon. Tíz év alatt mintegy 1100 szolgáltatóhely szűnt meg. Az önkormányzatok megalakulásával viszont nőtt az önálló könyvtárak száma.Hamarosan megjelenik a könyvtári szakfelügyelet és az Országos Könyvtári Kuratórium működését, illetve az úgynevezett szervezett továbbképzést meghatározó jogszabály is. Több korábbi rendelet módosítására is sor kerül, ezek közé tartozik a képesítési rendelet, a közalkalmazotti törvény közgyűjteményi és közművelődési dolgozókra vonatkozó végrehajtási rendelete, valamint a kulturális szakértők működését szabályozó rendelet.A közkönyvtárak ötven éveKiss Jenő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatója lapunknak elmondta, hogy tavaly többek között Noszvajon emlékeztek meg a könyvtármozgalom ötven évéről a Magyar Könyvtárosok Egyesületének rendezésében.1949-ben kezdődött a közművelődési könyvtárhálózat kiépítése. Ekkor jöttek létre a körzeti könyvtárak, amelyek nem egy járást, hanem annál nagyobb területet fogva át, a falvakban akkori nevükön népkönyvtárakat hoztak létre. Ez 1952-ig tartott. Ekkor egy minisztertanácsi rendelet szerint létre kellett hozni a járásiak mellett megyeszékhelyeken működő könyvtárakat is. Ezt egy év alatt végre is hajtották úgy, hogy a meglévő nagy városi és az ott működő területi könyvtárakat öszszekapcsolták. Békéscsaba városa volt a legelső e téren.- Ma már ezen nevetünk – tette hozzá Kiss Jenő -, de bizony az akkori „szokások” szerint ezt Rákosi születésnapján nyitották meg. Az utolsó járási könyvtár 1960-ban jött létre. Abban az időben egy úgynevezett Népkönyvtári Központ szerezte be a könyveket. A régi felszámolt kiadóktól is vettek készleteket, amelyeket azután szétküldtek a könyvtárakba.Kiss Jenő kérdésünkre elmondta, hogy a könyvállományt érintette ugyan egyfajta szelektálás, de erre már nem igazán volt szükség, mert központi keretből eleve olyan könyveket kaptak, amelyek ellen nem merültek fel ideológiai kifogások. Érdekes módon a véletlenül megmaradt könyvek selejtezésére a nyolcvanas években került sor.- A könyvtárak régi állományának – ha egyáltalán volt ilyen – a selejtezésébe sok butaság is becsúszott – jelezte a nyugalmazott igazgató. – Például Gárdonyi vagy Jókai egyes műveit is indexre tették, de azokat is, amelyekben Erdélyt emlegették. A szelektáláshoz elég volt, ha a könyvben határainkon túl élő magyarokról esett szó.1959 volt a fejlődés egy újabb jelentős dátuma. Ekkor „tanácsosították” a könyvtárakat. A községi tanácsoknak lehetővé tették, hogy a költségveté-sükbe állítsanak be könyvbeszerzési keretet. Akkortól kezdve már helyben vásároltak könyveket.A hatvanas évek magyarországi művelődéspolitikája Kiss Jenő szerint sokkal liberálisabb volt a szomszédos, úgynevezett szocialista országokénál. Úgy véli, ez tette lehetővé, hogy olyan könyvek is bekerüljenek a könyvtárakba, amelyek valamiféle kitekintést adnak a világra. Ez a könyvkiadásra is vonatkozott.- A hetvenes évek végén pedig az idejövő nyugati kollégák kicsit csodálkoztak azon, hogy mi minden található főleg a városi könyvtárakban. Ekkor szabadpolcon volt például a Spiegel című lap is – közölte Kiss Jenő.- Az ötéves tervek idején a könyvtárak számára központilag állománygyarapítási célokat tűztek ki – emlékeztetett a volt főigazgató. – Ez azt jelentette, hogy ezer lakosra ezer könyvnek kellett jutnia. 1960-ban átlagosan 624 volt az ezer főre eső könyvek száma, '65-re 1200 kötetet kellett biztosítani, ami sikerült is. A következő öt évre, 1970-ig már 1800 volt a cél, ehelyett 1718-at értek el.Ez természetesen mennyiségi fejlesztés volt, de Kiss Jenő elmondása szerint azért a választékra is ügyeltek. 1972-től jelentek meg azok a szakmai irányelvek, amelyek már nem így szabták meg a fejlesztési célokat, hanem megmondták, hogy a magyar, illetve a világirodalom milyen arányban kapjon képviseletet a könyvtárakban, beleértve a klasszikus és a kortárs műveket is. Egy községi intézményben ez a célkitűzés természetesen nem teljesülhetett olyan mértékben, mint egy nagyvárosiban, de mégis némi haladást jelentett az előző állapotokhoz képest.Kiss Jenő kiemelte: – Az intézkedés előzménye az volt, hogy 1968-ban ismét Békéscsabán – amelynek jelentős szerepe volt a könyvtárak ügyében – megrendezték az Országos Könyvtárügyi Tanács ülését, ahol éles vita folyt a jövőről. A könyvtárosok legjobbjai egy korszerű, általános gyűjtőkörű közkönyvtári fejlesztés irányába akarták vinni az ügyet, az akkori minisztérium képviselői pedig inkább népkönyvtári szinten tartották volna, amely – még Szabó Ervin szavaival élve – „olyan legyen, mint a szegényházi koszt.” Békéscsabán a reformok hívei voltak többségben, ennek köszönhetők többek között a már említett '72-es irányelvek.- Az 1949-ben létrejött közművelődési könyvtárak magukon viselték annak a rendszernek a jellegzetességeit, amely létrehozta őket, de ha reálisan akarjuk értékelni, meg kell mondanunk, hogy így jött létre Magyarországon egy európai szinten mérhető könyvtári hálózat – emelte ki Kiss Jenő. – Ebbe beleértendők az építkezések is – fűzte hozzá -, miután a hatvanas években városi könyvtárakat kezdtek építeni Szombathelyen, Kaposváron, aztán később mindenhol, szerte az országban. Ebben és a gépesítésben voltunk hátrányban Európával szemben.A mai helyzettel kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte: a könyvtárosok abban a naiv hitben voltak, hogy a rendszerváltozás idején és azután minden jobb lesz, az ellátottság és a beszerzési keret vagy a fizetésük, de ezek nem teljesültek. Egy csomó könyvtár megszűnt, mert a községek nem tudták fenntartani, de erre a sorsra jutottak a szakszervezeti könyvtárak is. Az első önkormányzati törvény kimondta, hogy az önkormányzatok számára a könyvtár fenntartása kötelező feladat '90-ben, de pénz nem járt vele. Ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve a fenntartók egyáltalán nem adtak pénzt, de a könyvtárosok többet reméltek. A kulturális alapellátásról szóló 1997-es, a múzeumokat, a közkönyvtárakat és a közművelődési intézményeket érintő törvény néhány jelentős intézkedést is tartalmaz. Ezek közé tartozik az is, amely szerint az állam biztosít egy úgynevezett érdekeltségnövelő támogatást – tette hozzá. Amelyik önkormányzat beszerzési összeget fordít a könyvtárakra, annak egy bizonyos százalékát a következő évben állami támogatásként megkapja. Egy másik intézkedés szerint központi alapokat teremtett a miniszté-rium ahhoz, hogy számítógéppel lássák el a könyvtárakat, ami azóta is folyik.1881-ben alakult a szegedi könyvtár, Somogyi Károly esztergomi kanonok hagyományából. Egészen 1952-ig csak helyben használható könyvtár volt, ekkor kezdtek kölcsönzéssel is foglalkozni, ami egyben azt is jelentette, hogy meg kívánták oldani az egész város ellátását. E célból fiókhálózatot fejlesztettek ki.Gyuris György, a Szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy ma 18 ilyen típusú könyvtáruk van a Tisza-parti nagyváros különböző pont-jain. Kétfajta szolgáltatást tudnak nyújtani, és tudományos könyvtári ellátást is igénybe lehet venni a Dóm téri épületben, emellett kölcsönzésre és hírlap-, folyóirat-olvasásra nyílik mód. Gyermekkönyvtáruk is van, amely tavaly novemberben ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. A területi ellátás elsősorban a fiókkönyvtárakra hárul.A szegedi kezdeményezésA Szegedi Somogyi Könyvtárnak öszszesen 850 ezer dokumentuma van, ami könyveket, bekötött folyóiratokat, térképeket, videoszalagokat foglal magában. Emellett CD-ROM-okkal is rendelkeznek. Körülbelül 30 ezer városi és Szeged környéki beiratkozott olvasójuk van, az ott tanuló diákokat is beleértve. Ami a közművelődési könyvtárakat illeti, úgy véli, hogy második helyen állnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mögött. Akár turistacsoportok, akár professzorok látogatnak el a könyvtárba, mindenkinek tudnak mutatni érdeklődésüket felkeltő dolgokat, de olyan érdekességeket is, amelyekkel a tudósok még nem találkoztak – jelezte az igazgató. Példaként említette ősnyomtatványokból álló gazdag XVI-XVII. századi gyűjteményüket. Ezért vált lehetővé, hogy a közelmúltban rendezett frankfurti könyvvásáron a somogyi könyvtár saját állományából rendezzen kiállítást Németek a magyar kultúra, magyar könyvkiadás és a magyar nyomdászat életében címmel. Ez a Magyarország történetével foglalkozó, hazai kiadású nyomtatványok kiadásában részt vevő, annak idején ideköltöző németeknek állított emléket.Az utóbbi ötven évben hullámzó volt látogatottságuk. Gyuris György szerint a hatvanas-hetvenes években nagyon erőteljesen fejlődött a könyvkiadás, egyben a szegedi könyvtári kultúra is. A nyolcvanas években elkezdődött egyfajta hanyatlás a könyvtárhasználatban, amit az igazgató annak tulajdonít, hogy az emberek elsősorban magánéleti problémáik felé fordultak. Ez a kiskertek kora volt, amikor kevesebb idő maradt olvasásra.A '90-es években a könyvek árának emelkedése miatt egyre többen és többen tértek vissza a könyvtárakba, aztán látva, hogy azok sem győzik a rendkívüli mértékben növekvő árakkal a versenyt, egy kicsit elmaradtak. Most, az utóbbi három évben újra erősödő olvasói nyomás tapasztalható és az is, hogy változott a látogatók érdeklődése. Gyuris György elmondta, hogy az előző évtizedben a kölcsönzőkön kívül nő azok száma, akik bizonyos információkért keresik fel az intézményt. Ez lehet egy permetezőszerre, egy vonat indulására vagy képletre vonatkozó igény is. A könyvtárat igénybe vevő egyetemi hallgatók is egyre többen vannak.A somogyi könyvtár teljes egészében a szegedi önkormányzat fenntartásában működik, emellett támogatást kap a megyei önkormányzattól is szélesebb körű feladatai ellátására. Ezek az összegek nem mindig elegendők, ezért pályázatokon is részt vesznek. Ilyen a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári pályázata, például a számítógépes ellátás és adatbevitel terén.Idén 160 millió forintnyi támogatást kaptak, emellett saját erőből 20 milliót termeltek meg. Száznegyvenkét munkatársuk van.Petőfi Könyvtár a HattyúházbanTavaly ünnepelte 50 éves jubileumát a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Könyvtár is. Kállainé Vereb Mária igazgató elmondta, hogy a városban először 1884-ben foglalkoztak a nyilvánosság előtt a könyvtár ügyével. Akkor Holló Lajos országgyűlési képviselő követelte egy népkönyvtár felállítását a 35 ezer lelket számláló alföldi városban. Az 1900-as évek elején könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok kölcsönkönyvtárat és olvasótermet akartak nyitni. Vesszősi József és Roykó Viktor 1905-ben és '36-ban nyitott kölcsönkönyvtárat a városban, majd '39-ben került szóba újra, azonban csak 1949. december 21-én jelenthette be díszközgyűlésén a város képviselő-testülete a nyilvános városi könyvtár megnyitását. Akkor a Kiskun Múzeumban helyet kapó könyvtárnak 2650 könyve volt, később a városháza alatti pincehelyiség adott nekik otthont, majd 1951-ben a Hattyúház (Petrovics István egykori mészárszéke) egy része, majd a restaurációs munkálatok után, 1966. január 30-án nyílt meg a felújított árkádos épületben az akkor még járási-városi könyvtár. 1999-ben a megnyitás évfordulóját ünnepelték az őszi könyvtári hetek részeként. Jelenleg 121 ezer kötet könyvük van, közel 3000 hangzó dokumentum, 2000 bekötött folyóirat mellett elektronikus adathordozókkal is rendelkeznek.A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Könyvtár is kiépítette számítógépes hálózatát. Állományuknak egyharmadát vitték már komputerre, azaz vonalkóddal látták el. Január 1-jétől számítógépes kölcsönzést indítottak be – Bács-Kiskun megyében Kiskőrös után másodikként -, ami az igazgatónő szerint jelentős korszerűsítést jelent.Évente átlagban ötezer beiratkozott olvasójuk van, akik a városból, de a környező településekről is oda látogatnak. Létszámuk 350-400 fővel emelkedik évente.Az önkormányzat lehetőségeihez képest támogatja a könyvtárat, amire az idei év is szép példa, hiszen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felzárkóztató programjához egymillió forintot biztosított a helyi önkormányzat dokumentumok beszerzéséhez.A könyvtárban december 31-én ünnepelték Petőfi születésének 177. évfordulóját. A könyvtár technikai fejlesztésére és dokumentumállományának gyarapítására, valamint rendezvényeire kiírt pályázatokon vettek részt. Így 4,8 millió forinthoz jutottak tavaly az NKÖM-től és a Nemzeti Kulturális Alaptól. 25 milliós költségvetésük van évente, ebből 75 százalékot bérekre fizetnek ki. A többi az egyéb kiadásokat szolgálja.